Húsz óra

Bakancslistához adom

magyar filmdráma, 108 perc, 1965

Értékelés:

94 szavazatból

Szerinted?

96 hozzászólás

1965, egy kis falu Magyarországon. Húsz órát tölt egy riporter a faluban, hogy az elmúlt húsz év eseményeit felidézze. Négy, a földosztásnál, még 1945-ben együtt induló cseléd élete bontakozik ki a riportok, visszaemlékezések közben. Jóskából termelőszövetkezeti elnök, Vargából ávós lett, aki az '50-es évek elején majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit. Jóska sem szeplőtelen. A Kiskovácsot kitetette az egyetemről majd 1956-ban Varga ellen vezeti az embereket. A forradalom után Varga rendet akar teremteni, de tévedésből az ártatlan Kocsis Bénit lövi le az ajtón keresztül. Varga azóta elköltözött a faluból, de kiderül, az emlékek, a sebek ma is élnek az emberek szívében...
A Magyar Játékfilmszemle és a Filmkritikusok Díjain kívül a film a Moszkvai és a Velencei Filmfesztiválon is díjat nyert.

Stáblista:

Szereplők

Páger Antal profilképe

Jóska

Görbe János profilképe

Balogh Antal

György László

Ifjabb Varga Sándor

Szirtes Ádám profilképe

Kocsis Béni

Őze Lajos profilképe

Kiskovács

Keres Emil profilképe

Riporter

Bánhidi László profilképe

Bánhidi László

Varga Sándor

Makláry János

Vencel György

Bodrogi Gyula profilképe

Kiss doktor

Sztankay István profilképe

Sztankay István

Balogh Antal fia

Tordy Géza profilképe

Pali

Cuha András

Horváth Teri profilképe

Kocsis Benjáminné, Ilonka

Tanácselnök

Raksányi Gellért profilképe

Raksányi Gellért

Bertók Jani

Siménfalvy Sándor

István bácsi

Jóska felesége

Kern András profilképe

Ifjabb Kocsis Béni

Alkotók

rendező: Fábri Zoltán
író: Sánta Ferenc
forgatókönyvíró: Bíró Yvett Köllő Miklós
operatőr: Illés György
díszlettervező: Romvári József
jelmeztervező: Schaffer Judit
vágó: Szécsényi Ferencné

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

ha jól értelmezem a filmet és amit mondasz akkor Varga egy személyben személyesíti meg a Rákosi féle korszakot. Jóska a Kádár féle modern szocializmust vagy gulyás-szocializmust. Anti pedig a 56osok ideológiáját, direkt nem úgy írtam hogy korszakot mert az 1989 utáni a film maga meg ugyebár 1965ös.

Válasz

Jól szemlélteti az bolsevík ÁVÓ-s lélekrajzát.

Válasz

10/10

Nem, a két ember (a filmben) ugyanazon az oldalon állt. Együtt és az országban az elsők között számolták fel a környékükön a nagybirtokrendszert, az 1945 utáni változások lelkes hívei voltak. De a dolgok később nem Anti elképzelései szerint folytak, ezért kilépett. Jóska még csak nem Anti kritikáival nem értett egyet, hiszen ő maga is tudta, hogy sok dolog nem úgy alakult, ahogy kellett volna (lásd Béni esetét, és ahogy arra Jóska reagált). Ő azzal nem értett egyet, hogy Anti feladta, hogy tegyen a dolgok helyes mederbe tereléséért, és hogy magát igazolja, az együtt elért eredményeikről is megfeledkezett, amin Jóska felháborodott.

Amit írtál, annak semmi köze nem volt kettejük konfliktusához. Anti nem idegenedett el Jóskától (mások sem, Jóska végig köztiszteletben álló személy). A világnézetük gyakorlatilag megegyezik (a filmben). A dolgok alakulásáról volt más véleményük. Jóska egy pillanatra nem adta fel, hogy a nép érdekében cselekedjen, és hogy az események úgy alakuljanak, ahogy annak idején megálmodták. Anti pedig feladta, sőt, hogy ezt igazolja, az egész húsz év eredményeit tagadni kezdte, és odáig ment, hogy összeszűrte a levet egy feudális elemmel, aki ellen annak idején Jóskával együtt harcoltak, és a feudális figura befolyása alá került. Jóskának ezen megszakadt a szíve, de megbocsátott Antinak, mert tudta, hogy nem meggyőződésből tette, csak azért, mert gyenge és befolyásolható jellem volt, míg Jóska egy rendíthetetlen karakter.

