Nem elbénázták, direkt így csinálták - Hibák, amik nem véletlenül kerültek a filmekbe

Van olyan, hogy valamit benéznek a filmesek, és van olyan, hogy bevállalnak egy-egy hibát azért, mert ezzel érdekesebbé tehetik a történetet vagy áthidalhatnak egy technikai problémát - vagy megmenthetnek egy színészt!

Óz, a csodák csodája (1939) - Az az átkozott csapóajtó!

Margaret Hamilton imádta Frank L. Baum Óz-regényeit, és óriási örömmel játszotta el a gonosz Nyugati Boszorkányt, de a forgatás már nem volt olyan kellemes élmény a számára. A sztori szerint miután Glinda kiosztja, a gonosz banya füstoszlop és lángnyelvek kíséretében távozik Pöttömföldről. Ezt az eltűnést egy csapóajtó segítségével oldották meg, valódi tűzzel. Csakhogy valami balul sült el, és Hamilton arca és keze csúnyán összeégett, amikor túl korán csapott fel a láng. Ezt követően Hamilton dublőre is megégett, ő tizenegy napot töltött kórházban, így a filmesek lemondtak a további próbálkozásokról – nem  volt ugyanis senki, aki vállalta volna az életveszélyes jelenetet. Maradt viszont egy próbafelvétel, amin túl korán nyílik a jól látható csapóajtó, így a vörös füst is korábban jön ki, mint kéne, és ezt használták fel jobb mint a semmi alapon.  

Forrás. MGM

 

A nyolcadik utas: a Halál (1979) – Hol a macska?

Amikor Ripley (Sigourney Weaver) utolsó túlkélőként elhagyni készül a pusztulásra ítélt Nostromót, és a menekülőkabin felé igyekszik, magával viszi a legénység macskáját, Jonest. Csakhogy ebben a jelenetben a hordozó teljesen üres, nincs benne macska. A felvételkor ugyanis mindenhol hangos robbanásokat vezényeltek le, és villództak a fények, Ridley Scott rendező pedig nem akarta kitenni ennek a macskát

– vagy félt, hogy az bepánikol, és problémát okoz.

Az akkori technikai színvonalon ez nem volt látható, a fejlődés azonban lehetővé tette a kimerevítést és ráközelítést, és Jones nincs ott! Akit amúgy négy különböző macsek játszott: minden feladatra volt egy cica: volt, aki fújt és sziszegett, volt, akinek futni kellett, és volt, akinek az volt a feladata, hogy nyugodt maradjon, ha kézben tartják.

Forrás: Pannonia Entertainment 

 

Titanic (1997)

Tagadhatatlan, hogy a Titanic készítése hihetetlenül nagy és aprólékos munka volt, ahol minden részletre rendkívüli módon figyeltek. Csak egy példa: a filmben pontosan annyi idő telik el a jégheggyel való ütközéstől a hajó süllyedéséig, mint amennyi a való életben eltelt. A film egyik utolsó jelenetének leforgatásánál azonban

a történelmi hűséget felülírta a praktikum.

Itt a mentőcsónakok visszatértek a hajó roncsaihoz, hogy túlélőket keressenek, és James Cameron rendező kénytelen volt egy jókora, cseppet sem korhű elemes zseblámpát használni, hogy a jelenet megfelelően meg legyen világítva. A valóságban persze a mentőcsónakoknak nem volt ilyen eszköze, a legjobb esetben olajlámpást használtak, ha sikerült ilyet magukkal vinni – ezt Cameron is jól tudta. Azt is tudta, hogy egy olajlámpás egyszerűen nem ad elég fényt, és tekintettel arra, hogy ez egy sötét, éjszakai jelenet volt, sok fényre volt szüksége. Az eredmény hátborzongatóan hatásos lett.

 

Mátrix (1999) – Morpheus szemüvege

Neo (Keanu Reeves) és Morpheus (Lawrence Fishburne) a "Konstrukcióban” beszélgetnek - egy üres fehér szobában, amelyet virtuális objektumok feltöltésére vagy képzési szimulációk futtatására használnak. Ahogy a jelenet elkezdődik, a kamera lassan Morpheus felé zoomol, aki egy matt szürke lencséjű napszemüveget visel, majd másodpercekkel később a szemüvege lencséje fényes, fekete, fényvisszaverő felületű lesz.

Nem figyelmetlenségről vagy folytonossági hibáról van szó,

a szemüveget szándékosan cserélték le. A matt szemüvegre azért volt szükség, hogy a kamera és a stáb ne tűnjön fel az üveg tükröződésében, de a Morpheusról készült többi felvételnél ez már nem jelentett problémát – így jöhetett a fényes napszemüveg a filmben, amely amúgy is a menő napszemüvegekről (is) szólt.

 

A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (2003) – A megbélyegzett Jack

Amikor a folyton részeg Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp) kimenti a vízből a fuldokló Elizabeth Swannt a legelső Karib-tenger kalózai film legelején, a mólón szembetalálja magát James Norringtonnal és néhány katonával. Amikor Norrington amolyan köszönetképpen kinyújtja a kezét Jack felé, váratlanul megragadja a férfi csuklóját, majd félrehúzza annak ingujját, és láthatóvá válik egy, a bőrébe égetett billog, egy nagy P betű. Ezzel bélyegezte meg a Brit Kelet-Indiai Társaság, és

a P betű természeten a Pirate, vagyis a Kalóz jele.

