Üdv! A regényt olvastam, tetszett, a filmváltozat kevésbé, jelölések ide, díjak oda. Polanski filmjeivel eddig nem volt szerencsém, vagy eluntam õket, vagy egyszerûen elaludtam...
Ha Mia Farrow, akkor maradok a Halál a Níluson klasszikus változatánál, ha pedig Ira Levin akkor megnézem A brazíliai fiúk-at.

Láttam a port.hu-n, hogy készült egy egészen friss minisorozat a regénybõl, Agnieszka Holland rendezésében. Erre kíváncsi vagyok, mert eddig ugyan csak drámákat láttam tõle, de azok mind ütõsek voltak. Az, hogy Zoe Saldana hogy birkózik meg Rosemary szerepével -, aki totál más karakter, mint a színésznõtõl eddig látott figurák -, más kérdés.

Polanski talán legismertebb filmje?? Ki írja ezeket?? Ha a korai filmjeit vesszük alapul egyértelmû, hogy a Vámpírok bálja az, ha pedig az újabbakat...na szóval akkor van választék. Ez a filmje még a saját repertoárjában se top5-ös.

Abban a korban az vilt a norma. Szóval azokért belekötni puszta mûveletlenség.

egyszer láttam valamikor régen,de épp elég volt :D

Nagyon szép színésznõ. Tökéletes a rövid hajjal, és a hosszúval is. Nekem rövid hajjal talán jobban is tetszik. Semmi mesterséges nincs benne, semmi megjátszás, látszik, hogy régi korok színésze, hiszen a mai színésznõk olyan mesterségesek, 60 kg szilikonnal a csöcsükön és mindenféle mûvi dolgok nélkül nem is lennének sehol. Pont ezért tetszik ez a színésznõ, mert rajta nincsen se szilikon, se mûszáj, se 60 réteg smink,se mûhaj. Bájos, egyszerû, természetes. Pont ami a mai emberekbõl hiányzik.

Elõzõ hosszászóló írta, hogy gyerekes a filmben. Ha láttad a titokzatos szertartás címû filmet, akkor az tutira nem tetszett, mert szerintem abban gyerekes. De szerintem baromira jól áll neki. Pont az teszi annyira fiatalossá, különlegessé. Persze a szerepben. De a bája és kisugárzása is különleges és fiatalos, legalább látszik a kisugárzása nem takarja el a mû szája és a 100 réteg smink.

Hááát, érdekes film volt! A kommentben SPOILER veszély!
A vége nagyon jó, a színészek is remekül játszanak, de valamiért nekem mégsem jön be ez a film. Nagyon lassú és vontatott, bár volt benne feszültség bõven. De lehetett volna rövidebb!!!
És ami rettenetesen idegesített az Rosemary! Nem hittem a szememnek, hogy hogy lehet ennyire bután naív valaki! Komolyan úgy viselkedett mint egy 5 éves gyerek. Guy nem a férje volt, hanem az apja!!! Ha rászólt valamiért abbahagyta, mint egy irányítható jó kislány. Ez annyira gáz!!! Mintha nem lennének önálló gondolatai! Tudom, hogy más korban játszódik, máshogy viselkedtek a nõk és férfiak, mint mostanában, de ez a gyerekes behódolás akkor is szörnyen idegesítõ volt!!! Könyörgöm, hónapok óta fájdalmai vannak, valami ismeretlen sz*r itatnak meg vele, de nem menne el egy másik orvoshoz, hogy rosszul érzi magát!!! :O
Mindenesetre nagyon feszült a film és ebbe bele tudja élni magát az ember, ha vevõ rá. A vége fantasztikus lett szerintem! A késes bevonulásnál pattanásig feszültek az idegeim, de idegesítõ is volt sokszor a film!
10/6

Ez egy remek film, remek sztori, remek rendezés és remek szereplõk.
Végig feszültségben tart, megtanit úgy félni, hogy semmi félnivalót, retteneteset nem látsz, kivéve talán néhány másodpercre egy szemet. Látszólag minden rendben van, mégis ÉRZED a szörnyûséget, a rettegést.

Ezt nem tudják sokan a mai horror és triller készitõk közül, akik azt hiszik erõszakot, vért, borzalmat kell látni.
Nem LÁTNI kell azt! ÉREZNI! És nincs annál borzalmasabb, amit nem a szemeddel, hanem belül, magadban látsz, amit elképzelsz!

Ez a film még mindig hat. Pedig több, mint negyven éves.

És a befejezés, a vége... Azt csak az érti, csak az értheti meg, aki maga is anya.

(SPOILER!)
Elég képtelen ez az egész sztori szerintem, de a végén az összejövetel, fõleg amikor megmutatják a gyereket, az már tényleg teljesen komolytalanná teszi az egészet. Pedig, ha egy picit rejtettebb lett volna ez a boszorkányos-összeesküvõs szál, nem lett volna egyértelmûvé téve, hogy valóság vagy csak a terhes Rosemary képzelõdése, akkor érdekes, többértelmû filmet kaphattunk volna. De így...

