A Q-ügyosztály eseteinek második darabja, a Fácángyilkosok kicsit későn kezdődik ma este a SuperTV2-n, de megéri az áldozatot.
Egy tóparti nyaralóban brutálisan meggyilkolnak egy fiatal ikerpárt. A nyomok alapján a rendőrség egy helyi bentlakásos iskola gazdag és befolyásos családból származó diákjai között keresi az elkövetőt, ám mivel a bizonyítékok nem perdöntőek, az akta vádemelés nélkül a megoldatlan esetek közé kerül. Az elfekvő ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály így 20 évvel a bűncselekményt követően kezd el foglalkozni az esettel. Carl Morck nyomozó és társa beleássa magát az ügybe, és hamar rájönnek, hogy valami bűzlik az eset körül.
A meglévő nyomok egy, a testvérpár meggyilkolásával egy időben eltűnt lányhoz vezetnek, ám hamar kiderül: nem csak a nyomozók próbálják elszántan felkutatni a nőt, hogy a hiányzó információkat megszerezzék tőle. Három, Dánia legfelsőbb és legbefolyásosabb köreiből származó férfi szintén kétségbeesetten kutat az utcán élő nő után, mert olyan tudás birtokában van, ami egy életre tönkreteheti őket.
A hajtóvadászat kezdetét veszi...
Jussi Adler-Olsen krimiíró a skandináv bűnügyi irodalom csúcsteljesítményét jelentő Stieg Larsson (Millennium-trilógia) és Jo Nesbø (Harry Hole-sorozat) után a szintén nagyon erős másodvonalba tartozik, és regényei szinte kiáltanak a megfilmesítésért. Így nem csoda, hogy mikor a 2013-as Nyomtalanul nemcsak hazájában, de világszerte hatalmas sikert aratott,
Az összeférhetetlen Carl Mørck nyomozó szerepét, aki zsémbessége és embergyűlölete dacára megtanul csapatban dolgozni, az egyik legismertebb dán színészre, Nikolaj Lie Kaasra bízták, az alagsorba száműzött, több éves-évtizedes megoldatlan ügyeken dolgozó Q-ügyosztály másik oszlopos tagját, az asszisztensből segédrendőrré előlépő arab menekültet, Assadot pedig a szintén népszerű Fares Fares formálja meg.
Aki ismeri a franchise-t, pontosan tudja, hogy az első négy filmet (azaz a Nyomtalanult, a Fácángyilkosokat, a Palackpostát és A 64-es betegnaplót) követően a megfilmesítési jogok egy másik stúdióhoz kerültek, ahol úgy döntöttek, teljesen új alapokra helyezik az Adler-Olsen-adaptációkat, és vadonatúj szereposztással rukkoltak elő (minderről ebben a kritikánkban írtunk részletesebben).
Szóval aki sok más nézőhöz hasonlóan felháborodottan vette tudomásul, hogy Nikolaj Lie Kaas helyett az ötödik filmben, a Hajtóvadászatban már Ulrich Thomsen játssza kedvenc mufurc nyomozónkat, most nosztalgiázhat egy kicsit. De az se keseredjen el, aki nem látta a Q-ügyosztály eseteinek nyitódarabját, a fent említett Nyomtalanult,
mivel a Fácángyilkosok annak ismerete nélkül is érthető – de azért erősen ajánlott bepótolni, ahogy utána a franchise többi darabját is!
Olvasd el a Hajtóvadászatról írt kritikánkat is!
Jót tett a ráncfelvarrás a skandináv krimifranchise-nak
Hatalmas felháborodást keltett, hogy a Q-ügyosztály filmek ötödik részét az addig megszokott színészek helyett teljesen új szereposztással vitték vászonra az alkotók. Pedig a rebootként működő Hajtóvadászat még a korábbiaknál is jobban sikerült.
Tovább
