A székely-magyar rovásírás kell hogy az alapja legyen mindennek. Ezt kéne elsõsorban kutatni, hiszen a legrégibb írásmódunk bizonyítéka, akár elpusztult a nagy része, akár nem.

Itt van a 'ló' és a 'nyereg' a magyarban. Ama kutató okfejtése elég valószínûtlen, várom a további kutatások eredményét. Lehetõleg olyanoktól, aki szakavatottak a magyar rovásírás terén is. A magánvélenményem az, hogy ne kutassa a magyar nyelvet olyan, aki a magyar rovásírást nem ismeri alaposan. Mindent az ÁBC-nél kell kezdeni, nem fordítva. Sokkal kevesebb téveszme terjengene!

Ez igaz lehet, hogy Hunsdorfer (nyelvkutató!) utasítására égettek el összegyûjtött magyar rovásírásos emlékeket?! Elképesztõ. Egyáltalán miféle hitele van egy ilyen tudományos kutatásnak???!!!

Ennek az Ove Berglund-nak viszont biztos meg kellett dolgoznia ezen felismerésért: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."

Akkor ezt most megpróbálom alátámasztani. Én is dolgoztam egy keveset. :)

Ezt úgy találtam...Olyan szépen össze volt szedve, hogy muszáj volt betennem ide..:))))


Tudjuk-e, hogy az õshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely - magyar rovásírás?

A Kárpát medence területén találták: 40 000 éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak. 18 000 éves a "Gravetti" nyílhegy, õseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek). A bajóti Jankovich - barlangban talált székely - magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000- 22 000 év. A tatárlakai amulett (agyagkorong) és agyagtáblák kora i.e. 7500-8200 év, és székely-magyar rovásírás van rajtuk. ( A föníciai abc csak 1500-2000 évvel késõbb jelent meg, és segítette a görög kultúra kialakulását.)
De tudjuk-e, hogy ki is az a Bendegúz, akinek a vérei vagyunk, és mit jelent, hogy a vérei vagyunk? Valakinek a vére, az a vérrokona, õse, leszármazottja. Tehát mi - Kölcsey Ferenc és a nemzeti Himnusz szerint - Bendegúz leszármazottai vagyunk. Ezt énekli hívõ és hitetlen az ünnepeinken.

Tudjuk-e, hogy ki az a Bendegúz?
Atilla hun király apja volt Bendegúz, aki Uldin király fiaként, Oktár és Ruga testvérével triumvirátusban kormányozta a Kárpát - medencébe visszatért hunokat.

Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színû zászló 150 éves múltra tekint vissza? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel kiegészítették.

Tudjuk-e, hogy "E megyer nyelvben e jelentest, ertelmet e messelhengzek herdezzek."? A magánhangzók lélekkel töltik meg a mássalhangzó vázat, a szavakat. Olykor ugyan azt a minõséget járják körbe: aRaNY, aRáNY, eRéNY, iRáNY; NaP, NéP; FaLKa, FoLK;

Olykor egy minõségnek a két oldalát jelenítik meg: SáTáN; iSTeN.

Olykor kapcsolódó fogalmak rendszerét adják: aTiLa, eTeLe, eTiL, íTéLõ, éTeL, iTaL.

Tudjuk-e, hogy a magyarok Szent István király kora elõtt is keresztények voltak? Jézus K R SZ T S 1, KRiSZTuS 2, KeReSZTeS 3, KöRoSZTóS. Mondd el mind a három fokozatot angolul vagy akármilyen más nyelven ugyanazokkal a mássalhangzókkal!

Az ásatások alkalmával rengeteg mellkereszt került elõ az õsmagyar sírokból! (Tömeges leletek a második bejövetel elõtti idõkbõl – kit kellett keresztény hitre téríteni?)

Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít) Három kicserélt zománckép a koronán hátul, egy névvel jelölt, de évei szerint is ismert bizánci császár, VII. Dukász Mihály (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig két olyan kép van, amelyet szintén azonosítani tudunk egy társ-császárral, Konsztantinosszal, illetve Gézával, a mi I. Géza királyunkkal, aki kortársa volt ennek a bizonyos Dukász Mihálynak 1790 elõtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és Bizánctól származtassák.

