Az előadásban gyönyörű dallamok, vérpezsdítő ritmusok, szívhez szóló klezmer muzsika ragadja magával a nézőt. A farmernadrág – blue jeans – kitalálásáról szóló történet egyrészt izgalmas kalandokról, másrészt komoly társadalmi problémákról és egy szép szerelemről mesél.Müller Péter Sziámi szellemes versszövegei, a jól felépített történet látványos díszletek és jelmezek között idézi egy német kisváros piacát, utcát New-Yorkban, egy félelmetes hajóutat a Magellán fok közelében, és aranyásók kocsmáját a hegyekben, San Francisco környékén.A Levi’s nadrág „feltalálása”, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, többek között olyan sztárok előadásában elevenedik meg, mint Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Pesák Ádám, Gábor Markó…Az előadás, a 2022-es év elsöprő sikerének bizonyult. 2500 néző tapsolt Siófokon, 1600 fős közönség ünnepelte a darabot Fertőrákoson, és 20 teltházas estén aratott sikert Veszprémben az ottani színházban ez az érzelmes, olykor drámai, mégis szórakoztató előadás. „Álló vastapssal és hatalmas ovációval indult hódító útjára a világsiker musicalje…” Magyar Nemzet„Kero rendezésében, Király Béla kiváló koreográfiái és Jávori Fegya dalai a kicsit borús idő ellenére is izgalomban tartották a nézőket, akiket a drámai történet is a székekhez ragasztott.” Lantos József – Cseppek.hu„…váltakozva garantál némi könnycseppet, a reménykedés izgalmát, illetve a helyzetkomikumok és szóviccek általi mosolyra fakadást.” Ráth Orsolya – Deszkavízió„A produkció a tettvágyó hozzáállás és a kitartás üzenetét hordozza.” Szalai Renáta- Veszprémkukac Müller Péter Sziámi szövegeivel Kállai Gábor és Kállai István darabja alapján készül az izgalmas előadás, amely bemutatja, hogyan született meg a farmernadrág ötlete egy kis német falutól indulva New Yorkon keresztül az aranyásók városáig tartó úton egy fiatalember sorsát követve. A díszlettervező Rákay Tamás, a jelmeztervező Horváth Kata, a koreográfus Király Béla. A Levis Story - A farmerkirály című musical a Kossuth-díjas, kiváló művész, azaz „KERO” rendezésében debütál. Produkciós asszisztens: Sulyok Máté Világítástervező: Bodor Ákos Média designer: Bori Tamás
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
"Engedd meg, hogy egy órára kiszakítsalak a világodból, és beszuszakoljalak az enyémbe. A boldog élet titka, hogy tudni kell magadban alkudozni az elvárásokkal.De a legjobb, ha nincsenek. Albániához képest Magyarország is egy Ausztria.Annyira megfordult a világ, hogy negatívnak lenni manapság pozitív..A nevetés a legjobb vakcina. Mikor lesz újra régi a világ? Vagy már sosem? Vajon nevetnek a maszk alatt? Az ott vajon anyám? Vagy a fogorvosom? Te is unod már a koronát. Én is. Nagyon. Lépjünk túl rajta együtt, és beszéljünk valami másról. Például a világról végre."
Nevetőizom tréning felnőtteknek két felvonásban. Ez a képzeletszínházi előadás valójában ún. éles tükör – szavakból csiszolva. Általa a mindennapos emberi játszmáinkra láthatunk rá szórakoztató, humoros formában – afféle nevetőizom tréningként. Az előadás magával ragadó stílusban szólítja meg a fanyar humor szerelmeseit, remek szórakozást biztosítva a nézőknek. Hiszen a legkedvesebb lemezeinknek nem csupán két oldala van, hanem végtelenül sok…A remekül megírt, életszerű karakterektől hallhatunk nyaralásról, munkáról, gyereknevelésről, háztartás-vezetésről, vendégeskedésről…és még sok más hasonló hétköznapi témáról.A színpadon egyszerre ismerős és mulatságos figurákat látunk; olyan embereket, akik valójában mi vagyunk s általuk szembesülhetünk azzal, hogyan vagyunk képesek ugyanazt a dolgot, helyzetet teljesen kétféle nézőpontból látni feleségként, anyaként vagy éppen férjként, főnökként.
