Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye

Mikor mutatták be? 1995. május 26. (magyarországi premier: 1996. február 22.)

Milyen a filmbéli 2021? Keanu Reeves már négy évvel az 1999-ben kasszát robbantó Mátrix és 25 évvel a Cyberpunk 2077 videójáték előtt beemelte a mainstreambe az addig csak a sci-fi egyik izgalmas vadhajtásának elkönyvelt cyberpunk zsánert. Utóbbi atyja, William Gibson maga is részt vett forgatókönyvíróként az 1995-ös Johnny Mnemonic elkészítésében, és egy olyan 2021-et álmodott meg, ahol óriáscégek uralják a világot, az emberiséget pedig egy új, gyógyíthatatlan betegség tizedeli. Az információs háború minden korábbinál könyörtelenebbé vált, ezért a cégek legfontosabb adatait a jakuza bérgyilkosai védik és olyan számítógépes vírusok, amelyek illetéktelenek kezébe jutva kiégetik az ember agyát. A lakások tele vannak okosórákkal, videótelefonokkal és csupa olyan kényelmi kütyüvel, ami bemondja a pontos időt és a csapvíz hőmérsékletét is. A Hálózaton pedig minden adat fenn van, persze ezeket virtuális sisakokban, futurisztikus robotkesztyűkkel hadonászva kell előbányászni. A multicégek uralma ellen titkos gerillamozgalmak szerveződnek a zsúfolt nagyvárosokban, és a szigorú határellenőrzések miatt virágzik a zavarosban halászó adatcsempészés, ami a világot keresztbe-kasul beutazó mnemonikus futárok feladata. Ilyen figura a címbéli Johnny Mnemonic is, aki az agyába drótozott memóriatárban elrejtve szállít 320 gigabájtnyi fontos adatot Pekingből Newarkba.

Mi vált valóra 2021-re mindebből? Gibson tökéletesen megjósolta, hogy 2021-ben az emberek életét már nem a XX. századi klasszikus nagyhatalmak, hanem azok a transznacionális multicégek fogják irányítani, amelyeknek több a bevétele, mint egy-egy ország éves költségvetése. Azt is jól látta, hogy a nyugati vállalatokhoz iszonyú gyors tempóban fognak felzárkózni az ázsiai tech cégek, Peking pedig nemzetközi szinten is fontos tényezővé válik. Az életünket kényelmesebbé tevő okoseszköz és app ma már szintén nem sci-fi: Siri meg a többi intelligens személyi asszisztens most is szól, ha magas a vérnyomásunk, kifogyott a tej a hűtőből, vagy közeleg egy fontos tárgyalás időpontja. A Világháló valóban az életünk szerves része lett, és kis túlzással mindent meg lehet rajta találni. És valóban nagyon fontosak az emberek fejében lévő adatok – még ha nem is úgy, ahogyan azt Gibson elképzelte, hiszen nem a fejünkbe feltöltött gigabájtok kellenek az egymással rivalizáló cégeknek, hanem a fogyasztási szokásaink, amelyek alapján személyre szabott hirdetésekkel bombázhatnak minket. A cyberpunk atyja emellett alaposan túlbecsülte a fénymásolószalonok és faxok jövőbeli fontosságát is, és sajnos ezt a cikket én sem a filmbéli GPL dekódolós SinoLogic 16-ossal írtam meg egy elektronikus újságba, hanem egy hagyományos klaviatúrán. Azt viszont félelmetesen jól jósolta meg William Gibson, hogy 2021-ben az emberiséget egy új betegség kezdi tizedelni...

A Mars-mentőakció

Mikor mutatták be? 2000. március 10. (magyarországi premier: 2000. június 8.)