Elképzelhetõnek tartod-e, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat néhány sorát valaki kivágja, egy könyvbõl kivett más sorokat ragasztva a helyére, és amerikai tudósok ezekre a betoldott sorokra alapozva az amerikai "nemzet" e dokumentumának születését néhány évtizeddel késõbbre tegyék, és pl. a finnektõl eredeztessék? (Magyarországi "tudósok" ezt teszik.) Dukász Mihály császár a Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével. Szegecsek, amelyek átütik a mögötte lévõ zománcképet is. A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe így a körbe futó gyöngyökbõl egy szakaszt el kellett távolítani. A zománckép nem illeszkedik, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik. De a kép, alul is túlér rajta, egy barkácsoló lágyforraszt is alkalmazott, mert mozgott a kép. 1613-ban egy koronaõr, aki hivatalból látta, minden koronázás elõtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szûz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenõrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hûségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, elõször 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekrõl szól, és a hátulsó drágakõhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szûz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szûz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van.


Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos és aranymûves társai – Ludvig Rezsõ, Lantos Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a koronát, miután az USA visszaadta, és meglepõ következtetésekre jutottak? Ezt Csomor Lajos könyv formájában meg is jelentette. A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mû. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály elõtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba-Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök mûhelyében készült. Az elkészülést követõ korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlõdtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejébõl - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, fõleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehetõ.

Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos Magyarország Szent Koronája címû könyve több ezer háztartásban ott rejtõzik a könyvespolcokon?

Tudjuk-e, hogy:

A finnek minden tekintetben távol állnak tõlünk: medvekultusz – mi félünk a medvétõl, halászat – mi lovas nomád nép vagyunk, stb.

Genetikai bizonyítékok alapján kimondható, hogy nem vagyunk rokonok. Ennek ismeretében a finnek már átírták a tankönyveiket. Ezzel mi még adósak vagyunk!

A magyarokat nem egy - Keletrõl induló, folyamatos - megveretés hatására pofozták be a Kárpát-medencébe.

Tudjuk-e, hogy a magyar krónikák egyike sem beszél honfoglalásról?

Mind úgy említi Árpádék Kárpát - medencébe érkezését mint a magyarok második bejövetelét. A krónikáink mind úgy említenek bennünket, hogy a "hunok vagyis a magyarok." A honfoglalás fogalmát a koronahamisítás idején (Mária Terézia - II.József) találták ki. Akkor, amikor idegenekkel kidolgoztatták a finnugor hazugságot, és még sok más nemzetromboló lépést tettek.

Tudjuk-e, hogy a mai nyelvészek nagy része hazugságokat tanít a felnövekvõ nemzedékeknek?

A nyíregyházi tanárképzõ fõiskolán az egyik, magát nyelvésznek nevezõ szerint (a tankönyvében a nézet megtalálható) a "ló" jövevényszavunk, a "nyereg" nem az. Ezek szerint nekünk, lovas-nomád népnek a hordozó állat megnevezésére nem volt a nyelvünkben megfelelõ szó. De a nyeregre igen. Vagy gyalogos-nomád nép voltunk nyereggel a vállunkon? Ez csak úgy képzelhetõ el, hogy õseink a nyerget elõbb ismerték, mint a lovat. Lelki szemeim elõtt látom, hogy a bunkó õsmagyarok, nyereggel a vállukon, megfeszített visszacsapó íjakkal szaladgálnak a nagy finn füves sztyeppéket övezõ tengerpartokon, és hátrafelé nyilazva lövik a halakat. Majd miközben a környezõ népek bezavarnak minket a Kárpát-medencébe, itt látunk meg Szvatopluk nagyfejedelem környezetében egy lovat. Rákérdezünk, hogy ez meg mi a fene. Az itt élõ szlávok leereszkedve a makogó õseinkhez csak ennyit mondanak: "ló". A ló egyszerû szó. Könnyen megtanuljuk, majd a homlokunkra csapunk, és a vállunkon lógó nyerget ráillesztjük. Nagy meglepetésünkre pont jó rá. Azóta tudjuk, hogy a ló az ló. Rögtön aztán el is cseréljük egy országra.


