A jó kis hazafias lelkesedés és hidegháborús hirig nélkül a rendezést és forgatókönyvírást is újra magára vállaló Stallone nem sokra ment volna, de így jól elagyabugyálhatta a szovjet bajnokot. Aki ugyebár svéd.
A legtöbben kapásból tudnánk sokkal jobb bokszolós filmeket mondani, ott van például a Dühöngő bika Robert De Niróval, A bajnok Jon Voighttal vagy A harcos Mark Walhlberggel és Christian Bale-lel, de a legelső Rocky filmet is idevehetjük – mégis a legtöbbek kedvence az 1985 Rocky IV.. Mert ez a leglátványosabb, leghazafiasabb, legharsányabb valaha készült bokszfilm és egyben az egyik leghatásosabb is. Amihez persze kellett egy kis hidegháborús hátszél is.
1985-ben a hidegháború már inkább csak beidegződés volt a két ország, Amerika és a Szovjetunió, illetve szövetségesei számára, mint valós fenyegetés, de a Reagan-korszak felkorbácsolt hazafias lelkesedése nyomot hagyott Hollywoodban. Sorra készültek a harcias, oroszverő filmek, és a sorba Sylvester Stallone is beállt, aki először újrajátszotta a vietnami háborút a Rambo 2.-ben (1985), ahol egy csomó gonosz szovjet katonai tanácsadóval végez, majd a ringben is kiosztotta a vörösöket. Amihez egy kissé valószínűtlen helyzet kellett, mert ugyebár a két ország ökölvívói csakis nemzetközi tornákon találkoztak. Most azonban Rocky Balboa korábbi ellenfele és azóta barátja, a kissé elbizakodott Apollo Creed (Carl Weathers) hívják ki a szovjetek szuperbokszolóját, Ivan Dragót, és hiába húzza el Creed nótáját maga James Brown, az amerikait szó szerint halálra veri az orosz.
És a forgatókönyvírást és rendezést is vállaló Sylvester Stallone tanúsíthatja, hogy a Dragót alakító Dolph Lundgren tényleg képes valakit egy ütéssel a sírba küldeni, ugyanis még a forgatás előtt kórházba került, amikor a svéd a saját kérésére behúzott neki. Merthogy itt egy igazi orosz sincsen – maga a Drago sem egy igazi orosz név -, mert a fagyos orosz diplomatanőt alakító Brigitte Nielsen például dán, a többi színész főleg amerikai, és az orosz tájat is Kanada „alakítja”. Merthogy Rocky bosszút akar állni, és a Szovjetunióba megy egy visszavágóra, és bár feleakkora, mint ellenfele – akivel a súlycsoport besorolás miatt nyilván nem is harcolhatna -, naná, hogy győz. Pedig Drago csúcsmodern eszközökön készül fel, Rocky pedig szokása szerint fagyott hús püfölésével és farönk cipeléssel, de ugye a lélek, az akarat, az számít. És bár a Rocky IV. a kritikusok részéről vegyes fogadtatásra talált, számos Arany Málna-jelölést és díjat kapott, óriási siker lett, és nem mellesleg világszerte több mint 300 millió dolláros bevételével a legtöbb bevételt hozó Rocky-filmnek számít, noha kicsivel több, mint 30 millióból készült, és a sportfilmek közül is az elsők sorában található a mai napig is.