Milyen a filmbéli 2021? Brian De Palma grandiózus sci-fijében az amerikai űrhivatal, azaz a NASA már megvalósította a Mars-utazást 2020-ra. Sőt, a Mars-1 expedíció egy különös anyagot is talált a vörös bolygó felszínén, egy hirtelen kitört vihar azonban elsöpörte őket, ezért a Mars-2 expedíció legénysége elindul az egyetlen túlélő megmentésére. Az út 6 hónapig tart, így már 2021-et írunk, amikor számos probléma, valamint az egyik társuk elveszítése után a Mars-2 végül megtalálja a túlélőt a vörös bolygón. Ő meséli el az érkezőknek, hogy a furcsa anyag valójában egy hatalmas arc, amely jeleket sugároz. Miután ezeket megfejtik, bejutnak a szoborba, ami végül minden várakozásukat felülmúlja – mivel egy idegen civilizáció építette!

Mi vált valóra 2021-re mindebből? Semmi. Olyannyira, hogy a NASA a vörös bolygó felszínét szorgalmasan kapirgáló Curiosity marsjárón kívül nemigen juttatott el semmit mostanság a Marsra. A George W. Bush amerikai elnök által még 2004-ben bejelentett, nagyszabású Vision for Space Exploration programot (amely többek között az új, Orion űrhajó kifejlesztését és a Mars-expediciót is célul tűzte ki) 2010-ben pénzpazarlásra hivatkozva leállította az Obama-kormányzat. A NASA az Atlantis űrsikló utolsó, 2011-es landolásával végleg kivonta a szolgálatból az ikonikus alakú, amerikai Space Shuttle-öket, a milliárdos Elon Musk és a SpaceX médiaszenzációnak számító tesztrepülései viszont még nagyon gyerekcipőben járnak ahhoz, hogy lehetővé tegyenek egy majdani biztonságos űrutazást. A Mars terraformálása és kolonizációja (azaz a mesterséges légkör és egy lakható bázis létrehozása) így továbbra is csak tudományos-fantasztikum, a NASA a legoptimistább becslések szerint sem fog 2030-nál előbb embert küldeni a Marsra. Egy idegen, űrbéli civilizáció létére pedig jelen állás szerint (a konteóhívőket leszámítva) még senki sem tudott kézzelfogható bizonyítékot felmutatni.

A végső megoldás: szerelem

Mikor mutatták be? 2003. január 10. (magyarországi dvd-megjelenés: 2005. február 16)

Milyen a filmbéli 2021? Thomas Vinterberg tudományos-fantasztikus elemeket sem nélkülöző romantikus drámájában 2021-ben egy olyan disztópikus jövő köszönt be, ahol ugyan a tudomány már képes emberi klónok előállítására, a Földet folyamatosan sújtó környezeti katasztrófákkal azonban nem tudnak mit kezdeni, így az éghajlatváltozás  olyan hirtelen jövő fagyhullámokat produkál, amelyek következtében nyáron még Velencében is havazik. Az egyetemi tanár John (Joaquin Phoenix) épp válófélben van Elenától (Claire Danes), a szép és híres, nemzetközileg is elismert műkorcsolyázótól, akiket ügyvédek, menedzserek, trénerek, rajongók és újságírók hada zsong körül nap mint nap. Elena környezetében azonban igen fagyos hangulat uralkodik, és John rá is jön az okára: a felesége annyira túlhajszolt, hogy három klónt akarnak beállítani a helyére, akik így majd minden elvárásnak meg tudnak felelni. Azonban a valódi Elena rájön, hogy ha lecserélik őt a biológiai hasonmásaira, rá már nincs szükség és veszélybe kerül az élete, ezért ahelyett, hogy aláírná a válási papírokat, segítséget kér Johntól, és együtt próbálnak menekülni. 

