Amikor a nehézségekkel küszködő humorista jót tesz egy sebezhető nővel, fojtogató megszállottságot vált ki belőle, ami félő, hogy mindkettőjük életét tönkreteszi.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Én egyébként nem láttam benne az erőltetett kultúrbalosságot, avagy mai szóval woke-ot. Az, hogy szereplőnk egy transznak nevezett személlyel kavar (ami nem egy harmadik, vagy sokadik nem, hiszen abból kettő van, inkább egy tudatállapot), számomra nem teszi lmbtqrszt programfüzetté ezt a filmet. Az, meg hogy nemi erőszak után valaki nemileg vált és mondjuk biszexuális lesz ( bizonyos fokig mondjuk úgy azonosul az agresszorral és magába integrálja hogy elviselhető legyen), tudtommal pszichológiailag megesik, börtönviszonyok és így tovább.
Pont, hogy inkább ennek a képmutató, progresszívnek nevezett rendszernek a kritikáját láttam benne, persze nem arra volt kihegyezve.
az egyik legborzasztóbb sorozat amit valaha is végignéztem. Az első pár epizód érdekes volt, kíváncsi is voltam hogy mi lesz a vége a storynak, de aztán durván elkanyarodott a Woke és lqbt(na meg abba a mai jogi vitába, ha kiállsz magadért még imádkozzál nehogy téged ítéljenek el és ne azt a g@cit akit kéne). összegezve: a film durván fűtőtt a woke, lqbt stb dolgokkal így pedig teljesen elvész az az üzenet amit szeretne átadni a nézőnek, ha javasolhatom hagyd ki a francba és inkább számolj fűszálakat mindsem hogy ezt az ótvadékot végignézd.
Nem mondanám, hogy egy rossz sorozat, érdekes, a közhellyel ellentétben inverz módon bemutatott zaklatástörténet, viszont jónak nem elég jó. Hogy az angolokat és a kultúrközegüket kedvelem-e, teljesen lényegtelen, mint sorozat még érdekes témát is feszeget, jár körbe, de 96%-ban az egész csak körítés, resztli. A lényeg a 6. epizód színpadjelenetében található (plusz a 7. elejében), ami egy igen hathatós terápiás pillanat, ezért viszont 5 epizódban újra és újra végignézni a pornót, a sok túlélést, mi a sírba visz... Emberünk nem csak utálja magát, mint be nem vallottam számtalan nyugati ember, a fogyasztói "kultúra" "polgárai", de ő halmozottan bele is menekül ebbe az állapotba, belebújik gyakorlatilag. Azt nem állítom, hogy nem életszerű, inkább, hogy túl eseti, az Átlagos Ferenc által elkövetett felelősséghárítás, bizonytalanság, gyávaság, öngyűlölet (szeretethiány?), illetve kényszeresség hatványra emelve jelenik meg és így a két drámai pillanaton kívül kevésbé átélhető. A nyugati ember rendszerszintű képmutatásának megjelenítése jó, a hivatal politikailag elfogult, visszás eljárásrendjének bemutatása jó, az áldozat totális hibátlansági étoszának megkérdőjelezése jó (gondolom ehhez egy férfi áldozat kellett a mai korban), csak mint minisorozat mégis kicsit üres marad összességében. Az mondjuk még tetszett, hogy nem lett hálivúdi a vége, nyilván így valószerűbb.
A 4. epizódig kell várni, hogy megértsen az ember valamit abból a mély, mély, mély tehetetlenségből, ami olyan idegesítő t@ketlenségnek, és zavarba ejtő passzivitásnak tűnik a főszereplő részéről. Nem mondanám, hogy élvezettel nézem a sorozatot, mert igazából szánalmasan tehetségtelen humoristát kapunk Donny személyében, és Martha valamint Teri karaktere is annyira messze van a szokványostól, hogy idő és energia mire beleszokunk. Én nem jövök zavarba, ha nem klasszikusan szép emberek csücsörítenek folyton a képernyőn, sőt, szeretem a formabontó arcokat, de most valahogy senki nem szimpatikus ebből az eresztésből. Viszont nagyon eredeti és nagyon jól megcsinált munka. Nem biztos, hogy végignézem, de örülök, hogy belenéztem.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások