Furcsa üzenet a Harcosok klubjában, kétértelmű finálé az Emlékmásban, bibliai utalások a Mátrixban – íme a kedvenc filmjeink legemlékezetesebb fejvakarós jelenetei.
1. Mátrix – Újratöltve
A Wachowski testvérek sosem rejtették véka alá vonzódásukat a spirituális és filozófiai témák iránt, de azon túl, hogy Neóból „cyberpunk Jézust” faragtak, nem mondhatni, hogy az 1999-es Mátrix tobzódott volna a vallási példabeszédekben. A 2003-as folytatásban azonban már nem fukarkodtak a bibliai utalásokkal: a autós üldözések során használt járművek rendszámtáblái például igen beszédesek. Smith ügynök fekete Audiján például az IS 5416 feliratú rendszám díszeleg, ami természetesen Isaiah-ra, azaz Ézsaiásra utal. És mi is szerepel Ézsaiás próféta könyvében 54:16-nál?
Hiszen én teremtettem a kovácsot, aki a parazsat éleszti, és fegyvert készít munkájával, én teremtettem az öldöklőt is, hogy pusztítson.
Trinity (akinek a neve eleve a bibliai Szentháromságra utal) egy DA 203 lajstromú kocsival menekül az őt üldöző albínó ikrek elől az autópályás jelenetben. A Bibliában ez szerepel Dániel próféta könyvében a 2:3-as résznél:
A király így szólt hozzájuk: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, amíg nem tudom: mit jelent az álom.
2. Total Recall - Az emlékmás
Paul Verhoeven látványos sci-fijének fináléja az 1990-es bemutatója óta parázs viták tárgya, mivel a nézők azóta is azon agyalnak, hogy vajon Arnold Schwarzenegger karaktere, Douglas Quaid valóban felszabadította-e a Marsot, vagy az egész történet csak a beültetett emlékei része volt... A rendező az évek során mindkét oldalnak kedvező nyilatkozatokat adott, elbliccelve a konkrét választ, de valójában már a filmje elején van egy olyan rész, ami elárulja, hogy mi az igazság. Amikor ugyanis Quaid először látogat el a Rekall irodájába, a szemüveges tudós egy friss hírről beszél: kék lett az ég a Marson.
És mivel a film végén a vörös bolygón valóban kékre változik az ég, világos, hogy Quaid valójában soha nem jutott ki a Rekall főhadiszállásról, és az egész Mars-mentő küldetés csak a fejében zajlott le.
3. Harcosok klubja
David Fincher 1999-es kultfilmje köztudottan nem szűkölködik tudatalatti üzenetekben – gondoljunk csak arra, amikor váratlanul egy pénisz bukkan fel pár képkockára erejéig! De még ennél is furcsább az FBI figyelmeztetése, ami pont olyan, mint amikor a nyomozóiroda az amerikai gyártású VHS-kazetták elején a kalózmásolatok tilalmára figyelmeztet. Csakhogy ez az üzenet nem a filmek illegális rögzítésének büntetőjogi következményeit sorolja fel, hanem
valójában egy kiáltvány Tyler Durdentől, aki szerint minden egyes szó, amit elolvasol ebből a haszontalan apróbetűs részből, egy újabb másodpercet elvesz az életedből!
A figyelmeztetés emellett arra is felszólítja a nézőt, hogy hagyja abba a mértéktelen vásárlást és maszturbálást, mondjon fel a munkahelyén, kezdjen harcba, bizonyítsa be, hogy él, és ne hagyja, hogy puszta statisztikává váljon egy adathalmazban.
4. Ragyogás
Stanley Kubrick 1980-ban bemutatott kultfilmjében szándékos rendezői húzás volt az, hogy a Szépkilátás Hotel belső elrendezésének egyáltalán nincs értelme. Danny Torrance triciklizése például nem követ semmilyen logikai sémát, a kisfiú csak megy, megy és megy a kanyargós folyosók kusza labirintusán keresztül.
Minden képkockáról ordít, hogy a szálloda nem az euklideszi geometria alapján épült fel, megerősítve a nézőt abban a tudatban, hogy itt valami gyanús dolog történik, és semmi sem az, aminek látszik.
5. Sötét csillag
John Carpenter 1974-es nagyjátékfilmes rendezői debütálása eredetileg főiskolás filmként indult, ez lett kibővítve később az ismert mozis verzióvá.
Az izgalmas sci-fi egy pontján egy nagyon rövid időre felvillan egy számítógép képernyőjén a F*ck you Harris (vagyis: B*szd meg, Harris!) üzenet. Na de ki a fene a Harris?!?
Nos, ő nem más, mint Jack H. Harris, az az ismert B-filmes producer, aki végül megszerezte Carpenter első filmjének forgalmazási jogait. Harrisnak nagyon sok vitája volt a rendezővel a Sötét csillag miatt. A legtöbb jelenetet borzalmasnak bélyegezte, számos snitt újraforgatását követelte, és kikötötte azt is, hogy vissza kell venni a vulgáris nyelvezetből, hogy a film a mainstream közönség számára is fogyasztható legyen – Carpenter pedig nyilvánvalóan nem volt elragadtatva ezektől a kekeckedésektől...