Mi vált valóra 2021-re mindebből? A környezeti katasztrófák mindennapi életre gyakorolt hatását ma már a vak is látja. Olvadnak a jégsapkák, csökken az őserdők területe, kimerülőben a nyersanyagkészletek, riasztó a globális felmelegedés és az elsivatagosodás mértéke, soha korábban nem látott aszályokat és árvizeket okoz az El Niño-jelenség, ami miatt milliók nem jutnak élelemhez és vízhez Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. De mi, magyarok sem szánkóztunk már évek óta egy jót, mert alig esik idehaza hó – ha pedig mégis, akkor az március közepén, és megbénítja a fél országot, mint 2013-ban. Klónok ugyan még nincsenek, de Vintenberg 14 évvel ezelőtt igen pontosan jósolta meg a filmjében, hogy a XXI. századi embert egyszerűen felemészti a modern kor. Annyi ugyanis ma már az egyén nyakába szakadó társadalmi elvárás, ami mellé akkora mértékű egzisztenciális szorongás társul (egyszerre legyen jól fizető munkánk, harmonikus családi életünk, kiszámítható jövőnk, stresszmentes életünk és tartalmasan eltöltött szabadidőnk, ne kelljen egy egész életen át saját lakásra kuporgatni, stb.), hogy sokszor azt kívánjuk, bárcsak több lenne belőlünk, és akkor talán minden tennivalóval időben végezhetnénk.

Resiklo

Mikor mutatták be? 2007 .december 15. (magyarországi premier: nem volt)

Milyen a filmbéli 2021? Mark A. Reyes Fülöp-szigeteki sci-fi akciófilmjében egy nagy kataklizma rongyos túlélői nem elég, hogy rovarszerű űrlényekkel kénytelenek harcolni, össze kell guberálniuk a roncsokkal teli pusztaságból mindent, ami még használható vagy újrafeldolgozható a titkos bázisukon, Paraisóban. Ám mivel az ottani készletek is végesek, a spéci motorokkal és óriásrobotokkal menőző, Mad Max-ruhás hőseink folyamatosan versenyben vannak az idővel: hamarabb kell legyőzniük az űrlényeket, valamint az őket segítő mutáns embereket, mielőtt azok kideríthetnék Paraiso pontos hollétét.

Mi vált valóra 2021-re mindebből? Szerencsére sem a Mad Max-világ, sem az űrlényinvázió nem következett be. Eddig...

Míg a világvége el nem választ

Mikor mutatták be? 2012. június 22. (magyarországi premier: 2012. július 26.)

Milyen a filmbéli 2021? Lorene Scafaria romkomba ontott katasztrófafilmjében hatalmas aszteroida száguld a Föld felé, és már meghiúsult az utolsó esély is a becsapódás elkerülésére. Ám nem csupán a bolygó került veszélybe, hanem a jámbor biztosítási ügynök, Dodge (Steve Carell) házassága is, mivel a felesége, értesülvén a borzasztó hírről, miszerint 21 nap múlva megsemmisül a világ, azon nyomban elhagyja férjét. Dodge mindig is szigorú szabályok szerint élt, szomszédja, Penny (Keira Knightley) azonban ennek pont az ellenkezője: kifejezetten extrovertált egyéniség. Úgy döntenek, hogy nem vesznek tudomást a közelgő világ végéről. És ugyanígy tesznek sokan mások is, hiszen egy-két tévében mutogatott városi gyújtogatót és randalírozót kivéve sehol sincsenek a más katasztrófafilmekből ismerős, őrült módjára szaladgáló, készlethalmozó, boltokat kifosztó, bunkerépítő tömegek. Többé-kevésbé mindenki éli tovább a maga kis világát, a legtöbben például féktelenül buliznak, mintha tényleg nem lenne holnap – és még a derék közlekedési rendőr is megbünteti a két főszereplőt gyorshajtásért!

Mi vált valóra 2021-re mindebből? Egyelőre semmi. A Blikk és a brit Mirror szerint azonban Nostradamus pont 2021-re jósolta meg, hogy egy meteorbecsapódás fogja elhozni a világvégét. Jóllehet, a híres-hírhedt francia látnok számos XXI. századi katasztrófát megjövendölt már az Antikrisztus eljövetelétől a harmadik világháború kitörésén át az éhínségekig és a napviharokig, ezekből végül nem lett semmi.