A színészek mindenesetre nagyon jók voltak, Mia Farrow és John Cassavetes különösen, de Polanskinak vannak sokkal jobb filmjei.

Nos... Eddig senki nem írt magának a mûnek a tartalmáról, csak a mûfajáról és a cselekményérõl. De elõtte: nem igazán tudom, mi a különbség a thriller és a horror között, talán annyi, hogy a horror újabb és újabb ijesztõ dologgal hat a nézõ idegeire, a thriller pedig szépen lassan felépít egy félelmetes eseménysort, és folyamatosan, egyre erõsebben hat az emberekre.
Én néztem a filmet, elsõ fél óra: semmi. Már ekkor sejtettem, hogy mi lesz a vége, engem egyáltalán nem lepett meg a befejezés.
Következõ fél óra: fájdalmai vannak, kezd paranoiás lenni, csak fog történni valami.
Utána kicsit beindultak az események, és végig is néztem, nem bántam meg, de én ezt nem nevezném se thrillernek, se horrornak. Nekem általában kicsi az ingerküszöböm, de e közben egyáltalán nem féltem, és egyéb különösebb érzésem se volt közben.
Az utolsó fél órában félbe kellett szakítanom a filmet, és már nagyon vártam, hogy befejezzem, tehát a vége felé már izgalmas volt, de nem félelmetes (vagy nevezzük ahogy akarjuk: nem kérek olyan válaszokat, hogy egy horrornak nem kell félelmetesnek lenni, csak így-úgy hatnia kell a "lelkünkre", mert lélektani horror).
A vége, mint már írtam, számomra már az elején kiderült, semmi extra, de azért nem bánom, hogy végignéztem. Jó volt, ahogy a film felépült, de lehetett volna egy órával rövidebben, és a végét megtoldani még egy órával, de azt úgy, hogy tényleg horror legyen! (És itt sem a gyilkolászásra gondolok.)

És a történet: ********SPOILER********

Egy vidám, boldog házaspár beköltözik egy olyan házba, ahol már történt ez-az. (Ez akárhogy is nézzük sablon, bár engem egyáltalán nem zavar.) A szomszédban egy kifejezetten fura idõs házaspár él. (Talán még ez is.) Gyanúsan viselkednek és gyanúsan sokat vannak a vidám, fiatal házaspárral. Mivel Rosemary-t nagyon idegesíti az öreg hölgy, egy kicsit elvesz a furcsaság hangsúlyából a düh. De 10-15 perc múlva már azt vártam, mikor mérgezik meg Rosemary-t, vagy etetnek vele emberi húst. Nekem gyanús volt a medál és az a fura ital is a gyökérrel. Azt hittem a medálban valami rothadó húscafat lesz. (Aztán kezdtem ráérezni, hogy ez a film nem errõl szól.) Amikor a "krétapor ízû krémet" ette, nekem gyanús volt, hogy abban lesz valami, aztán egyértelmûvé vált, hogy valami halucinogén. Rögtön tudtam, hogy a valóságban a férje megerõszakolja, miközben ezzel párhuzamosan egy 'másik dimenzióban' :D Sátán is. Eddig semmi meglepõ a filmben. Bár ez nem derült ki, végig abban voltam, hogy az a gyökér okozza a fájdalmat, bajban is voltam, mikor egyszercsak elmúlt, és nem kezdett bele akkor sem, mikor újra szedte a gyökeret. Szerintem köcsög volt (már bocs a kifejezésért) Dr. Heal (az a szülész), hogy beárulta õt, bár nem is vártam, hogy hinni fog neki. Otthonszülés? Azt hittem ez már akkoriban is megszokott volt, hát úgytûnik nem. Meghalt a gyerek. Tényleg? Nehezen hiszem, semmi logika nincs benne. És jön a szekrény. Már a kb. 2. percben szemetszúrt nekem az a rejtett ajtó. (Egyébkén tudjátok a házaspárnál csak a képek helye volt meg, a lakásukban egy kép se volt kitéve. Ezt nem értem. Ide pakolták? Miért? És ha azok a képek a normális lakásukban voltak, akkor mi volt a rejtett lakásban? Vagy a rejtett ajtó a normális lakásukba vezetett? Nemtom, nekem ez nagyon nem esett le.) Oké, bemegy késsel a kezében, sebaj, a szobában az emberek le se sz@rják, ülnek nagy nyugodtan (?!). Rosemary férje végig mosolyog, kicsit sem idegesítõ. Jó, ott a bölcsõ (nemtom, ti milyen angyalt láttatok, nekem csak a fordított kereszt tûnt fel), benne a gyerek. Nade élve vagy holtan? Megfordult a fejemben, hogy már "belevágtak" a szertartásba, de nem, él a kicsi, õ Sátán gyermeke. Nem volt túl meglepõ, onnantól tudtam, hogy Rosemary megálmodta, ahogy Sátán megb***a. És a végén (ja, várjatok, volt egy másodperces bevágás a gyerekrõl, nekem nem a szeme tûnt fel) egy keresztény(?) vallásos(szintén ?) anya, aki csak annyit tud Sátánról és a sátánizmusról, amit a keresztényektõl(!) hall, felneveli Sátán gyermekét. Oké, legyen. DE!

