Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján. A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja. Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek. Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak. „Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása. Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes
Az Írország északi partvidékéről származó Colin Urwin népdalénekes, dalszerző, történetmesélő és szerző, aki több mint negyvenéves előadói tapasztalattal rendelkezik. Az ír tradíció gyönyörűen kidolgozott meséi mellett saját dalait, történeteit és monológjait is beleszövi élő műsoraiba. Fellép múzeumokban, iskolákban, az alkalmazott történetmesélés terén pedig számos csoporttal dolgozik, többek között olyan gyerekekkel és felnőttekkel, akiknek speciális igényeik vannak. Colin fesztiválokon is fellép a világ minden táján. Az elmúlt években Colin szorosan együttműködött a világhírű mesemondó, Liz Weir által vezetett Armstrong Storytelling Trusttal számos izgalmas művészeti közösségi projektben. Több mint két évtizeden át volt a "Haste to the Wedding" ceilidh zenekar énekese ( a ceilidh az ír és skót hagyományban néptánccal, történetmeséléssel, zenéléssel egybekötött összejövetelt takar.) Emellett alapító tagja a Dalriada Legends mesemondó csoportnak.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színművész osztályának előadása. Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és és ide nem érkeznek vonatok.
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
A Momentán Társulat 2003 óta sikerrel játszott előadása 100% improvizáció. Nincs megírt szöveg, nincsenek előre kidolgozott poénok, nincsenek beépített nézők. Minden jelenet a közönség előtt, a nézők ötletei alapján születik. Elég, ha mondasz egy műfajt, egy helyszínt vagy egy foglalkozást, és máris a színpadon látod viszont.
Icke izgalmas, kortárs változatában Oidipusz egy nagy jövő előtt álló, a miniszterelnöki pozícióért jó esélyekkel induló férfi, aki teljes átláthatóságot ígért választóinak. Nincs több mismásolás, eltussolás, a régi aktákat is újranyitják. A választás éjszakáján játszódó színdarabban egy ambíciózus, ereje teljében lévő férfi szembesül a múlt árnyaival, de mennyi terhet bír elviselni egy ember? Kiéleződő családi konfliktusok, múltban eltussolt ügyek utáni nyomozás, politikai nyomás, és senki sem az, aminek látszik – egy nagyon mai thrillert láthat a közönség Pál Andrással a címszerepben, Szikszai Rémusz rendezésében. Robert Icke angol színházrendező és drámaíró. Több klasszikus színmű újragondolása kapcsolódik a nevéhez, kortársi közegbe helyezte pl. a Nórát, a Vadkacsát, a Ványa bácsit, a Stuart Máriát vagy az Oreszteiát. Ezt a sort folytatja színházunk harmadik bemutatója, Szophoklész Oidipusz királyának modern adaptációja, melynek 2024 tavaszán tartjuk magyarországi ősbemutatóját. Media design: Varga Vince Gyerek, Tiréziász kísérője: Szikszai Gáspár, Varga Frigyes
Táncszínházi előadás William Shakespeare műve nyomán, Kecskemét City Balett - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház „Tragédiának nézed? nézd legott komédiának s múlattatni fog!”Madách Imre akár a Szentivánéji álom jeleneteire is gondolhatott volna, amikor papírra vetette ezeket a sorokat. Shakespeare e talányos műve bővelkedik a kétarcú helyzetekben, amelyek csak a nézőpontunktól függően mutatják szomorúnak vagy vidámnak mindazt, amiről éppen szó van.Egy zseniális színházi elme, aki nemcsak nagy költő, de az emberi jellemről is mindent tud, amit tudni érdemes; egyszerre láttatja életünket szépnek és rútnak, költőinek és közönségesnek, drámainak és komikusnak, magasztosnak és kisszerűnek, szánandónak és nevetségesnek. Felvonulnak itt aktuális bújukkal-bajukkal emberek és tündérek, perlekedő fejedelmek és igyekvő mesteremberek, boldog és boldogtalan szerelmesek, magányos manók és összegabalyodott párok.Egyvalami közös bennük: mindnyájan a boldogságukat keresik az athéni erdőben ezen a bűvös nyárközépi éjszakán. Van aki sikerrel jár, van aki nem annyira. De nem adják fel; kutatják, amíg csak erejükből telik. Sokszor kerülnek nevetséges helyzetekbe, amiket persze roppant tragikusnak látnak egészen addig, míg másnap fel nem virrad egy új reggel, s a tündöklő napfényben már minden siker és kudarc más arcát mutatja, mint az éjszaka sötétjében. A gondok már nem annyira drámaiak, a problémák már nem olyan megoldhatatlanok, s újra jó szívvel derülhetnek magukon és egymáson, de leginkább velük együtt mi nevethetünk magunkon, hiszen ők valójában mi vagyunk, s mi is rájövünk, hogy a lényeg csak annyi, hogy: „Az élet szép… Tenéked magyarázzam?” Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai:Puck - Nagy NikolettDemetrius szerelmes Hermiába - Földesi Milán m- v.Heléna szerelmes Demetriusba - Gömöri LaraLysander szerelmes Hermiába - Pavleszek LászlóHermia Egéus lány, szerelmes Lisanderbe - Bakonyi Jusztina m. v., Oberon tündérkirály - Raj MartinTitánia tündérkirálynő - Varga LottiTheseus Athén ura - Szigethy NorbertHyppolita Amazonkirálynő, Theseus menasszonya - Hoffmann LucaZuboly - Rancz IllésEgéus, indiai fiú - Karácsony Anna MagdolnaTündérek - Weisz Tícia Szonja, Wéninger Dalma m. v.Mesterember - Takács István, Rancz Illés
"Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni."