Válasz

Tévúton jársz. A két ember konfliktusa az, hogy a kommunista rendszer erőszakkal akar változtatást elérni, amitől a nép elidegenedik. Aki pedig a nép érdekében tesz a hatalom részeként, az egyedül marad, és őt is gyűlölik a hatalom bűnei miatt. A könyv írója, amiből a film készült, demokrata-párti ember volt, aki pont, hogy tragédiának tartotta, hogy '45 után nem volt lehetőségünk demokratikus berendezkedést kialakítani.

Válasz

Azért attól, még nem lett volna rögtön "színészóriás", ha mást is játszik...

Válasz

Sárdy-tól ez nem is volt elvárható... , s valószínű hogy senki nem is várta el tőle,
hogy "színészóriás" legyen bármikor is...

Válasz

10/10

A film pont arról szól, hogy a közösség ki tudott emelkedni a nyomorból az új rendszernek köszönhetően. Aminek megannyi hibája is volt, a végső összecsapás Jóska és Anti között pont ennek a belső konfliktusnak a kicsúcsosodása - fontos, hogy ez belső konfliktus, hiszen egy oldalon állnak és közösek a céljaik -, amiből az alkotás Jóskát hozza ki győztesként. Jóska monológja ebben a viadalban a film lényege és csúcspontja, ami eldönti ezt a kérdést. Mindazok a problémák, amelyeket Anti jogosan sorol fel, korábban is léteztek, csak éppen sokkal súlyosabban, miközben Jóska, Anti gyermekeit hatékony példaként felhozva, szembesíti Antit azzal, hogy a lehetőségeik bizony ugrásszerűen kiszélesedtek az új rendszernek köszönhetően. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy átlagos paraszt- vagy munkáscsalád gyermeke továbbtanulhasson és kitörhessen a nyomorból. A legtöbb ember néhány év elemit végezhetett csupán. A továbbtanulás lehetőségei, a nyomorból való kitörés, a társadalmi mobilitás teljes mértékig az új rendszer eredménye és vívmánya. Antinak pedig ezt a tényt el kellett ismernie, jogos sérelmei ellenére. Ezt pedig már csak azért is teszi meg, mert ő is gyűlölte a régi rendszert, a földesurak, arisztokraták, grófok, bárók elnyomását, ő is élharcosa volt az 1945 utáni földosztásnak, a korábban mélynyomorban élő közösségük felszabadításának. Abban messzemenőkig igaza volt, hogy a rendszer nem olyanná vált, amilyenné szerette volna, hogy váljon, de Jóska érvei döntőnek bizonyultak.

Hogy hogy jön ide az olajválság, magad sem tudod, csak mint egy felhúzhatós játékautó, ledaráltad a bemagolt mantrádat, témától függetlenül. Hogy Fábri Zoltán kommunista volt-e, nem is lényeges, mert Jóskáék forradalmához nem is kellett kommunistának lenni. Szociáldemokraták, a Nemzeti Parasztpárt (Veres Péterék pártja), demokratikus szocialisták stb, mind ellene voltak a régi, feudális rendszernek. Innentől kezdve lényegtelen, hogy Fábri konkrétan kommunista volt-e, mert a feudális világ csúfos bukását nem csak a kommunisták üdvözölték. Progresszív, baloldali ember volt, ez kétségtelen.

Válasz

10/10

Sindelar 2021 jún. 23. - 13:30:38 10/10 Előzmény feketevipera

Akkor valószínűleg egy másik filmet néztél, aminek ugyanez a címe. Szó sincs a filmben arról, hogy az új hatalom ugyanolyan lenne, mint az előző, ahogy arról sincs szó, hogy ugyanott tartanának, mint 1945-ben. A régi világ meghaladását mindannyian ugyanolyan heroikus , katartikus élményként élték meg. A régi földesurakat, beleértve a régi grófjukat, egyikőjük sem sírta vissza. Aki egyébként elfogadta, hogy vége a kiváltságainak, a maga tehetségtelenségében eltengette az életét. A szürreális inkább az, amikor azok sírják vissza a régi földesurakat, akiknek ehhez az ég egy adta világon semmiféle érdekük nem fűződik.

