A B-mozi koronázatlan királyának hívták, aki valahogy mindig bámulatosan egyensúlyozott művészet és szemét, igényes szakmai nívó és kispályás B-mozis kóklerkedés között. Kultikus státuszt ért el a "filmínyenc" rendezők körében, a független filmezésre nagy hatást gyakorló rendezőnek tekintette Bogdanovich, Scorsese, Dante és Godard. Bogdanovichnak adott híres interjújában Ulmer gyakorlatilag a 20-as évek összes remekművének stábjában feltüntette magát, az Atlanti óceán mindkét oldalán (Metropolis, Az utolsó ember, Sunrise, Emberek vasárnap). Ez az Ulmer-örökösök által jóváhagyott dokumentumfilm fényt derít Ulmer enigmatikus személyiségére és pályafutására, akinek legendáját alighanem afféle "münchausenes" lódítások segítettek megalapozni. Nem feltétlenül volt minden igaz, amit mondott...