Fénykardok, űrcsaták, új kalandok és régi közönségkedvenc hősök: a Disney+ várva várt tévésorozatától végre megkaptuk mindazt, ami a Csillagok háborúja 7-8-9-ből sokaknak fájóan hiányzott.
Ez a nap is felvirradt végre: nem is egy, hanem rögtön két rész vált elérhetővé a Disney+ platformon a legújabb élőszereplős Csillagok háborúja-tévésorozatból, az Ahsokából (ejtsd: Aszóka). A rajongói elvárások természetesen most is az egekben vannak, hiszen mióta 2012 őszén a The Walt Disney Company szőröstül-bőröstül bekebelezte a Lucasfilmet, mintha oda is veszett volna az a bizonyos varázs...
A fekete öves rajongók ma már kis túlzással jobban utálják a 7-8-9. részeket, mint az előzménytrilógiát – pedig Jar Jar és a midikloriánok miatt kapott anno az is hideget-meleget. Han Solo szólófilmje akkorát zakózott, hogy sosem kapott folytatást, ráadásul ezzel az önálló is Lando-filmet (tévésorozatot?) is magával rántotta a süllyesztőbe. Sajnos az ígéretesnek induló Obi-Wan széria sem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de Boba Fett is teljesen feleslegesen tért vissza a Sarlacc verméből (ahová még A Jedi visszatér idején pottyant be), csak egy totyakos háttérszereplő tudott lenni A mandalóri egyre látványosabban elfáradó mandalórija és a mémmé vált Bébi Yoda mellett. És mivel a Zsivány Egyes előzménysorozata, a Bourne-filmeket idéző Andor deklaráltan nem lesz hosszabb két évadnál, most minden szempár az itt-ott már korábban is feltűnő, öntörvényű egykori Jedire, Ashokára szegeződik. Vajon a tűzrőlpattant togruta lány viszi át fogában tartva a Star Wars franchise-t a túlsó partra?
Nos, két rész alapján úgy fest, hogy igen, mert Rosario Dawsonnak kevés szerep állt eddig olyan jól, mint a fejcsápos kardművészlányé,
aki ha kell, higgadt és bölcs, mint az öreg Obi-Wan Kenobi, de ha úgy hozza szükség, ádázabbul harcol, mint a Sötét Oldal felé kacsintgató, begorombult Anakin Skywalker! Utóbbi ráadásul a Klónháborúk idején Ahsoka tanítómestere volt, mielőtt Darth Vader vált volna belőle, így a lánynak a Lázadás hajnala és az egész elnyomó Galaktikus Birodalom ellen vívott polgárháború lényegében egy Shakespeare-drámákat idéző küzdelem volt egykori legjobb barátja és szeretve tisztelt mentora ellen. A sors különös fintora, hogy miközben mindvégig a jó ügyért harcolt, Ahsoka mélységesen csalódott a Jedikben, és kiábrándulva a jófiúk vaskalapos tanításaiból inkább urát vesztett szamurájként az önkéntes száműzetés útjára lépett...
Ahsoka egyébként elég régóta a Star Wars-kánon része: 2008-ban bukkant fel először a Star Wars - A klónok háborúja című egész estés animációs filmben, majd annak sorozatverziójában. Ez akárhogy is nézzük, 15 évvel ezelőtt volt, így azok a srácok és lányok, akiknek gyerekként nem az őstrilógia és az előzményfilmek, hanem A klónok háborúja volt az első meghatározó mozis és tévés Star Wars-élménye, azok számára
Ahsoka legalább olyan menő fénykardozó hős, mint az idősebb korosztálynak Luke Skywalker.
Ráadásul A klónok háborúja-rajzfilmek atyja annak idején ugyanaz a Dave Filoni volt, akit már évek óta mennybe meneszt az újságírószakma és a közönség mindazért a csodáért, amivel sikeresen visszarángatta a Csillagok háborúját a mainstreambe, hiszen ő (és a Marvel szuperhősfilmeken edződött Jon Favreau) terelte vissza a franchise útját a rendes kerékvágásba A Mandalórival és a spin offjaival.
A Star Wars lassacskán megint szép lesz: vége a The Mandalorian 2. évadának
Három csavar és egy megható búcsú is belefért a háromnegyed órás évadfináléba. Kritika.
