A Budapest retró I-II. után elkészült Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című filmje, hiszen Magyarország másik fő turisztikai nevezetessége gyakran szerepelt a '60-'70-es évek reklámjaiban és filmhíradóiban. A Balaton típusfigurákat is teremtett: a "balatoni fagylaltárus" és a "balatoni lángossütő" a letűnt rendszer éveinek gyorsan meggazdagodó, irigyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak. Filmünk öt fejezetben mutatja be a balatoni nyaralást és örömünkre egy régi Anna-bálból is láthatnak részleteket, megmutatva, hogyan szórakoztak anyáink és apáink 1967-ben.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
8/10
itsme1
2022 szept. 29. - 07:31:39
8/10
A kommentek olvasása talán még szórakoztatóbb, mint maga a film. Néhányan kissé túlgondolták ezt az összeállítást, és hiteles kordokumentumnak vélték, mások pedig a tojáshéjtól nem láthatják a rántottát.
Az én olvasatomban, ez egy szórakoztató összeállítás olyan vénembereknek, mint én, akiket már attól is elfog a jóérzés, ha felismerünk egy gumimatracot a hatvanas évekből.
Még emlékszek az 1980-as évekbeli balatoni hangulatra, a régebbi idõkrõl most kaptam egy erõsen cenzúrázott dokumentumfilmet. De még ez is jobb, mint ha semmilyen információ nem lenne eme idõszakról. Akik szeretnek nosztalgiázni azoknak szerintem tetszeni fog.
De egy hatalmas nagy baromság az egész. 6 éven aluli gyereknek nem ajánlott a mûsor. Most tegyük föl, hogy ugye akkor egy 5 éves gyereknek nem ajánlott a Balaton retró c. dokufilm. Azt se tudja szegény gyerek 5 évesen mi merre hány méter, nem hogy mit nézzen. És ahogy mondtad, ez a szülõ felelõssége, hogy a gyerek mit néz, de hát egy ilyen dokumentumot nem? Mi baja származhat belõle? Nem thriller, se nem horror, nincs benne csúnya beszéd satöbbi. Úgyhogy semmi.
Szóval ekkora marhaságot :D
Egy jó dokumentumfilm nem rágja a szádba, hogy mit gondoljál a témáról. Rád van bízva, a felnbõtt, értelmes emberre, hogy mi lesz a véleményed.
Ebbõl a szempontból szerintem éppen hogy nem volt helyes a kicsinyt gunyoros hangvételû kísérõszöveg.
Ráadásul _elvileg_ már január 1. óta alkalmazni kellene...
Amit Papp Gabi szelíd/szolidan fricskázgat(ni akar/t), az állam befolyásoló szándékát, nos, az épp most készül visszatérni: majd állambácsi jelzi neked, hogy mitõl félhet apró gyermeked...
Mert ezek szerint nem a szülõ feladata, hogy odafigyeljen arra, mit nézzen a gyermeke...
Ezt a hozzáállást egyszerûen csak cenzúrának nevezik.
Papp Gabi most már nem nagyon tudná elkészíteni ezt, vagy hasonló dokumentumfilmet: se ORTT, se NKA, se MMK... Egy szalai, egy vajna nem nagyon fog adni ilyesmikre pénzt.
Más: nem értem a korábban hozzászólókat: ha valaki képes a filmet összehasonlítva figyelni, akkor rájöhet, hogy - ha nem a mögöttes dolgokat: politika, gazdaság figyeli - az aránylag hosszú idõszak (kb. 1960-1980, húsz év!!! egy egész nemzedék!)szinte valamennyi megjelenõ képsorát ruhástól, hajviselettõl, szórakozási formástól, lakberendezésestõl teljes mértékben megláthatta volna bármely nyugat-európai és/vagy amerikai dokumentumfilmen/ben.
