Gondolom a Ben Kingsley-féle filmre gondolsz? Ciki, de nem láttam még, pótolnom kell...

A GANDI címû film óta nem láttam az indiát általam korreknek vélten bemutató egészestés hálivúdi produkciót...
Asszem ez is az alapfilmek közé fog tartozni...
Valóban... az utolsó húsz perc nélkül:)

Mindenesetre, azt hiszem, holnap a BAFTAn az angolok tartanak majd egy kis erõdemonstrációt. Akkor se lennék meglepve, ha minden fronton kihoznák gyõztesnek a Slumdogot. Kivéve természetesen Devet és a gyönyörû Pinto kisasszonyt -pedig azt hiszem, aligha van olyan hölgy a nomináltak között, akinek örömkönnyektõl áztatott arcán (... :-P)szívesebben legeltetné a szemét a férfitársadalom szignifikáns hányada-, mert az nonszensz volna. Különben, ha tényleg látni akarod Patelt, akkor ajánlom a "Skins" néven futó angol sorozatot! Én a Slumdog hatására kezdtem el nézni és egyáltalán nem bántam meg. Sõt, tudom, h más a két mûfaj, de számomra a Skins nagyobb élmény még ennél a filmnél is, pedig a Gettó milliomos nálam simán vinné az Oscart.

Jól emlékszel, valóban nemcsak angolul beszéltek. Az idõ elõrehaladtával azonban szinte csak angolt használtak, ami nekem elképzelhetetlen, pláne, hogy nyomorteleprõl jött gyerekekrõl van szó. Persze ez nyilván az amerikai közönség és kritikusok miatt lett ilyen, akik ugyebár nem beszélni más nyelvek és nem szeretni felirat :-D

Az utolsó skót királynál nekem nem tûnt fel ez a fajta kamerakezelés, talán ott nem volt ennyire kirívó. Engem ez itt több helyen zavart.

Elképzelhetõ, h több verzió is fent van a neten? Ugyanis nekem határozottan úgy rémlik, h a gyerekek hindiül is megnyilvánulnak nem kevésszer. Mintha az rémlene, h azokhoz a részekhez külön bele is égették volna a feliratot angolul. Na mindegy. :-)
Anthony Dod Mantle védelmében: nem túl meglepõ a kamerakezelés, ha megnézed, honnan jött a pali. Vinterberg, AT Jensen, LvTrier... Kemény dogmás vagy posztdogmás múlt ez. Bár Az utolsó skót király is az õ nevéhez fûzhetõ. Nekem különben kimondottan tetszett ez a fajta megoldás.

Jó kis film, még mindig boldog vagyok attól az egészen különleges élménytõl, amit számomra nyújtott.
Igazából másodszori megnézésre tetszett igazán, elsõre még nem állt össze a kép, nem tudtam teljesen értékelni a filmet. Jó érzés egy optimista végkicsengésû, "a legkisebbek is magasra törhetnek"-üzenetet hordozó mûvet látni- noha ez, és még néhány eleme a filmnek igazán nem eredeti, igencsak lerágott klisé már...

Nem kívánom lelõni a film poénjait, amit az itteni ismertetõ már egészen részletesen megtett. Inkább mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg. Tényleg mindenkinek! Szerintem ez az a film, ami fiatalnak és idõsebbeknek is mosolyt csalhat az arcára, emellett leköti és izgalommal tölti el a nézõt.

***SPOILER***Bár a finálé elég kiszámítható, számomra tehát vesztett az izgalomból... és szívesebben láttam volna többet a 18 éves Jamalból és Latikából, helyette sajnos a filmidõ közel felét teszi ki a kölykök viszontagságos gyerekkora... állandó nyomornegyedes képekkel megspékelve, egy idõ után kezdtem azt hinni, hogy a rendezõ fõ célja leginkább e földrész nyomorúságára való figyelemfelhívás... No meg kisebb hibák: kétlem, hogy kizárólag angolul beszélgetnének egymással a szereplõk, fõleg gyerekkorukban! Vagy a rendõrök, akik árammal (!) kínozzák hõsünket, majd kávéval kínálgatják...?

Ezek a kisebb gikszerek, úgy érzem, mégis kisebbségben vannak a film erényeivel szemben. Az egyetlen komolyabb gondomat az operatõr jelentette, akit nem Oscarra jelöltem volna, hanem inkább a fejére koppintanék: az ide-oda ugráló, szemet fájdító kamerakezelés, fõleg a többször elõforduló üldözéseknél olyan benyomást keltett, mint egy menekülõ haditudósító. Ezt jobban meg kellett volna csinálni. számomra kifejezetten zavaró tényezõként hatott. A zene viszont nagyon rendben van, a betétdalok, és felturbózott helyi énekek nagyon ütõsek, rengeteget dobtak a hangulaton! A film utáni tánccal nekem semmi bajom, kifejezetten tetszett, nem értek egyet azokkal, akiknek nem... egyáltalán nem rontotta el a film végét, hiszen eleve happy enddel zárul a sztori! Remélem, a "Jai Ho" megnyeri az Oscart, nekem egy ideje nagy kedvencem lett ez a dal!