A Brit Kelet-Indiai Társaság valóban így járt el az elfogott kalózok esetében, mármint akiket nem akasztottak fel, de a billog nem a csuklóra, hanem a homlokra került fel, ahol érthető módon aligha lehetett eltakarni. Ezzel Gore Verbinski is tisztában volt, de melyik rendező akarja, hogy főhőse egy ronda nagy P betűvel a homlokán csináljon végig egy egész filmet?

Forrás: InterCom

 

King Kong (2005) – Hány ujja van a T-rexnek?

Akármilyen hatalmas és félelmetes is volt a Tyrannosaurus rex csökött kis mellső lábaira nem lehetett büszke, amiken ráadásul mindössze két-két karmos ujj fityegett, némileg hasznavehetetlenül. Csakhogy, ahogy azt néhány néző kiszúrta, annak a T-rexnek, amely Peter Jackson óriásmajmos eposzában megjelenik, három-három ujja van.

Jackson elbénázta volna?

Szó sincs róla, alapos rendező ő, aki részletesen áttanulmányozta a dinoszauruszok anatómiáját is, de a három ujjal mindössze tisztelegni akart az 1933-es legelső King Kong film előtt, amiben viszont valóban tévedésből került egy „deformált dino”. Plusz az is lehet, hogy a Koponya-szigeten kifejlődött egy máshol 65 millió éve kihalt faj különleges, egyedi verziója, ki tudja?

Forrás: UIP-Duna Film

 

007 - Skyfall - Csúszda a metróban

A Skyfall egyik legjobb akciójelenetében Daniel Craig James Bondja üldözi Javier Bardem Silváját, miközben a páros átszáguld a londoni metrón, és végül lecsúsznak egy mozgólépcső közepén. Simán csúsznak lefelé az aljáig, szépen landolnak, majd folytatódik az üldözés, amíg Silva el nem tűnik a tömegben. Csakhogy, mivel a legtöbben már álmodoztunk valami hasonló kunsztról, azt is tudjuk, hogy Bond és Silva lesiklása nem így nézne ki a való életben, mert pont a hasonló mutatványok megakadályozása végett a világ valamennyi metróállomásán a mozgólépcsőn kis „buktatókat” és vészjelző gombokat szereltek fel. Sam Mendes mentségére mondva valóban látni két ilyen akadályt, amiket Bond a lépcső tetején még átugrik, de a „pályán” már nincsenek ilyenek – így viszont sokkal izgalmasabb és látványosabb a hajsza. Az viszont már valódi baki, hogy a 007-es kétszer is elfut ugyanazon szőke nő mellett, amikor Silva a lépcsőhöz ér.

 

Mentőexpedíció (2015) – Homokvihar a Marson

Ridley Scott zseniális sci-fijének elején egy pusztító homokvihar csap le a Marson létesített kutatóállomásra, amelynek legénysége el is hagyja ezért a vörös bolygót – véletlen hátrahagyva egy tagjukat (Matt Damon). Csakhogy a Mars felszínén az atmoszférikus nyomás a földinek mindössze 0.6%-a, így, bár a szél valóban elérheti a 100km/h óra sebességet – és elég gyakran meg is teszi -, a film elején látható vihar a valóságban csak egy lágy szellő lenne. Persze,

ha nincs vihar, nincs krízis, és krízis nélkül mit ér egy igazi sci-fi,

így Scott úgy döntött, szóljon nagyot az a vihar. Minden Marson játszódó külső jelenetet az etyeki Korda Stúdióban vettek fel. A hat emelet magasságú műteremben négyezer tonna földet szórtak szét a marsi jelenetek miatt, de ott vették fel az űrhajóban, illetve Matt Damon marsi szállásán játszódó jeleneteket is.

Forrás: InterCom

 

Dunkirk (2017) – Miért sárga a német gépek orra?

A filmben látható német vadászgépeknél a sasszemű megfigyelők kiszúrhatják a jellegzetes sárga orrkúpot, ám a Luftwaffe csak 1940 végén kezdte sárga színűre festeni a vadászrepülőgépeik elejét, hónapokkal a dunkirki evakuálás után. Amit egyébként nyilván Christopher Nolan is tudott, de azt akarta, hogy a közönség könnyebben azonosítsa a német repülőgépeket, és meg tudja őket különböztetni a brit gépektől, és így a légi csaták könnyebben követhetőek legyenek.

Szempont volt az is, hogy a német gépek fenyegetőek legyenek, a sárga színtől pedig igazi „ragadozónak” tűntek,

és az is, hogy az angliai csatáról készült filmekben is így néztek ki, és akik azokat látták, könnyen összekapcsolhatták őket ezzel a filmmel. A német Messerschmitt 109-esek két méteres rádióirányítású modellek voltak a forgatáson - de volt egy, az 50-es években a spanyol légierőnek készített, átfestett valódi Hispano Buchon is, ami ME-109-est játszott.