Újra Farkasokat láttak Las Vegasban

Elkészült a Másnaposok trilógia befejező epizódja is. A döbbenetesen hamar kultikus magasságokba emelkedett első, és a kissé ellentmondásos fogadtatásban részesülő második részhez képest sok változást tapasztalhatunk, de azért Todd Phillips odafigyelt rá, hogy igazi, "másnaposos" lezárást alkosson a sorozathoz. A "dagadt Jézusból" kicsit többet kaptunk, másnaposságból pedig sokkal kevesebbet, de a mozi így is zengett a röhögéstől.

Mr. Chow-t (Ken Jeong), igaz, hűvösre tették Bangkokban a második rész végén, de egy ekkora barmot nehéz rácsok mögött tartani, a harmadik film tehát az ő szökésével kezdődik. Ennek a helyi szervek sem nagyon örülnek, de velük nem is kell foglalkozni – fontosabb, hogy egy amerikai keresztapa is el akarja kapni a kis ázsiai gengsztert, és erre a Farkas falkát használja fel. Elrabolja az egyik tagot, és közli a többiekkel, hogy három napjuk van előkeríteni Chow-t, különben a haver el lesz temetve a sivatagban. Alan, Stue és Phil tehát a szökevény után erednek, az út pedig hova máshova is vezetne, mint Las Vegasba…

Az első részben, ha emlékszünk, a baráti társaság egy házasság előtti utolsó szétesés miatt utazott Las Vegasba, ahol a hepaj olyan jól sikerült, hogy másnap két dolgot nem találtak: az emlékeiket az éjszakáról és a házasulandó vőlegényt. Elővették tehát a buli tárgyi bizonyítékait (orvosi karszalag, számlák, egy talált gyerek a szekrényből, egy tigris a vécéből), és elkezdtek utánajárni, mi is történhetett az előző este.

A második rész tökéletesen lekövette a fenti formulát: legénybúcsú, emlékezetvesztés, eltűnt barát, keresgélés. Sokan éppen ezért tartották a folytatást gyengének. Mivel Todd Phillips is a piacból él, valószínűleg ezért gondolta úgy, hogy a harmadik részbe több változtatást is bele kell szőnie. Ebben a filmben sokkal több az akció és az izgalom, mint az első kettőben, és sokkal több az Alan (Zack Galifianakis) – valójában olyan sok, hogy mellette a Falka két másik tagja, Stu (Ed Helms) és Phil (Bradley Cooper) alig kap szerepet.

A korábbi filmeket igazán szerethetővé tette, hogy borzasztó könnyen lehetett azonosulni a helyzettel. Adott volt egy baráti társaság, ami csupa átlagemberből állt – egy kiégett tanárból, egy szerencsétlen fogorvosból és egy idiótából –, akik egyszer gondoltak egy nagyot, és elmentek csapni egy görbe estét. Bárki, aki néha kirúg a hámból, átérezhette, mi történik a társasággal. Ebben a tekintetben a harmadik rész nagyon más – ez a sztori soha egyikünkkel sem fog megtörténni, így bármennyire izgalmas és röhejes, kevésbé tudja magával ragadni az embert.

A Másnaposok 3. egy jó vígjáték, ami régen nem látott karakterekkel, helyszínekkel, és flashbackekkel megemlékezik az első két részről, és lezárja a Falka történetét. Azt, hogy a harmadik rész újdonságainak (a "szokásos" helyett) örülünk-e, csak akkor fogjuk megtudni, ha már megnéztük a filmet.