A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása. „Lehetetlen, hogy azért, amit végeztem és létrehoztam, a halálosítélet legyen a jutalmam, kedves Miklósom. Ártatlannak érzem magam. Sok álmatlan éjszaka keserves kínlódásába került, amíg azt a feltett kérdést: a magyar népnek szüksége van-e az én pusztulásomra, jobb lesz-e neki, ha elpusztulok, használok-e neki azzal, ha elveszek, eldöntöttem. Rájöttem, hogy nem használ neki. Sőt.” – írta Kner Imre 1939 januárjában egyik barátjának. Előadásunk szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogattuk. A nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak levelei katartikus erővel idézik meg egy magyar zsidó család tagjainak a II. világháború előtti, alatti és utáni életesélyeit, elsősorban a menni vagy maradni kérdésére adott válaszait, az Amerikába beilleszkedés élményét, a Holokauszt áldozatainak és túlélőinek tragikus sorsát. Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, Erdész Ádám történész-levéltáros és Szil Ágnes író.
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. 1967-ben írta meg a Ne most, drágám! című vígjátékot. Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janie-nek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást.
Elszabaduló színházi fantázia vadregényes normalitásunkról. Budapest, 2024.Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do? Az Örkény Színház társulatára íródó történet korunk emberének lelkiállapotát, szorongásait, félelmeit ütközteti a naiv, gyermeki őstörténetek tisztaságával, hogy megragadhassunk valamit a létezés céljából és abszurditásából. Sound Design: Keresztes GáborMédia Design: Újvári Bors, Fekete MátéVideó: Bodor Balázs
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végig kísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik. „Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt, aki a szegénységből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével a színpadi mű alapján készült film tette világszerte ismertté és népszerűvé. A darab 1980-as első magyarországi bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt. A musical azóta több alkalommal látható volt már színházunkban, idén nyáron pedig ismét visszatér, hisz örök értékeinek, az emberi sorsok megható ábrázolásának, valamint nagyhatású zenéjének köszönhetően a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró az emberi sorsot helyezi előtérbe a maga visszásságaival és erényeivel együtt. A címszereplő életét Che Guevara szemén keresztül követjük végig a felemelkedéstől egészen a tragikusan korai haláláig. Ő szolgáltatja az ellenpontot a szentként tisztelt nő életének balzsamozott hibátlanságához. Ez a kettősség végül rávilágít: Evita egy igaz ember, aki megérdemli a tiszteletet.
Díszelőadás, részekre szakítva. Száz éve máshogy élünk mi, magyarok, itt, Magyarországon, és ők, magyarok, ott, egy másik országban. Ők ugyanúgy magyarok, mint mi, de hogyan lettek ők ők, ha ők mi voltunk (és vagyunk)? Hogyan élünk és mit érzünk ugyanúgy és másképpen? Mi az, ami összeköt minket? Mi az, ami elválaszt? Mitől vagyunk sorstársak, és mitől nem? Sűrű száz év áll mögöttünk. Ki bírja jobban? A budapesti Átrium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészei minden határt eltörölnek ezen az estén. Három budapesti színész egy – azóta bezárt – színház Trianonról szóló díszelőadásán külhoni, délvidéki kollégákkal találkozik a nyílt színen. A drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és gyanakvásaikat, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti, de a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal, egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül, és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség... A színészek ötleteinek, improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet írta: Urbán András, Ugrai István. A dramaturg munkatársai: Czibor Attila, Nyulassy Attila. Zenekar: Gátos Iván / Szerda Árpád – zongoraNagy Zsolt / Papp Dániel – dobStudniczky László Zsatyi / Pál Gábor – basszusgitár. Explicit színházi tartalom – megtekintését 18 éven felülieknek ajánljuk. Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka Város, Budavári Önkormányzat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Szerelmes és pikáns történetek Heltai Jenő műveiből zenei kísérettel - Balsai Móni estje. Harmonikán kísér: Kéméndi Tamás "Könnyed nyári estére invitáljuk azokat, akik kedvelik Balsai Mónit és nem mellesleg Heltai Jenő műveit. Egy kedves kis kerettörténetbe ágyazva kapunk korrajzot Heltai Jenő írásain keresztül miközben finom ételekkel és hűs italokkal kényeztetjük magunkat." “Az a gyáva, Ki, mit érez, elrejti magába, És ami benne gyönge, emberi, A másiknak föltárni nem meri, Mért várod őt, ha nem ezért? A boldog élet vágya nem kisért? Galambok közt, virágos szigeten, Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép… tenéked magyarázzam?
