Sas Tamás szaporítja a szöszifilmek sorát. Rózsaszínben és barbieságban úszó cukifilm, tizenéveseknek, a kamaszkor gyötrelmeiről. Olaszországban véget érő road-movie, apró szerelmekkel, kalandokkal és szösszenetekkel.
A képlet közhelyekkel teli és egyszerű: egy hidrogénszőke és egy vörös szeplős kamasz találkozik, s ahogy az lenni szokott, a szép lány csúnyácska csajt választ barátnőnek. Persze kiderül, hogy a kis békából szebb királylány lesz, mint barbiebaba kinézetű társnőjéből. Végül a belső szépség győz, de mire cicaharcukat megvívják, örök barátságot kötnek.
Budapestről indul a film, de Siófokon robban a bomba: Barbi (Csősz Borbála) megjelenik Szarka (Gáspár Kata) életében és bárjában. Unalmas nyárnak indul, melózással, de jön az ötlet, el kell hagyni az országot mindenáron. Útlevél a zsebben, csomagok és minden egyéb nélkül nekivágnak Európában. Útjukat a véletlen irányítja, csak Szarka gondol előre. Persze csak Barcelonáig és addig a srácig, akivel ott kell találkoznia. Gondokkal teli súlytalanság, lendület jellemzi a filmet. Felelőtlen kamaszok tobzódása a szülői kontroll nélküli világban, ahogy néha, percekre felnőttként kell dönteni. Erre csak egyikük képes, egyedül Szarka tud megfontolt lenni, de ezek a pillanatok hamar elmúlnak nála is. Különböző habitusuk és jellemük miatt egyszerre éden és pokol a kapcsolatuk.
Salinger Richárd története sodró lendületű, a lányok kalandos utazása szórakoztató, de a jól megírt forgatókönyv ellenére, a dialóg néhol hamis. Csősz Boglárka hitelesen alakítja a szöszit, de a lányok tapasztalatlansága meglátszik a filmen. Zavartság, színpadiasság jellemzi sokszor játékukat, még akkor is, ha nagyrészt önmagukat alakítják a filmben. Fiatalságuk a mentségük és hibájuk is egyben. Felhőtlen játszadozás, tét nélküli kalandozás történetük a felelőtlenségről és felelősségvállalásról, a felnőtté válásról, és a megszokotthoz való visszatérésről, ahol újra gyerek lehet az ember, háta mögött élete legnagyobb kalandjával.