Retrospektív kiállítás a Marinko Sudac gyűjteményből
A jugoszláviai művészet más utat járt be a szocializmus évei alatt, mint a magyarországi; témái, vonatkoztatási pontjai, hangsúlyai markánsan eltértek a keleti blokk többi országának jellemzőitől is. Ezekre az évtizedekre visszatekintve a magyar művészet hagyományos fogalmai felől nem könnyű értelmezni ennek a soknemzetiségű, sok szellemi centrummal rendelkező, „félnyugati” országnak a művészetét, művészetpolitikáját.
A provokatív módon a félelmetes görög mitológiai szörnyekről, a gorgókról elnevezett művészcsoport 1959-ben jött létre Zágrábban Josip Vaništa ötlete alapján, festők, szobrászok, kritikusok szabad társulásaként. A tagok, Dimitrije Bašičević-Mangelos, Miljenko Horvat, Marijan Jevšovar, Julije Knifer, Ivan Kožarić, Matko Meštrović, Radoslav Putar, Đuro Seder, Josip Vaništa különösebb kötöttségek nélkül „hivatalosan” 1966-ig dolgoztak együtt. Művészeti akciókkal privát és nyilvános terekben egyaránt megjelentek: kiállításokat rendeztek, galériát működtettek, olvasmányaikról beszélgettek és Gorgona címen „antimagazint” jelentettek meg, a világháború utáni egyik első szamizdatot. Az antimagazin kifejezés arra utalt, hogy az irodalmi és művészeti folyóiratok hagyományos szerepével ellentétben nem egy koherens szellemi program kifejtése volt a céljuk. Együttlétük sokkal inkább a közös munka lehetőségének kötöttségek és kompromisszumok nélküli fenntartására irányult. Az avantgárd folyóiratok hagyományához híven ugyanakkor a 11 lapszámot megért antimagazin is nemzetközi horizontú volt, szerzőik között olyan alkotók szerepeltek, mint Victor Vasarely, Dieter Roth vagy Piero Manzoni. A kiállítás a magazin nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül mutatja be a művészeti információk áramlását, a különböző tendenciák egymásra hatását, a neoavantgárd hálózatok szerveződését, mellyel szervesen kapcsolódik a Kassák Múzeumban évek óta zajló folyóiratkutató programhoz. A bemutatásra kerülő anyag a közel húszezer műalkotást és dokumentumot (köztük videófelvételeket és filmeket is) tartalmazó zágrábi Marinko Sudac gyűjteményből származik, amely a régió legnagyobb és egyben legteljesebb avantgárd magángyűjteménye.
A Gorgona-csoport munkásságának művészettörténeti feldolgozása első retrospektív kiállításukkal már 1977-ben megkezdődött, nemzetközi felfedezésükre azonban csak a 2010-es évek közepén került sor, amikor a Gorgona monográfusát, Ješa Denegrit 2013-ban meghívták a MOMA C-Map szemináriumába. Denegri a zágrábi Avantgárd Művészeti Kutatóintézet és a Marinko Sudac Gyűjtemény támogatásával adta ki a csoportról szóló monográfiáját, amely előreláthatóan angolul is megjelenik az év végéig.
Hozzászólások