Pálinka, a lélek orvossága

Hosszú évek alatt a pálinka végre lenézett italból nemzeti hungarikum lett. Olyannyira, hogy külön pálinkafesztivált is rendezünk neki októberben. Cikkünk a fesztivál alkalmából körbejárja a pálinka titkait.

[img id=512276 instance=1 align=left img]A pálinka: hungarikum

Érdekes legenda terjedt el a pálinka eredetvédett magyar nemzeti itallá nyilvánításáról. Románia is igényt tartott ugyanis a pálinka név használatára, és a két ország delegációjának meg kellett győzni az Európai Uniót a saját igazáról. 

Állítólag a magyar küldöttség egyszerűen csak elővett egy román értelmező szótárt, amelyben az szerepelt a pálinka címszónál: „A pálinka magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.”. Nem volt több kérdésük, elnyertük a kizárólagos névhasználat jogát.

Az eredeti sztori azért ennél árnyaltabb, hiszen a románok nem is a pálinkáért, hanem a „palinca” elnevezésért lobbiztak, de a lényeg, hogy a pálinka ma már hungarikum, azaz kifejezetten magyar nemzeti ital – és a pálinka nevet sehol máshol a világon nem írhatják rá a palackra. De a megdicsőülésig hosszú és rögös út vezetett.

[img id=512278 instance=1 align=right img]Rövid pálinkatörténelem

A pálinka a szlovák „palit” - "égetni" szóból származik, és hosszú időn át mindenféle égetett szeszt pálinkának hívtak. 

Borpárlatról már a 14. században említést tesznek a fennmaradt krónikák, de az ilyesféle italokat akkoriban még gyógyszernek tartották, többek közt a köszvényt is igyekeztek orvosolni velük, több-kevesebb sikerrel.

A pálinka kifejezést a 16. századtól használták a gabonapárlatok elnevezésére, a 18. században pedig már olyan sok kisüzem foglalkozott szeszfőzéssel, hogy szabályozni kellett az előállítását, mígnem végül 1850-ben a szesz állami monopólium lett.

A huszadik században, bár a pálinka elsősorban a gyümölcspárlatokat jelölte, lényegében minden égetett szeszes italt pálinkának hívtunk, a vodkától a viszkin át az abszintig. Mint minden minőségi terméket, a szocializmus évtizedei a pálinka színvonalát sem kímélték: a tömegtermelés és a szovjet export lényegében ihatatlan, borzalmas palackok létrehozását eredményezte. 

A pálinka a kocsmák mélyén és a közértek kétdekásai közt végezte: a meló utáni felesnek, amely az ember gyomrát tönkretette, nem sok köze volt a valódi pálinkához.

Ahogy a minőségi bor, úgy a pálinka is a rendszerváltás után kezdett ismét minőségi alkohollá válni, a magánkézbe került pálinkafőzdéknek köszönhetően.

A pálinka napjainkban

Bár pálinkát évszázadokon át minden nagypapa kotyvasztott otthon a pincében, a legutóbbi évekig ez a tevékenység a törvény szerint szigorúan tilos volt. 2010-től azonban már minden gazda főzhet páleszt a kerti gyümölcsből, maximum 50 liternyit – büntetést legfeljebb akkor kaphatnak, ha minősíthetetlen vagy az egészségre káros üvegeket hoznak forgalomba. De hogy ki mit fogyaszt otthon hátul a gyümölcsös mellett a fészerben – ez már az ő dolga.

[img id=512287 instance=1 align=left img]Abban a pillanatban viszont, amint a pálinka kereskedelmi forgalomba kerül, szigorú törvények lépnek életbe. A forgalomba bocsátott pálinkát csak kifejezetten magyar gyümölcsből és magyar szőlő törkölyéből lehet elkészíteni. 

A valódi pálinka minőségi gyümölcsből készül, cefrézéssel, párlással, érleléssel, cukrot nem szabad használni hozzá, nem lehet ízesíteni vagy színezni. A különböző gyümölcsből készült pálinkák megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. Még sokféle szabályozás vonatkozik a pálinkafőzésre, ám a lényeg az, hogy amikor megvásárolunk a boltokban egy zárjegyes palackot, amelyen a „pálinka” elnevezés szerepel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eredeti magyar gyümölcsből készült minőségi italt kóstolhatunk.

A jó pálinkában felismerhető a gyümölcs aromája, baráti mennyiség esetén nem leszünk tőle betegek és másnaposak. A pálinkát lassan, kortyolgatva kell és érdemes inni, ízlelgetni, a megfelelő tulipánforma pohárból, mert az illata és zamata így élvezhető igazán.

Pálinkafajták

Pálinka hagyományosan közismert gyümölcsökből készül, úgy mint barack, alma, szilva, körte, cseresznye, meggy, ribizli, málna, illetve áfonya, bodza, boróka, berkenye, kökény, som, szeder esetleg dió.

[img id=512274 instance=1 align=right img]A kisüsti pálinka legfeljebb ezer literes, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készült, testes ital. Az ágyas pálinka olyan gyümölcspálinka, amelyet együtt érleltek legalább három hónapig magával a gyümölccsel. 

A törkölypálinka pedig az egyik legrégebbi pálinkafajta, amely a szőlő törkölyéből, vagyis a szőlő préselése után visszamaradt növényi részekből készül.

Ezenkívül még számos tájegységhez kötődnek híres pálinkafajták. Legismertebb talán a szatmári szilvapálinka, amely a szatmári vidék híres itala és állítólag fiatalít a fogyasztása, bár ezt az orvostudomány még nem erősítette meg. Hasonlóan ismert a kecskeméti barack- és a békési szilvapálinka

Különleges típus a szabolcsi almapálinka, a gönci barack pedig a termőtalajból adódó egyedi kajszibarack-ízének köszönheti sikerét. Nem szabad megfeledkezni az újfehértói meggypálinkáról sem, amelyhez kizárólag debreceni és újfehértói gyümölcs használható fel, illetve a göcseji körtepálinka sem maradhat ki a sorból, amelyet kisüsti lepárlással készítenek.

Miért iszunk pálinkát?

[img id=512275 instance=1 align=left img]Először is, mert finom. Feltéve, ha megfelelő minőségben készítik el. Aki azt állítja, hogy a pálinkában túl sok az alkohol – még nem ivott valódi gyümölcsből készült eredeti pálinkát. 

Tény, hogy nem olcsó ital, sőt megkérik az árát, de egy kupica valódi barackpálinka valóban olyan, mintha egy rettenetesen finom tüzes barackba harapnánk, amely aztán édesen égeti a torkunkat. Az alkohol kellemetlen ízének nyoma sincsen – ellenben megkapjuk a gyümölcs platóni eszenciáját.

A népi hagyomány szerint a jó pálinka mellesleg gyógyhatású készítmény, kis mennyiségben serkenti a vérkeringést, ápolja a gyomrot és javítja az étvágyat. 

Van ebben némi túlzás, de az biztos, hogy – hacsak a mértéktelenség bűnébe nem esünk – egyáltalán nem ártalmas és néhány korty, persze megfelelő alkalmakkor, valóban jót tesz a szervezetünknek. 

S ami még fontosabb: a léleknek. Hiszen a pálinka nemcsak feldob és serkent, hanem békét is hoz a háborgó lélekre. Legyünk bármennyire szomorúak és elcsigázottak, egy stampedli szilvórium vagy ízes barack garantáltan jobb kedvre derít, de legalábbis megnyugtat.