Tovább
De Filoni volt az is, aki a 2012-es Disney-akvizíció után megnyugtatta a Star Wars-rajongókat: nem lesz rossz kezekben a kedvenc brandjük. Hogy mennyire komolyan gondolta a dolgot, arra a 2014-ben elstartoló Lázadók volt a leglátványosabb példa. Ez az animációs sorozat zseniálisan nyúlt vissza a Ralph McQuarrie-féle, 1974-ben papírra álmodott, esszenciális Csillagok háborúja-vázlatrajzokhoz (ahol Luke még lány volt, a nyúlánk rohamosztagosok pajzsot és fénykardot hordtak, C-3PO pedig úgy nézett ki, mintha Fritz Lang Metropolisából lépett volna elő!), miközben Filoni nemcsak tisztelettudóan követte a George Lucas-féle kánont, de elképesztő új ötletekkel turbózta fel azt.
A Luke-ot, a nagy dolgokra hivatott, álmodozó farmerfiút összegyúrta az almatolvaj Aladdinnal és elnevezte Ezrának, Boba Fett sisakját odaadta egy Sabine nevű tinilánynak, a nagyszájú pilótát, Hant pedig átfazonírozta Herává, két csáppal a fején.
Aztán olyan izgalmas, komplett évadokon átívelő űrkalandokat kanyarított ennek a szedett-vedett kompániának, hogy azzal kenterbe verte jóformán az összes '90-es évekbeli hivatalos Star Wars-regény, -képregény és -videójáték sztoriját. Nem csoda, hogy Filoni, a nagy bábjátékos az Ahsoka sorozatban visszahozta Herát (aki immáron Syndulla tábornokként a Felkelés vezére), Sabine-t megtette Ahsoka mufurc Jedi-padawanjának, a sorozat fő sztoriszálának pedig az Ezra utáni keresést jelölte ki.
Ha még emlékszünk, Ezra a Lázadók rajzfilmsorozatban önfeláldozóan magával rántotta egy másik, ismeretlen galaxisba a Star Wars-kánon legmegveszekedettebb gézengúzát, a briliáns elméjű konspirátort, Thrawn főadmirálist. Aki tehát megleli az utat Ezrához, az valószínűleg megtalálja Thrawnt is – naná, hogy A Jedi visszatérben elvileg egyszer már legyőzött Galaktikus Birodalom még élő tisztviselői a főadmirális visszatérésében látják a végső győzelem zálogát.
A másik galaxisba téren és időn átvezető utat azonban kevesek ismerik. Így aztán Ahsokának és kompániájának, valamint a Thrawn-párti Birodalmiaknak egyaránt Indiana Jones-filmekbe illő versenyfutásban vannak az idővel, miközben titkos templomok mélyén kell ősi ereklyékkel működésre bírniuk olyan régi masinákat, amik már akkor rozsdásak voltak, amikor Palpatine császár még csak seggeseket ugrott gyerekként a Naboo tavacskáiba. És ha már Palpatine: bár Thrawn hajánál fogva előrángatása legalább olyan erőltetett húzásnak tűnhet, mint amikor J.J. Abrams feltámasztotta a Skywalker korában a rég halott uralkodót, az ügyeletes gonoszok itt egyrészt nagyon jól ki lettek dolgozva, másrészt elképesztően menőn néznek ki.
Spoilermentesen röviden csak annyit róluk, hogy egy maroknyi szomorú tekintetű, fekete páncélos, titokzatos keresztes lovagról van szó, akik valószínűleg olyan egykori Jedik, akik valamiképp túlélték a 66-os parancsot, de meghasonlottak a régi tanokkal, és most piros fénykardot forgatva egy Erő-érzékeny boszorkány szolgálatába szegődtek. Ez a kosztümös fantasy filmekből és sorozatokból kölcsönzött, sejtelmesen félelmetes hangulat (ami simán lehetett volna Ren Lovagjainak is a sajátja az új trilógiában, de J.J. Abrams sok más mellett ezt is elszúrta...) persze főleg a nemrégiben sajnálatosan elhunyt Ray Stevenson markáns jelenlétének köszönhető,
akinek hála megannyi Sith Inkvizítornak csúfolt felejthető senki és nevetséges bohóc után végre Darth Vaderhez és Darth Maulhoz egyenértékű, karakteres antagonistát kapott a Star Wars.
Alig várjuk az Ahsoka maradék 6 epizódját!
Ítélet: 8/10
Kiknek ajánljuk? Minden régi és új Star Wars-rajongónak, de főleg azoknak, akiknek a Dave Filoni-féle Csillagok háborúja-folytatások tetszenek jobban, és nem J.J. Abrams copypaste megoldásai.
