Beethoven: E-dúr Szonáta, No. 30., Op. 109
Beethoven: A-dúr Szonáta, No. 28., Op. 101
Beethoven: Asz-dúr Szonáta, No. 31., Op. 110
Beethoven: c-moll Szonáta, No. 32., Op. 111
„Már hatszor volt alkalmam előadni a Beethoven szonáta-ciklust, először 1990-ben, hatodszor tavaly, de még mindig úgy érzem, hosszú utam csak most kezdődik. Ez nem álszerénység részemről, ezt minden előadó érzi. Annyira gazdag Beethoven világa, oly sok rétegű, hogy csak sok év után lehet mondanivalóját megközelíteni. Ez a négy szonáta az utolsó előtti periódusának leggazdagabb gyümölcsei és mind a négy szerkesztése teljesen más: az Op. 109 három tételes, de a gyors tétel középen van, variációk a végén. A négy tételes Op.101 sem gyors tétellel kezdődik, viszont indulatos fúgával fejeződik be. Az Op. 110 szintén nyugodt tétellel indul, és szintén fúgával, extázissal zárul. Az Op. 111 viharos indulás után végtelenbe táguló variáció-sorozattal kap szárnyaira. Beethoven legutolsó szonátája után már csak a hosszú csend marad.” (Fenyő Gusztáv)