1917. október 5-én született Szabó Magda, akinek legnépszerűbb ifjúsági regényéből, az Abigélből hasonlóan közkedvelt tévésorozat készült. 11 érdekességet szedtünk össze, amiről még a matulás lányok is szívesen sugdolóznak a hálóteremben.
1. A premier
A regény először 1970-ben jelent meg a Móra Könyvkiadónál, és Szabó Magda már a rá következő évben elkezdett dolgozni a filmadaptáció forgatókönyvén. Az Abigélt végül Zsurzs Éva rendezte meg egy négyrészes tévéjáték formájában, melynek forgatókönyvét természetesen az írónő jegyzi. Az első epizódot
1978. április 14-én, pénteken mutatta be a Magyar Televízió 20:35-kor,
a Delta után.
2. A nézettség
A második epizódot 1978. április 16-án, vasárnap vetítették, és
3 és fél millión nézték.
Nem csak a nézettség ugrott meg, de többen reklamáltak is, hogy a következő epizód csak jövő hét pénteken lesz.
3. A forgatás
A négy részt fél évig forgatták, ami akkor kifejezetten soknak számított. Ez azért is volt, mivel a történet több évszakot ölel fel, és ki kellett várni, hogy ez valóban beköszöntsön. Egy forgatási nap reggel héttől este hatig tartott.
4. A rántott hús
Egy korabeli cikk arról ad hírt, hogy egy forgatási napon
több mint 200 rántott húst
fogyasztottak el a színészek és statiszták.
5. A személyes szál
Szabó Magda regényei általában személyes élményen alapulnak, nincs ez másként az Abigél esetében se. Az írónő a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetbe (ma Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma) járt, ahol később tanított is. Az itt szerzett tapasztalatit építette be a regénybe.
6. A rokoni szál
A filmben a rendező, Zsurzs Éva lánya, Zsurzs Kati is szerepel: ő játssza Kis Marit.
7. A hossz
Ha együltünkben végig szeretnénk nézni az egész Abigélt, 290 percet, vagyis
majdnem 5 órátkell rászánnunk.
8. Az eladások
Ahogy az lenni szokott, ha egy irodalmi műből filmadaptáció készül, a sorozat bemutatása után a regény is jól fogyott a könyvesboltokban. Olyannyira, hogy 1978 októberére az eladási listák első helyére került.
9. Egy baki
Egy helyütt elhangzik, hogy növendékek származásáról jelentést kér a polgári védelem parancsnoka. Igen ám, de ekkoriban (a történet 1943-ban játszódik) a polgári védelem terminus még nem létezett, hanem légoltalomnak hívták.
10. Abigél személyesen
A filmben látható szobor, amely a kívánságokat teljesíti, egy klasszicista ház udvarán állt eredetileg, melyet Hild József építtetett 1844-ben. A szobrot természetesen nem Abigélnek hívják, Korsós nő a címe, és valószínűleg Dunaiszky Lőrinc készítette 1814-ben.
A forgatás idejére átszállították a vácrátóti arborétumba,
ami a Matula kertjét „játszotta”. A Korsós lány végül visszakerült a helyére, igaz, szállítás közben letört az orra.
11. Halálos betegen
Az iskolaigazgató, Torma Gedeon szerepében Básti Lajost láthatjuk, aki már súlyos betegen játszott. A színészt 1976-ban, 65 évesen diagnosztizálták tüdőrákkal. A szerepet még az előtt vállalta el, hogy kiderült volna a betegsége, de
fel sem merült, hogy visszamondja.
A forgatás alatt azonban súlyosbodott az állapota, így a forgatókönyvön is változtatni kellett, ezért van az, hogy Torma igazgató úr üzenetét Kalmár Péter (Balázsovits Lajos) közvetíti, és nem Básti maga mondja el. A színész a premiert már nem érte meg, 1977. június 1-én hunyt el.