Körtánc - Kárpát-medence antológia A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, melyben a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk. A válogatott műsor tematikája a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre. Mi, jelen világunkban élő emberek is látjuk a száz évnyi „távolságot”, de hisszük, hogy bár távolinak tűnik, mégis közeli! Közreműködők: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Zenei szerkesztő: dr. Agócs Gergely, Kelemen László, Nyitrai Tamás , Pál István Szalonna Zeneszerző: Kelemen László, Pál István Szalonna Koreográfus: Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály Szólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán Vendégként közreműködik: KOLO együttes, Okos Gergely Zenekarvezető: Radics Ferenc Tánckarvezető: Ágfalvi György Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
A címben az Esszencia a jazz, a klasszikus zene és a népzene, idős és fiatal, régi és új, nő és férfi, vidám és szomorú, hagyományos és progresszív éppolyan természetességgel létezik együtt és egymás mellett, amire a való életben is vágyunk, tisztelve egymást, tanulva a másiktól. Vállalva a nyitottságot, őszinteséget és a jellegzetesen magyar zene esszenciáját. Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása.Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek. Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.Bartók Béla a magyar zeneirodalom legfontosabb alakja. Népzenei gyűjtései nélkül elképzelhetetlen lenne az a munka, melyet a magyar kultúra értékeinek megőrzéséért az őt követő nemzedékek végeztek: az általa rögzített dallamok a mai napig meghatározzák a hagyományos népművészetet és a komolyzenét, de a jazz és a világzene alkotóit, előadóit is újra és újra inspirálják. Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában. Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál.Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra. Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt. Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos DominikPróza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Válogatás a Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból. Hagyományos tánckultúránk karakterének egyik fő jellemzője a virtuózitás. A különböző tájegységeink ügyességi, szóló és páros típusú táncaiban egyaránt megtalálhatóak a lendületes embert próbáló vagy épp kimagasló tánctudást igénylő elemek. A Duna fergeteges című előadásunk egy olyan válogatás, melyben a közelmúlt néptánc bemutatóinak leglátványosabb, legvirtuózabb koreográfiáiból szemezgettünk.Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáik, nagyapáik válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva. Hiszünk a néptánc kortárs megmutatkozásában, abban, hogy a néptánc erejével, természetességével megszólítja a ma emberét, alkalmas az érzelmek legszélesebb skáláját megmutatni, színházat varázsolni. Táncolják: Alzetta Alexa, Balogh Boldizsár, Bíró Éva, Fafka Júlia, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Izsó Lajos Hunor, Kupec Zsolt, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth Soma. Muzsikál: Pálházi Bence Bandája Felvételről közreműködik: Dresch Mihály és Ferenczi György Közreműködik: a Szentendre Táncegyüttes.
"Kedves Utazóközönség!Szeretettel köszönti önöket a L’art pour l’art Légitársaság legelső járatának legénysége!Felemelkedésüket és felhőtlen szárnyalásukat garantálja a már jól bevált személyzet, DOLÁK-SALY RÓBERT, PETHŐ ZSOLT és SZÁSZI MÓNI, valamint a sok más járaton már bizonyított, Jászai Mari-díjas stewardess, STEFANOVICS ANGÉLA. A biztonságos utazást magasan kvalifikált földi személyzet segíti, többek között Naftalin Ernő, Hőzőngné Váltig Arabella és kebelbarátnője, valamint Margit és Zigóta, Boborján, Anti bácsi, egy szigorú ornitológus, továbbá a násznép. Repülőgépünk boldogan repíti önöket oda, ahová a végén megérkeznek."
In memoriam Amrita Sher Gil - a Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása. A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek. A darab a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítja a középpontba. India, Magyarország és Franciaország háromszögében élt és alkotott. Festészete az indiai és európai művészet fúziója. Amrita titkokkal és tragédiákkal teli rövid élete során olyan nagy hatású műveket hozott létre, melyek az indiai és a nyugati művészet kapcsolatán keresztül – megteremtették az európai művészetet Indiában és meghatározták India képét az egyetemes művészetben.