Egy görög, egy macedón, egy török, egy szerb és egy bolgár együtt vacsoráznak az egyik isztambuli vendéglőben. A háttérben egy énekes szívfacsaró énekbe kezd - törökül. A vendégek sorban saját nemzetüknek tulajdonítják a dallamot. A rendező, miközben a dal valódi történetét igyekszik felderíteni, körbejárja a Balkánt, és zenészekkel, énekesekkel, papokkal illetve járókelőkkel beszélget, akik mind-mind szenvedélyesen saját népüknek követelik a dalt. A szöveg és a dallam változatai kitűnően jellemzik a Balkán bonyolult politikai helyzetét. A különböző országokban vallási és nemzeti hovatartozástól, illetve politikai értékrendtől függően a legkülönbözőbb formákban jelenik meg. Van, ahol szerelmes dal, másutt katonai induló, vagy éppen szent háborúra hívó muzulmán vallásos ének. Bár a felütés könnyed és ironikus, az utazás során megváltozik a hangulat, és a rendező maga is a fanatikus nacionalizmus, ellenségesség, sőt életveszélyes fenyegetések célpontjává válik - és mindez egy dallam miatt. Fanyar, tragikomikus film az emberi természetről, egy dallal a középpontban.