Ooöööeeijeahhhhh!

http://www.youtube.com/watch?v=V5q1MFLANjU

Sztem errõl nem nagyon lehet mit írni. Aki ráérez,annak 10bõl 11-es,aki nem annak -1-es...hát én ráéreztem,nem kicsit:)

nekem nem tetszett.. nem volt benne semmi ami tetszett volna.. enyi

Ha feltûnt, én pl. nem épp keveset írtam a filmrõl...

Oly annyira fasza, hogy mindenki Méhes Marietta-val van megáldva, esetleg vmi szépet és jót a filmrõl, ami fasza, egész fasza. Egy nõ sem nyújtott kiemelkedõ alakítást a filmben, ez a film nem a nõkrõl szól, a nõk csupán kötelezõ kellékek a filmben.Zseniális film, tény hogy elfogult vagyok egyrészt a zene, másrészt a "színészek" miatt. Ami jó, az jó!

Méhes Marietta, aki nem is szerepelt a filmben, felkerült a stáblistára, de Kerék Gábor kimaradt...

Hm, érdekes dolgok derülnek itt ki...

Megnyugtatlak: Méhes Marietta biztosan nem játszott ebben a filmben...

Tudomásom szerint az egyetlen filmes megnyilvánulása az Eszkimó asszony fázik... fõszerepe...

Vagy tévednék?

Nem hiszem, hogy sok hozzáfûznivalóm volna az eddig elmondottakhoz: ennek a filmnek húzóágazata a zene, az pedig nagyon rendben van...

Maga a film amúgy néhol meglehetõsen erõltetett megoldásokkal él, nem Szomjas legjobb munkái közül való: a Falfúró vagy a Roncsfilm, melyekkel beírta magát a közép-európai posztmodern történetébe, ennél sokkal magasabbra helyezték a mércét, ám az is biztos, hogy kitûnõbb az újabb próbálkozásainál, a meglehetõsen übergyenge Vagabond-nál (urbánusként még ötven százalékban sem sikerült megértenie a táncházmozgalmat), és a kifejezetten középszerû Nap utcai fiúknál, ami a mester eddigi opusaitól eltérõen tényleg közönségfilm akart lenni, és tényleg nem sikerült...

A képi világ, az operatõri munka, a jellegzetes helyszínek, a képek színeinek gyakori, technikailag pontosan kivitelezett váltakozása már a késõbbi Szomjas mozgóképes ténykedéseinek stílusjegyeit idézik (akárcsak az olyan groteszk, kicsit performance-szerû megnyilvánulások, mint amikor a zenekar tagjai a film végén szépen megrugdossák Schuster Lórit, mert nem jött ki a tv a fellépésükre - pedig megígérte, hogy ki fog), de a cselekményen belül a hangsúlyok helytelen alkalmazása a jellemzõ, s a pontatlan, posztmodernségébõl adódóan nyilvánvalóan spontán - ám néhol túlságosan is spontán - megnyilvánulásai, melyeket egyáltalán nem ellenpontoz a szövegkönyv többször megnyilvánuló, leplezetlen közhelyessége és bizonyos helyzetekben rettentõen szerencsétlen, pongyola párbeszédei, melyek össze-vissza szabdalják a filmet, s így, ha nem lenne a zseniális soundtrack, e látlelet legfeljebb egy popsztmodern kordokumentumnak volna tekinthetõ - azzal együtt, hogy olyan egyedi megoldások is helyet kaptak benne, mint a Goddard óta mûvészfilmes közkedveltségnek örvendõ feliratok, na persze nem Jeles András Kis Valentinójának posztmodern vergõdései (zseniálisak, csak nehezen befogadhatóak), hanem Ringo Starr-, Miles Davis-, Jagger- stb. idézetek...