Válasz

10/10

Sindelar 2021 jún. 23. - 13:14:23 10/10 Előzmény Gazdatest

Vagy inkább te akartál mindenáron kritikus filmet látni benne. Ez egyébként jellemző felszínessége a rendszerváltás utáni Magyarországnak, mindenben anti-szoc állásfoglalást belelátni. Hofi is tartott ettől, hogy a jobboldal kisajátítja, és tévesen/rosszhiszeműen egy anti-szoc figurának állítja majd be halála után, úgyhogy még idejében eloszlatta ezeket a téveszméket, többek között a fergeteges Antall-paródiájával (youtube-on fent van, kötelező darab).

Aki látta, hallotta elnök Jóska monológját, miközben Antit püföli, tudja, miről beszélek. Óriási monológ, az egész korszak benne van. Ilyet írni, hogy hogy ment át a politikai rendszer rostáján... Elnök Jóska maga a megtestesült szocializmus, ahogy a rendíthetetlen, közösség-alapú szemléletével összetartja a düledező közösséget. Pontosan ezek a típusú emberek hiányoznak ma. A helyüket átvették az oligarchák, vérszívó piócák.

Elnök Jóska személyisége viszi a hátán a filmet, ahogy egy Ady-féle "érted haragszom"-mentalitással óvja a közösséget annak saját hülyeségeitől, provincializmusától, maradiságától, földhözragadtságától, és próbál a haladásnak gyökeret verni az ugaron. A Dúvad is hasonló tematikájú, bár a főhős ott merőben más karakter. Ott a nyomorból kitörő, elsőgenerációs értelmiségi, az elsőgenerációs progresszív figura csap össze a súlyát vesztett, bukott Döbrögivel, a Húsz órában a főhős még nem az iskolapadban pallérozódott, őt még nem a pozitív, hanem a negatív sorsa nevelte. Cuha András sorsa is tanulságos, és érdekes, hogy Magyarországon akkor a fiatalabb generáció még progresszívabb volt a szüleinél.

Válasz

10/10

Fenomenális...Páger és a többiek játéka feledhetetetlen...

Válasz

9/10

Fábri itt is zseniális. Már a Dúvad(1961) is hasonló témát boncolgatott(szintén remekmű, az sem egy könnyű darab). Arra is, és erre a filmre is vonatkozik: nem is tudom, hogy ment ez át az akkori politikai rendszer rostáján. Az elvtársak tán egy propagandafilmet láttak benne(egyáltalán nem az), vagy nem értették, esetleg a Fábrihoz nem mertek nyúlni, fene tudja. A paraszt figurák itt mind mind nagyon plasztikusak, karakteresek. Görbe János szinte lelép a képről. Méltán a legemlékezetesebb alakítása. Nagyon valóságszagú élet, kor és kórkép a társadalmi átalakulás egy olyan korszakáról amikor is, egy szép és boldog jövő reményébe vetett vak hit folytán törnek felszínre régi sérelmek, ellentétek, félelmek, és önnön magával hasonlik meg egy közösség, vagy politikai osztály, kinek hogy tetszik. Nem ítélkezik, nem fest fekete fehéren(bár a film az). A látottak feldolgozása, értékelése a nézőre vár. Ki-mit lát, gondol vérmérséklete meggyőződése szerint. Mindenesetre ott motoszkál dolgozik a mozi, akár másnap is az ember fejében. Persze Sánta Ferenc regénye, mely alapján a film készült, remek alap volt mindehhez.

Válasz

9/10

Jó film, bár mai szemmel már réginek számít, a témához nehezen tud az ember kötődni, de el kell ismerni, hogy jó film. Végignéztem és elgondolkodtató, nem is biztos, hogy mindent értettem, a jelenetek időben való eltolódása miatt, ezért lehet, hogy a könyvet is el fogom olvasni. A színészek nagyon jók és hitelesen alakítják a parasztembereket, ilyenre ma már senki nem lenne képes.