A lényeg a történetben: (még mindig SPOILER)
-A sátánisták (és Sátán) valójában nem gonosz, a Gonosz/Rossz csak annyit jelent, hogy nem felelsz meg egy vallási normának. A keresztények szemében rossz az önzõség. A sátánisták szemében rossz a paráználkodás tiltása.
-A(z igazi) sátánisták SOHA nem áldoznak embert, se szertartáshoz, se máshoz. (És bármilyen tévhittel ellenben nem is eszik meg õket.)
-A sátánisták szemében a család összetartása, szeretete, valamint a gyerekek, csecsemõk szeretete, óvása igenis nagyon fontos. NEM ÁLDOZNAK CSECSEMÕKET.
-A boszorkány kifejezést mióta használjuk férfiakra?
-Boszorkányok nem léteznek, ellenben feketemágia igen.
-A rontások soha nem lehetnek ilyen közvetlenek, MAXIMUM idõvel öngyilkosságba hajszolhatják az embert.
-Sátán nem szõrös(ebb egy átlagembernél), nem vörös és nincsenek szarvai. A gyereke miért lenne ilyen?

*******SPOILER VÉGE********

Hát ennyi volt, köszönöm annak, aki végigolvasta, senki ne higgyen az elõítéleteknek, semmilyen szempontból.

Ups... Most látom, hogy a témával (hibák a leírásban) már foglalkoztak. sorry

A film részemrõl rendben van :) Viszont a leírást had kritizáljam egy picit. Nagyon nem fogok belemenni, hogy ne rontsam el a film-élményt. Legyen elég annyi, hogy ha valaki megnézi a filmet, a leírás elolvasása után,akkor azért marad még meglepetés. Ami nem is baj persze. Azonban én nem is a végkifejletre gondolok. Hanem a cselekmény leírására az elejétõl. Mondjuk kezdve a fõszereplõ nevével.
A film tényleg klasszikus! Nagyon ajánlom!!

SPOjler

az is lehet, hogy a már azelõtt beavatták, hogy beköltözött, de szerintem "gyógynövényekkel" sikerült rávenni, mikor egyedül ment át a szomszédba.
dehát színész, nagyon nem kellett gyõzködni, ahogy a filmben is elhangzik, minden színész egocentrikus, a szerénység csak egy szerep, álca

mi a tanulság: színészekbe ne bízzon az ember, se a filmes emberekben, doktorokban, ez már majdnem antiszemitizmus.

érdemes lenne megcsinálni a második részét, amiben Rose megpróbálja rávenni a gyerekét a nem sátáni létre vagy arra, hogy jóra használja a hatalmát, legyen kíméletesebb stb, hiszen az anyja mégiscsak ember és katolikus, mégha az apja a SÁTÁN! is, ez se lenne kaptafára húzható forgatókönyv.

mintha kivágtak volna egy jelenetet a magyar változatból egy kereszttel meg sok-sok vérrel, ezt úgy mesélték régen, hogy ez benne van.

Ez a film nagyon jó! Minden képkockája fantasztikus! Végig leköti a nézõ figyelmét!
Már az elsõ képkockákkal megfogott s azzal a fülbemászó altatódallal, mely a kezdetét s a befejezését is adta.
Tökéletes film!!

Ha már Alien... a kedvenc filmem, de csak az elsõ, a 79-es. A többi leves. Viszont a kettõt összehasonlítani egymással nagyon nem fair. Ez a könyv egy jóval szelídebb/szolidabb világban íródott, amikor az embereknek még sokkal kisebb volt az ingerküszöbük, és egy jó _lélektani horror_ is megindított bennük valamit. Azért hangsúlyozom ki a "lélektani" szót, mert ez külön mûfaj. Ahogy a thriller is és azon belül a pszicho-thrillerek.

Szvsz ezt a filmet igazán elsõsorban az tudja élvezni, aki a könyvet is elolvasta. Sõt, többször elolvasta, mert amilyen hosszú a film, a könyv meglepõen olyan karcsú, viszont ha egyszer elolvassa valaki és leesik a húszfilléres, akkor többször is el fogja olvasni, ezáltal mindig újabb és újabb részletekre derül fény, jobban átlátja az egészet, míg ezt a film nem tudta kellõképpen tolmácsolni. Szerintem elég hosszúra sikeredett, talán pattogósabbra lehetett volna vágni, de akkor meg ki kellett volna hagyni a lényeget, és értelmetlen lett volna.

Ritkaságszámba megy a jó könyv->film adaptáció, ez ebbe a kategóriába tartozik.

Részemrõl a ma oly divatos hentelést és ész nélküli vérengzést nem igazán szeretem horrornak nevezni, mert nem az. Jobb híján még nem adtak neki külön nevet, de egy idõ múlva ezek szépen szét fognak válni. Nálam az a horror, ami félelmet, borzongást, meghökkentést tud kiváltani. A kaszabolós láncfûrészesek, sikolyok, fûrészek nem tartoznak ezek közé. Sem találékonyság, sem ijesztõ dolgok nincsenek benne. Csak 8 hektó vér.