Idézzünk fel néhány klasszikust Sas István reklámjai közül, melyek különös kegyetlenséggel próbáltak „finomságokat” lenyomni a torkunkon!
Következzék öt kiváltképp bensőséges/belsőséges, szívet és szemet melengető jelenet a Fűrész-sorozatból!
Felidézzük a legendás adást, melyben a „levélíró” „leghőbb” „vágya” az volt, hogy Schirilla Györgyöt gőzgombóccal etesse a jeges Dunában.
Következzék öt 90-es évekbeli előadó az Music Televisionről, akik egyetlen slágerükkel anno egy komplett generáció tudatába égtek bele. És amit legvadabb ozorás vízióinkban sem hallucináltunk volna: a szóban forgó one hit wonderek a mai napig aktívak.
Majdnem csak biztosra vehetjük, hogy a Careless Whisper c. sláger nélkül a Föld populációja napjainkban is csak alig haladná meg a négymilliárd főt. No, de a Wham! jelentősége közel sem csak ebben rejlett. Chris Smith netflixes dokumentumfilmje egy több mint korrekt összefoglaló a brit popduó karrierjéről, mely szerencsére csak súrolja a bulvár határait. Pedig George Michael kapcsán mi sem lett volna egyszerűbb, mint engedni a szenzációhajhászat kísértésének.
Melyik veretőgép/bulibáró/dzsanázókolosszus prezentálta a legszürreálisabb romapop-indulót? Dacolva a lehetetlennel, megpróbáltuk csokorba gyűjteni.
Következzék néhány hírhedt gasztronómiai bányakatasztrófa, mely alapjaiban cáfolja meg a L’ecsó Gusteau séfjének jelmondatát, miszerint „főzni bárki tud.”
Következzék néhány hazai sorozat-főcímzene és betétdal, melyet saját lobotómiánk közepette is képesek lennénk felidézni!
A Szomszédokban a panaszáradat olyannyira természetes jelenség volt, mint a hajnali madárfütty. No, de pontosan min sopánkodott a Lantos utcai proletariátus 1993 júliusának elején? És mekkorát fordult a világ a 161. epizód óta?
Nem Alice Cooper az egyetlen, akivel szemben a Csikidámkirálynak illene szót emelnie, mielőtt még késő lesz!
Következzék további öt bravúros kódfejtés és vírustámadás azon daliás időkből, amikor a floppylemezek fogyóeszközök voltak.
A „régen minden jobb volt” dogma kiváltképp igaz a mozis haláljelenetekre. Idézzünk fel néhány emlékezetes szkeccset a 80-asokból, amikor egy karakter kilehelte lelkét, ám az együttérzés és a gyász volt az utolsó érzés, ami megfogalmazódott bennünk.
Következzék öt grandiózus filmes hekkerjelenet a floppylemezek és a betárcsázós modemek aranykorából!
Az olyan Gálvölgyi-paródiák, mint a Kapcsoltam, a Van benne valami vagy az Isaura nemcsak, hogy klasszikusok, de már-már az általános műveltség részének tekinthetők. Ezért a Kossuth-díjas színész 75. születésnapján későbbi - talán már méltatlanul el is feledett - műsorszámaiból állítottunk össze egy válogatást, melyek anno a Gálvölgyi Show RTL Klub-beli fénykorában debütáltak.
A Radics Béla, a megátkozott gitáros nemcsak hogy kihagyott ziccer lett, de egyenesen az utóbbi idők legkínosabb moziélménye.
Iskoláslányok jelentik, Üdvözlet a bőrnadrágból und haschonló erotikusch alapvetëschek a Sat1 tschatorna fénykorából.
A képernyőfüggőség és a képernyőképtelenség kombinációja Magyarországon olyannyira megszokott jelenség, mint a hortobágyi délibáb. És bár ezen jelenség egyik leghírhedtebb képviselője a napokban jelentette be visszavonulását, erős a gyanúnk, hogy e téren az LGT és az Omega egykori példáját követi majd.
Az egyén gyakran azáltal válik önmaga paródiájává, hogy NEM válik önmaga paródiájává – a filozófia az iménti tézist Hasselhoff-paradoxonként emlegeti, alapjául pedig a névadó, David Hasselhoff zenei karrierje szolgált.
Következzék néhány kíméletlen Alien-másolat a nyolcvanasokból, melyekben az idegen lények Ripley hadnagy helyett agysejtjeink elpusztítására törnek.
A 80-as évek megannyi nehéz örökséget hagyott ránk: ezek egyike az énekbetéttel operáló reklám műfaja, mely vélhetőleg akkor sem fog kihalni, ha a komplett emberiség a Skynet uránbányájában csákányozik majd. Az éneklős hirdetés két alapvető jellegzetessége, hogy súlyosan irritáló, ugyanakkor hosszú napok elteltével is hajlamos a fejünkben cirkulálni. Lássunk erre néhány szemléletes példát!