A színészi játékra láthatóan nem épít túlzottan a film - kb. hatvan százaléka a színpadon játszódik, és, mivel a fõszereplõk, muzsikusok lévén, értenek hozzá, hogyan használják ki a ancien régime korszakának vége felé járó kádári államszocializmus rossz minõségû faipari alapanyagból összeállított proszcéniumai nyújtotta mûvészi lehetõségeket, ex katedra zenei kinyilatkoztatásaik mûködõképesnek hatnak - ám e biztonságos közegbõl távozva az alakításuk már nem tûnik olyan erõsnek. Hobó tûrhetõ, Póka Egonnak pl. jó színészi képességei vannak, de, hogy a többieket most ne is említsem, az amúgy zseniális Bill nagyon visszahúzódó és tehetetlen a kamerák elõtt...
A legmagasabb színészi teljesítményt Schuszter Lóri nyújtja, mert õ ért ahhoz, hogyan kell folyamatosan lökni a szöveget - és ez ebben a szerepben abszolút mûködõképes stratégia...

Nem véletlen tehát, hogy a film azzá vált, ami: egy kultikus alkotássá, amelyet fõleg a zene emel magasra. Lett légyen szó Miles Davies vagy Doors feldolgozásról, vagy éppen saját számokról: Kõbánya blues-ról vagy akármi másról...

A film tehát így 10/7.35-nél csak akkor kapott volna nagyobb osztályzatot nálam, hogy ha kicsit több kerül bele a Szomjas féle filmnyelv sajátosságaiból és kevesebb a szerencsétlen, vagy túl spontán vagy túl mesterkélt fordulatokból, párbeszédekbõl...

Elõször azt hittem, hogy ez valami mûvészi monológ - olyan átvezetõszöveg akar lenni, mint a Cseh Tamás-félék a számok közti szünetben...

Aztán rájöttem, hogy Te valamilyen más szférában mozogsz...

Micsoda??
Mi van a kopasz majommal??

Szerintem Méhes Marietta ebben a filmben nem játszott. Ha igen, akkor kit?

Nagyon jó ,megkell nézni

ohh igen blues :) jó film mégjobb dalok!!

A film még jobb lett volna, ha mindenki valóban saját magát adhatta volna; így kissé mûízû; de még így is - ezeket az embereket, ezt a szubkultúrát, ezt az életérzést muszáj volt átmenteni az örökkévalóságnak.

Szerintem is szuper a film,csak egy a bökkenõ,hogy egy embert kifelejtettek a szereplõk listájából,mégpedig Kerék Gábort. Õ is szerepelt ebben a filmben és benne volt az eggyüttesben a kezdetek kezdetén, mégpedig mint gitáros.Én személyesen ismerem ezt az embert és valóban szerepel a filmben.Talán Deák Bill Gyula emlékszik rá,mivel nagy haverok voltak.

Egyszerûen zseniális ez a film! Kötelezõ darab! :))

http://madmatt.netipar.hu
Itt: DivX filmek (régen a 37-es oldal volt; azóta változhatott)

Még nem. Nem tudom, hogy hol szerezhetném meg.

Képzeljétek! Az egyik színes mûsorujságban találtam egy kopasz majmot.

Ennek a hozzászólásnak valóban semmi köze nem volt a filmhez, nem is lehetett, csak a címéhez. Én már valóban láttam kopasz kutyát. Egyébként már a képkeresõbe is beírtam és találtam képet kopasz kutyáról.

Én már láttam kopasz kutyát, igaz a filmet még nem. Kezd divatba jönni. Nem volt szõre, de hosszú szõke haja volt. Felöltöztette a gazdája ruhákba, mert majd megfagyott. Úgy remegett, mint a nyárfa, mert még vékonyabb a bõre, mint egy embernek, csak rendes esetben szõr borítja. Ilyen az ember. Mindent a maga képére akar fordítani: a négereket, indiánokat, arabokat, a nõket, a gyerekeket és az állatokat. Állítólag Éva szakította le az almát a fáról, nem a férfi. Az a lényeg, hogy minden rá hasonlíton: a sápadt bõrûre. Ha meg nem tudja a maga képére formálni, akkor inkább elpusztítja. Kezdõdött a kopasz malaccal (amit már bárki megvehet bármelyik kereskedésben) és folytatódik a mivel? Majommal? Ilyen bolondok az emberek. Isteneknek képzelik magukat.