Ha nem úttörõtábor, akkor cserkésztábor, ha nem SzOT-üdülõ, akkor is üdülõk, kempingek, üdülõtelepek. ("Little boxes on the hillside") Ugyanilyen testes vagy épp kövér testek a vízben, hasonló szórakozási formák. Ugyanúgy féltették és ellenõrizték a fiatalokat az angol vagy az amerikai rendõrök, a parton nem sült csirkét, hanem hamburgert ettek... és sorolhatnám.
Hogy ma másmilyen lenne a helyzet? Néhány szempontból természetesen: modernebb kütyük, talán gyorsabb életvitel. Viszont úgy húsz év óta egyre fokozódó ütemben találni olyan gyermekeket, és persze felnõtteket is, akiknek soha, semmilyen formában esélyük sem lesz arra, hogy egy "szotüdülõben" eltöltsenek egy kis szabadidõt, arra meg végképp nem, hogy akár csak egy kis vityillójuk legyen. Olcsó volt, mert nem adott az állam nagy fizetéseket? Igen, a kasszában tartott pénzekbõl építették fel az üdülõket, élelmezték az ott nyaralókat, nyújtottak sokszor nívós kulturális programokat. Stb.
Hát igen, a jó öreg '50-es, '60-as és '70-es évek... nagyon jó ez a dokumentumfilm, jó egy kicsit nosztalgiázni;) Egy teljesen más világ volt, mint a mostani...
Ütõsebbet vártam, kifejezetten hiányérzetem maradt a film végén. Nem is igazán tudom megfogalmazni, hogy mi hiányzott belõle, talán az általam a 80-as évek elején megismert fíling. De ez a film azt már/még nem dolgozta fel. Ennek ellenére is állítom, hogy nem volt teljes az áttekintés az adott korszakról, és a hangsúlyok sem lettek jól eltalálva. 10/7
Szellemi leépülés.... Ma nagyobb van, mint régebben, elég csak megnézni egy Mónika show-t, vagy a társait, tele az ország hülyékkel, és az a menõ ha mutogatják õket, ennek van nézettsége... Pákó és Kiszel Tünde meg a netovább, és mindet reklámokból gazdagodó kereskedelmi TV-k menedzserei hozzák létre, és etetik vele a népet... Ilyenkor hiányzik a cenzúra, de nagyon!
Bár én még nem éltem eme korszakban, annyira jó nézni, fõleg, hogy szüleim, nagyszüleim milyen jót nosztalgiáznak, mindig elõjönnek a családi történetek, hogy építették a nyaralót stb. (igen nyaralót, ugyanis a szakmunkások is bírtak olyan bérrel, hogy nyaralót tudtak építeni, mindenkinek volt munkája, nem kellett éhezni és évekig munkát keresni) jó hallgatni õket, mindenhez hozzá tudnak valamit szólni, és hát valóban vannak benne vicces részek is: divat, stb... Én is szeretem az ilyen nosztalgikus filmeket.
"Ehhez képest a hetvenes és nyolcvanas évek gulyáskommunizmusa maga a paradicsom." Az a bozonyos "TTT" nevû "kultúrális" szabadság, amit akkortájt vezettek be, inkább csak "gõzleeresztõ" volt, mint sem valódi reform, ennek tudatában mindössze szabadabbnak érezhette magát az ember, de inkább csak egyfajta "délibáb" volt. Azt viszont elismerem, hogy az átlag, dolgozó embernek mérföldekkel jobb volt, mint most, volt olyan, hogy létbiztonság és tulajdonképpen stresszmentes életet élhetett.
Akkor úgy fogalmazok, hogy tkp. a mostani erkölcsi szabadosságot a kádári kultúrális, társadalmi "peresztrojka" indította el, az akkori rezsimnek(és a mostaninak is) az volt a célja, hogy az emberek mindennel foglalkozzanak csak a politikával ne, és fõleg ne nagyon gondolkodjanak, felesleges.
Nem tudom emlékszel-e a hippi szlogenre:szeretkezz, ne háborúzz. Ezt a Kádár-rendszer második felére úgy tudnám beilleszteni, hogy: szeretkezz, ne politizálj.
u.i: tudom, ezzel a szöveggemmel is kiverem egyeseknél a biztosítékot, de én így látom.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások