Botrány! Náci képregényt olvastak a Szomszédokban!

Jutka és a teljes gazdagréti tanári kar kiakadt egy 1989-es magyar képregényen, a Botondon.

A retrórajongók és a képregények szerelmesei bizonyára emlékeznek arra, hogy a Szomszédok 63. epizódjában mekkora patáliát csapott a gazdagréti lakótelep teljes tanári kara, miután Vágási Feri felesége, Jutka elvett az egyik nebulótól egy náci képregényt. Íme a jelenet:

Az 1989. szeptember 21-én adásba került epizódban az énektanár Jutka (Ivancsics Ilona) a közelgő október 6. alkalmából a Szózat keletkezéstörténetéről mesél a diákjainak. Ekkor bukik le az egyik Pumukli-hajú srác, aki egy kölcsönkapott képregényt olvas a pad alatt. Jutka azonnal elkobozza a gyerektől a nyugati kapitalizmus népbutító mételyét, és majdnem elájul, amikor meglátja a füzet utolsó oldalán ezt a képkockát:

Forrás: Magyar Televízió / Fazekas Attila

Jutka pár jelenettel később dúlva-fúlva ront be a képregénnyel a tanáriba. Mindenki ki van akadva a horogkereszten, de például a nagyszájú Csabának (Böröndi Tamás) töri-magyar szakos pedagógusként eszébe sem jut megnézni, hogy mégis, mi fán terem a képregény, ami a filmművészettel egyidős, az irodalom határterületének tekintett műfaj. Az öreg Báthory (Both Béla zseniális alakítása), aki szintén magyar-töri szakos, egyenesen így fakad ki:

Lehet, hogy a folytatásban Szálasit szentté avatják!

Egyedül Vilmának, a tesitanárnak (Gór Nagy Mária) jut eszébe, hogy lehet más értelmet nyerne a náci drapéria, ha hőbörgés helyett végigolvasnák a sztorit - a képregény ugyanis nem ördögtől való dolog, hiszen lám, a tanárnő gyerekei is falják.

A rendszerváltás küszöbén álló Magyarországon tényleg elég ambivalensen viszonyultak a képregényekhez. A Fülesben folytatásokban leközölt Rejtő-történetek és a képregényesített kötelező olvasmányok ekkoriban már kezdtek kimenni a divatból, hiszen 1987 óta Bobót és Góliátot is lehetett magyarul kapni, 1989-től pedig a világ legnépszerűbb szuperhőse, Pókember is bemutatkozott itthon. Ez egyúttal a magyar gyártású képregények alkonyának kezdetét is jelentette, bár a hazai füzetek még évekig próbálták állni a versenyt a külföldi címekkel szemben. A Szomszédokban felbukkanó képregény egy valódi, 1989-es magyar képregény, a Botond 3. száma volt, egy Roger Moore-arcú, izgalmas kalandokba keveredő playboy-jal a borítóján:

Forrás: Botond Szerkesztőség / Fazekas Attila

 A Szomszédokban szidott történet a 10 oldalas Perseus kapitány - A küldetés című sztori volt. A rajzoló, Fazekas Attila a korszak legsikeresebb és legtermékenyebb alkotója volt: 1982-ben az illegális Star Wars-duplafüzetéből állítólag összesen 700 ezer példány fogyott el, népszerűek voltak a Filmsikerek képregényváltozata sorozatban megjelent (szintén a jogtulajdonosok tudta nélkül készült) Terminátor- Aliens- és Kobra-adaptációi, és őt kérték fel arra is, hogy képregényben folytassa a Lindát.

Az inkriminált Perseus-epizód szereplői egy elnyomó űrbirodalomból menekülnek, és egy kalandos időutazás végén a náci Németországban bukkannak fel, ahol azt hiszik, megmenekültek a bajból. Ezt a képregényt már állandó szerzőtársa, a forgatókönyvíró Cs. Horváth Tibor nélkül készítette el Fazekas. Arról viszont nemigen tudni semmit, hogy ez a képregény miért bökte a Szomszédok alkotóinak, Horváth Ádáméknak a csőrét annyira, hogy majdnem egy teljes epizódot szenteljenek a műfaj pellengérre állításának.

A „náci képregény a Szomszédokban” téma azóta is sokszor felbukkan a hazai képregényes fórumokon. Az egyik Facebook-csoportban maga Fazekas Attila is elmondta: annak idején nem keresték meg Horváth Ádámék a képregénnyel kapcsolatban, ő is csak a tévénéző ismerőseitől tudta meg, min berzenkedtek a gazdagréti tanárok a legutóbbi epizódban. Fazekas azóta is fájlalja, hogy a Szomszédokban ilyen keményen nekitámadtak egy magyar képregénynek, mivel szerinte 1989-ben pont hogy védeni kellett volna a hazai produktumokat a hirtelen nyakunkba zúduló nyugati képregénydömpinggel szemben (ebben az évben jelent meg itthon először magyarul Pókember és Batman).

Az pedig sajnos tényleg igaz, hogy a Fazekas Attila-féle Botond-füzetek a rendszerváltást követően valóban nem nagyon bírták a versenyt a sok szuperhősképregénnyel szemben. Ekkorra ugyanis Pókember, Fantom és Batman mellett már külön Superman és X-Men sorozat is volt, a Marvel Extrában pedig a Bosszú Angyalai és a Fantasztikus Négyes kalandjait követhettük. 1993-ban meg is szűnt a Botond magazin, és csak 2004 óta jelenik meg ismét.