A színészek mind ismeretlenek, de helytállnak, és igazán szimpatikusak! Itt kifejezetten Dev Patel-re és Freida Pinto-ra gondolok, utóbbi olyan lélegzetelállítóan gyönyörû, hogy a "világ legszebb nõinek" kikáltott (mellesleg itt az újabb bizonyíték, mennyire butaság az ilyen címek adományozása) hollywood-i dívák is sárgulhatnak az irigységtõl. Igaz, Dev Patel játékát nem találtam különösebben kiemelkedõnek, de ez itt nem túl nag negatívum.
Tetszett egyes karakterek jelleme, különösen Salim-é jól megírt, aki egész életében olyan maradt, mint gyerekkorában: haszonlesõ, igazi zsarnok rosszcsont, mégis a szíve mélyén óvja a testvérét, az utolsó pillanatban mindig felülkerekedik benne a jó, csak ezt néha késõn ismeri már fel...
A mûsorvezetõ felsõbbrendû magatartása a fiúval szemben szintén magyon jó és eltalált. A Taj Mahal-os beszólások pedig nagyon humorosak, mégsem túlzóak.

Egy szó mint száz: 2008 egyik legeslegjobb filmje. Mind eredetiségét, bátorságát, fiatalos dinamizmusát tekintve. Akadtak részek, amik nem nyerték el osztatlan tetszésemet, és nem sorolnám a filmtörténet nagyjai közé, de mégis remek, élvezetes mû ez.
Kíváncsian várom, mi sül ki a tucatnyi jelölésekbõl mind Baftán, mind az Oscaron. A szívem mélyén talán rávágnám, hogy ez lesz a legjobb film díjának gyõztese, azonban ismerve a 100%-ig amerikai filmeket nészerûsítõ Amerikai Filmakadémiát, ami újabban messze nem a legjobbakat díjazza, ez nem olyan biztos. Könnyem lehet, hogy az indiai feeling miatt végül csak vagy egy rendezõi, vagy legjobb film díjat kap csak meg, de kettõt semmiképp.
Persze mindendíjtól függetlenül ez egy nagyon jó film, aki még nem látta, annak irány a legközelebbi mozi!

Tudom, más kultúra, más szokások. De ezt eddig a többi ilyen filmben sem tudtam tolerálni. De attól még írtam,h tetszik a film, csak a tánci nekem nem jött be(attól függetlenül,h a film végén volt).

ez csak tisztelgés bollywood elõtt, ahol teljsen természetes, hogy a szereplõk a legnagyobb érzelmeiket énekes-táncos formában közvetítsék a nézõknek. szerintem egyáltalán nem zavaró, fõleg, hogy a feliratok alatt történik.

Tényleg jó film! Egyszerû, de mégis megkapó. Csak a végén az a gagyi indiai táncolás nem kellett volna, mert az elrontotta a végét. De ha csak magát a filmet nézem 10/9,5

slumdog millionaire vs benjamin button:
http://aeonflux.freeblog.hu/archives/2009/02/07/kritika_slumdog_button/

Szerintem ez egy tiszta, egyszerû film. Megérintett.

Amekkora felhajtás van körülötte, én többet vártam tõle. Nem egy nagy durranás véleményem szerint. Van egy két rész azok a visszaemlékezõsek, amik tetszettek, mert ötletes volt. Igazándiból az utolsó húsz perc volt az ami komolyan érdekes volt.
6/10

Nagyon nagy film,teljesen jogos az Oscar-jelölés.10/10.Danny Boyle újfennt adott nekünk valami nagyszerût a Trainspotting után,már ránk fért(volt egy-két mellé nyúlása az utóbbi idõben,a Napfénytõl kivert a víz).Nem tudok mit kezdeni azokkal a megjegyzésekkel,amelyek a filmes fogásokat,hatásvadász elemeket taglalják,én csak egyszerûen élvezni akarom a látottakat és ha ilyen szenzációs forgatókönyv áll rendelkezésre,elfelejtek mindent körülöttem és csak élvezem a végeredményt,nem vagyok olyan cinikus,hogy azon rágjam magam,hogy hú most meghatottak,akkor biztos ez volt a cél.Szerintem elég csak néznünk és szeretnünk a filmeket,nem kéne mindegyiket ízekre boncolgatni.

tudom, ezt azoknak írtam akik nem tudták, minek van itt Viszont szerintem jó ötlet volt De hát ízlések... Mondjuk a bollywooodi filmeket én sem csípem

Tudom hogy resze a tanc a bollywoodi filmeknek, ezert is irtam. Volt "szerencsem" mar nehanyhoz.

A nagyon sokszor kiszámítható, néhol erõltetett és hatásvadász forgatókönyv ellenére is a legemlékezetesebb film az utóbbi idõkbõl, Boyle megint zseniálisat csinált A tánc a végén pedig tisztelgés Bollywood (az indiai filmgyártás)
elõtt Aki fikázta, talán nem tudja, hogy ezek a táncos, énekes részek szerves részei az indiai (mûfaji) filmeknek Szerintem nem rontották el, mert nem akar mindig túl komoly lenni a film, ez a végi önreflexió ki is zökkent a mesébõl Ezt bizony kevés amerikai rendezõ meri megcsinálni (sajnos)

jah egyébk nem tudja vlki hogy milyen szám van a végén?:) köszi

nagyon király film:)húú annyira tetszett, megkockáztatom h még a benjamin button-nél is jobban.a zenéjét meg imádtam:) 10/10