Tudjuk e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi meghonosítottuk a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). A római légiósok nadrágviselete is eredeztethetõ a korábbi hun szokásokból, hisz a légiók jelentõs része hunokból állt. Amíg európában saruban, csizmában, bocskorban jártak, mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipõt. Sõt, még az alsó fehérnemût is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljunk csak arra, ha valaki skót népviseletbe korhûen akar felöltözni, akkor nem vesz alsónemût. Míg a franciák büszkék a szagokat elfedõ parfümre, a hajat eltakaró parókára, addig mi egyszerû mosakodással és tiszta alsó - és felsõruhával megoldottuk a dolgot.

Tudjuk-e, hogy elsõként a portyázó lovas õseink használtak instant ételporokat?

Amikor a Kárpát-medencébe visszatért õseink észrevették, hogy a nyugati "civilizáció" már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket õrzõ templomokat, és szelíd rábeszélés után összeszedték azokat. Ehhez gyors mozgásra, és könnyû fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a bõrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá õrölt formáját, és a különbözõ húsporokat. A lovas harcos reggel merített a patakvízbõl, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta, és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül 40 kg különbözõ ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond nélküli élelmezést biztosította számára. Ezek csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! De nem is dicsõség, mert a szeretet nem hivalkodó. Más feladatunk van a világban. Ha ezt megértenénk, talán nem támolyognánk össze vissza a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak. Meg még kitudja hol és kik.


Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk?

"Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv õsisége Magyarországon/.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv, megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

"Ove Berglund svéd orvos és mûfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."


"A magyar anyanyelvû nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyû nagy matematikusnak lenni."



Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk?


A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmezõ szótár, melynek elõkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv õsnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözõképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár elõszavának írója:\"E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merõ lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzõiket épségben hagynák, s alapérteményökrõl öntudatok volna. Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mûködik.\" Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekbõl a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mûködött. A szótára a megfelelõ címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az õsi idõkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb. És egy másik, magyarországi akadémikus: Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyûjtött magyar rovásírásos emlékeket. Mellesleg õ az egyike, aki kitalálta nekünk a finnugor eredetet.



Arany János: Az orthológusokra

"Kisütik, hogy a magyar nyelv nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."

-Most írd le a véleményedet Te is!!:)

-Amikor csak akarod!!:)

-Szeretnél még valami hasonlót??:))

-Egy mellékes vélemény:
-Inkább hallgassad ezt!!:))

-Mockba:
-Подмосковные Вечера:

http://www.youtube.com/watch?v=KairmsARpyo&feature=related

Ha jól értem, szerinted az õsmagyart már beszélte egy közösség, amikor a hatókörében mások még vagy nem tudtak beszélni (ez az eshetõség nevetséges, de nem csak én jutottam erre a következtetésre, a szavaidból OzoraiPipó is ezt olvassa ki), vagy ugyancsak ezt az õsmagyart beszélték, és késõbb tértek át másra. Válaszold meg légy szíves logikusan a köv. kérdéseket. A magyar nyelv miért nem késõbb alakult ki, úgy mint amazok? Mitõl kitüntetett? Az alapnyelvet (vagy pláne az azt beszélõ közösséget) milyen megfontolás alapján tekinted éppen magyarnak?

Állításaidat (nem rokona; de azért erõsen hatott) nyomós érvekkel, bizonyítékokkal kellene alátámasztani. Különben komolytalan, semmit sem ér. Nem világos, ebben a kontextusban mit értesz magyar õsnyelv alatt, és miért pont az hatott volna egyoldalúan más - általad õsiségüktõl és hatásuktól ezek szerint megfosztott - nyelvekre.

A finn nyelv csak távolról, több ezer év távlatából rokona a magyarnak, túl nagy hasonlóságot ne várj.