Egy: ha valakit hátulról előrefele átszúrt egy sonkakés, ha ez a valaki egy lakótelepi nő, ha a holttestet a férj a karjában tartja ugyan, de úgy, hogy a halott jobb keze már belóg a szemétledobóba, akkor ott vagy baleset történt, vagy nem.Kettő: hogyha helyszínelés közben a nyomozó hazatelefonál, és a felesége nem veszi fel a telefont, akkor az még nem gyanús, a feleség nyilván mosogat. Ha újra hazatelefonál, de megint üresen cseng a vonal, az már gyanús!Hogyan kell főzni a tyúkot? Ha akváriumot kért születésnapjára, akkor örül-e a gyerek a logikai fejlesztőnek? Mit csináljunk, ha nem?Az élet nehéz, legyünk mi a nehezebbek!
Mindenkiben vannak kétségek, félelmek. Vajon miket cipelhetünk magunkkal, amiket nem hogy le kéne raknunk, fel sem kellett volna vennünk , vajon minden para, para? A Bermuda háromszög tényleg létezik? Na, erre pont nem, de a többire talán tudom a választ.
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Igaz, hogy mindannyian fél ezreléknyi véralkoholhiánnyal születünk? Legalábbis ezt állítja egy híres pszichiáter merész feltevése. Négy jó barát, akik kicsit mintha elveszítették volna ifjúi lelkesedésüket és lendületüket, erre alapozva kezdenek kísérletbe. Megpróbálnak úgy élni, dolgozni és szórakozni, hogy ez a bizonyos fél ezrelék soha ne hiányozzon. De vajon ez a megoldás a régi kedv és vidámság visszaszerzésére? A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt. A film elnyerte az összes jelentős európai és tengerentúli díjat, köztük a legjobb külföldi filmnek járó Oscart (2021). Plakáttervező: Csáfordi László
A Karamazov család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A testvérek kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak. A Karamazovság nem családi vonás, nem orosz specifikum, hanem egyetemes emberi dilemma: szabadság vagy rend? Dosztojevszkij regényéből számos színpadi feldolgozás született, a József Attila Színház történetében most először kerül színre.
A dublini születésű történetmesélő, Jack Lynch a folklórelemeket ősi ír mítoszokkal, varázsmesékkel és abszurd mesékkel kombinálja, tevékenységét iskolákban, könyvtárakban, börtönökben, idősek otthonában és művészeti fesztiválokon végzi. Az ír szóbeli hagyományt képviselte már Nagy-Britanniában, Európában, a Közel-Keleten (Jordánia, Libanon és Egyiptom), Észak-Afrikában, a Karib-térségben, Új-Fundlandon és az Egyesült Államokban (legutóbb a Smithsonian Folklife Fesztiválon). Az alkalmazott mesemondás területén Jack bevándorlókkal és menedékkérőkkel, demenciában szenvedő betegekkel és diákokkal is dolgozik. Jack alapító tagja a Storytellers of Ireland/Aos Scéal Éireann jótékonysági alapítványnak, amelynek 2003-as megalakulása óta kuratóriumi és bizottsági tagja, és 10 éve elnöke. Az ő elnöksége alatt és Nuala Hayes segítségével az alapítvány 2017-ben Louthban és Armaghban rendezte meg az Európai Mesemondó Szövetség (F.E.S.T.) éves konferenciáját, majd a Storytelling in Borderlands fesztivált. Jack rendszeresen turnézik és koncertezik a híres ír énekessel és gyűjtővel, Len Grahammel, folkfesztiválokon gyakran lépnek fel együtt Angliában és Skóciában, Németországban és Új-Fundlandon. 2012 őszén Jack és Len összeállt a neves költővel, Theo Dorgan-nal, hogy Rhyme, Rant & Rann néven (a The Arts Council/ An Chomhairle Ealaíon támogatásával) turnézzanak Írországban. Ez a trió 2022-ben újra összeállt egy előadásra a Mermaid Arts Centre-ben Bray-ban.
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar és angol felirattal. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira Mendelson Videó: Sarah Derendinger Magyar nyelvű feliratok: Alter Katalin