Válasz

A napokban láttam újra ezt a drámai filmet, mindig felkavarnak a történetek, hogy Magyarországon ilyen dolgok megtörténhettek... A Húsz óra egy igazán megrendítő film.
Sokan nem tudják, hogy igazából hol játszódott ez a történet. Én már 30 éve itt lakom ebben a zalai faluban Kehidakustányban. Ma is az emberek hasonlóan gondolkodnak mint a régiek, kétpártra szakadtak. De a jövő a termálturizmus!

Válasz

Amúgy Fábri filmjeit végignézve, nagyon erős a mezőny. Szinte minden filmje telitalálat az adott témában (vagy feldolgozásban), illetve a színészek kiválasztásában. Kevés (talán rajta kívül egy sem) magyar filmes hagyott hátra ilyen egységes életművet.
Ha jól emlékszem, ennek ellenére komolyabb nemzetközi elismerést sohasem kapott.

Válasz

Ezt a filmet nagyon élveztem, pedig csak harmincéves vagyok. Úgy volt vágva, mintha Tarantino filmet nézne az ember. Ugrálunk az idõsíkok között, a jelenetek narrációja átnyúlik egymásba. A téma is nagyon merésznek tûnik. Csodálkozom, hogy ezt nem tiltották be, míg A tanút pár évre igen. Szerintem ez jóval kritikusabb volt az 56 elõtti ávós világhoz, de megmutatta, hogy utána sem sokat változott a helyzet. A hangyák egymásnak esnek, amint kikerül a rendszer a fejük fölül. Talán azt gondolták a cenzorok, hogy ez a "ne marjuk egymást" üzenet erõsebb mint a korábbi hibák felemlegetése. Mindenesetre én nem éreztem benne azt a húdenagy Kádári propagandát, amivel próbálták támadni ezt a filmet a 89 után. Ilyen alapon A tanú vége is lehetne prop, hisz ott is beszólnak a mensztett ávósnak, hogy megvagyunk mi maguk nélkül is.

Válasz

OFF

Págernek "volt ideje" a 80-as évek közepéig dolgozni, míg a többieknek ez nem adatott meg.

A "skatulyát" részben maguk (pl. "sármõr" Jávor), részben a korabeli filmgyártás (sablonosság, "úri-világ", stb) húzta rájuk, még a "komolyabb" alkotásokban (pl. irodalmi feldolgozások) is szinte mindig ezeket várták el tõlük.

Válasz

Páger már a korai filmjeiben a háború elött is kiemelkedõ volt,pedig azok között a filmek közt elég sok sablonos negédes sztorijú és papírmasé figurának kínálkozó szerepmegformálás lehetett volna .de õ ezekben is egyéni karakter tudott lenni.
Jávor a régi filmekbenkiemelkedõt nyújtott némi beskatulyázás mellett,bár a Halálos tavszban pl nagyon is jó drámai színész.56 után meg nem sok ideje maradt a bizonyításra sajnos.Sárdy szerintem valóban inkább énekes bonviván volt mintsem kiemelkedõ színész ,abban viszont kíváló és emlékezetes alakításai voltak.
A háború elött ha jól tudom egyébként a legnagyobb gázsit Páger ,Jávor és Turay Ida kapta egy egy szerepéért.

Válasz

S, úgy, hogy "csak" 56-ban jött haza, az elõzõ évtizedrõl, a "faluról" nem sok személyes tapasztalata volt.

Idõsebb korára a korábban, könnyedebb darabokban-filmekben szereplõ Páger hihetetlenül beérett, míg mások szinte sohasem tudtak túllépni a 30-as 40-es években játszott "bonviván-karaktereken" (pl. Jávor, Sárdy, stb).

Válasz

A Páger egy zseni volt,eszméletlen hogy szereptõl függetlenül minden alkalommal hiteles és nagyszerû.

Válasz

Egyetértek, de a rendezés is kiváló volt: odaragasztós film. <:)

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

94 szavazatból

Szerinted?

96 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon