Rowan Atkinson, Richard Curtis és Ben Elton sorozata valós történelmi időkben játszódik, de vajon mennyit merített a valóságból, és mennyi benne a fikció?
A nálunk is nagy sikerrel játszott brit vígjátéksorozat, a Fekete Vipera négy évadja (ha különkiadásokat nem vesszük hozzá) négy jelentős történelmi korszakban mutatja be, miként boldogul Edmund herceg és leszármazottai, vagyis a Feketevipera klán az évszázadok során.
- Az első évad a középkorban, a rózsák háborújának idején, 1485-ben játszódik.
- A második évad a Erzsébet-korabeli Angliába kalauzol.
- A harmadik évad a brit régenskorszakot mutatja be.
- A negyedik évad pedig már az első világháború kellős közepébe visz.
A történelem tehát nem csak háttér, hanem az egyik biztos alapja a szériának: „A történelem volt a főtantárgyam az iskolában” – mondta a sorozat producere, John Lloyd – „Érdekes módon Richard (Richard Curtis, a forgatókönyvíró – a szerk.) és én ugyanazt a könyvet olvastuk: R. J. Unsteadtől a Looking at History-t. Olyanok voltak benne például, hogy a középkorban a nők fátylat viseltek.” A Fekete Vipera második szezonjától Ben Elton is csatlakozott a sorozathoz, ő a neves Tudor-szakértő, G. R. Elton unokaöccse, és szintén lelkesedik a történelem iránt.
A pilot epizód, ami sosem került adásba, még eléggé más volt, mint ahogy később megismertük a Fekete Viperát. Lloyd így beszélt róla:
„Olyasmi volt, mint a Trónok harca, a történelem egy meghatározatlan korszakában játszódott, és nem volt valós gyökere a cselekménynek. Végül azt mondtam, hogy meg kell mutatnunk az embereknek, mikor játszódik a történet.”
Az első évad időpontja 1485 lett, de a Rowan Atkinson által alakított Edmund herceg apja, IV. Richárd egy fiktív uralkodó. A későbbi évadok azonban már jóval közelebb álltak a valósághoz, hiszen a második szezonban Edmund I. Erzsébet körül sürgölődik, a harmadik évadban pedig György herceget szolgálja.
A Fekete Vipera sorozat valójában a történelemkönyvek szatírája, de ez nem jelenti azt, hogy ne figyeltek volna oda a korhűségre.
A jelmezeknek minden esetben utánajártak, és bár a párbeszédekben gyakori humorforrás volt az anakronizmus, de mindig leellenőrizték a tényeket. Az első évad forgatókönyvében szerepelt egy mondat:
Megátkozlak, és remélem, hogy valami kellemetlen dolog fog történni veled, például a fejedre esik egy krumpli!
Csakhogy ekkor még nem ismerték a burgonyát Angliában, ezért hagymára cserélték a szövegben.
Fekete Vipera idővel maga is történelemmé vált, és kultikus státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy most, 40 évvel a premier után is töretlen a népszerűsége. Természetesen Angliában meg is ünnepelték, mégpedig egy méltó átveréssel: kifüggesztettek Lord Edmund Feketevipera frissen festett portréját az Audley End House képtárában.
Az évforduló alkalmából lássunk pár karaktert a sorozatból, akik valóban léteztek, csak épp nem pont így.
III. Richárd (1. évad)
Peter Cook alakítása joviális és kedves nagybácsiként ábrázolja Richárdot, akiről máskülönben úgy tartják, hogy legyilkolta unokaöccseit a Towerben. Az első évad egyik jelenete rá is játszik erre: amikor először pillantjuk meg Cook Richárdját, a Shakespeare-drámából is ismert, púpos, torz figura jelenik meg, és épp egy tőrrel támad a kis unokaöccseire. Aztán kiderül, hogy a fegyver csak egy játékeszköz, a púp meg egy nagy zsák, amiben további játékokat hozott a gyerkőcöknek. Mindezt olyan körítéssel mutatja be a széria, hogy III. Richárdról a Tudorok terjesztették a borzalmakat, ami szintén egy elmélet, hiszen mindmáig nem bizonyított, hogy ő követte el a gyilkosságokat. Richárd holttestét pedig egy leicesteri parkolóból ásták ki, amiben valljuk b e, van valami komikus: „Mintha egy Fekete Vipera-epizódot láttunk volna” – jegyezte meg Lloyd.
I. Erzsébet (2. évad)
A Miranda Richardson által játszott Erzsébet egy gyermeteg, infantilis uralkodó, akire még a trónon is a dajkája vigyáz. Állandóan visszaél a hatalmával, és ha valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, először hisztizni kezd, majd kivégzéssel fenyegetőzik. A Fekete Vipera második szezonjában ábrázolt királynő előszeretettel üldözte és fejeztette le a katolikusokat, ez azonban nem volt rá jellemező. Ezt a tulajdonságát valószínűleg féltestvérétől, I. Máriától vették át az írók, aki viszont hírhedt protestánsüldöző volt.
IV. György (3. évad)
Az I. Erzsébetnél is alkalmazott infantilizmust vitték tovább az alkotók humorforrásként, amikor megalkották a Fekete Vipera harmadik évadjának György hercegét. Hugh Laurie alakításában a régensherceg egy teljesen életképtelen, nőcsábász, alkoholista idióta, akit minden tekintetben kihasznál és irányít a inasa, Edmund Feketevipera (Rowan Atkinson). Bár a valódi György herceg is iszákos volt és hűtlen, de elsősorban nem a hülyeségéről, hanem arról volt híres, hogy a művészetek nagy mecénása volt. A sorozatbeli verziója állandóan baromságokat csinál, de a valóságban ez nem így volt, sőt ő uralkodott mentálisan beteg apja, III. György helyett, majd IV. György néven koronázták meg.
Pazarló, iszákos, és hűtlen uralkodóként tartották számon, és a temetése napján, 1830 júliusában a Times azt írta róla, hogy „megrögzött kéjenc”.
Mindez igaz róla, ám idióta, na az nem volt! A nevéhez fűződik London jelentős építészeti átalakítása és a királyi műgyűjtemény bővítése. Amikor királlyá koronázták, előszeretettel fogadta komornyiknak öltözve a vendégeit. Ez a Fekete Vipera harmadik évadjában is visszaköszön.
Haig tábornok (4. évad)
Az első világháború alatt játszódó évadban ugyan nem főszereplő, de feltűnik Haig tábornok is, akit Geoffrey Palmer alakít. Az utolsó epizódban, mielőtt kitörnének a lövészárokból, Vipera százados telefonon beszél a tiszttel, aki a csatateret jelképező terepasztalon véletlenül felborítja a katonákat, majd egy seprűvel és egy lapáttal szedi őket össze. A jelképes jelenet Douglas Haig érzéketlenségét hivatott bemutatni, amivel sokan vádolták. A sokáig vélekedtek úgy a tábornokról, hogy elbizakodott volt, és saját ambícióinak érdekében több száz embert küldött a halálba. Taktikáját úgy jellemezték, hogy a masszív bombázásokra és frontális támadásokra támaszkodott, és nem törődött a veszteséggel. Idővel azonban megváltozott róla a vélemény, és ma már úgy vélik, nem volt érzéketlen ember, tábornokként pedig igazából sikeres volt. Lényegesen jobb eredményei voltak, mint a többi parancsnoknak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a 4. évad utolsó jelenete 1917-ben játszódik, tehát a háború megnyeréséig már nem jutunk el, ahogy valószínűleg Vipera és társai sem érték meg 1918-at.
(via BBC, History Extra, Wikipedia)
