Égi és földi szerelem… Azaz érték, amit a szív szava hordoz, amit egy pár egymás iránt érez, meghatározó mindennapjainkban. A boldogságra való törekvés, megélés minden ember számára fontos. Vörösmarty Mihály klasszikuskölteménye ezúttal új nyelven, mai környezetben kel életre, ahol a szerelmesek egyre mélyebbre merészkednek a képzelet és a fantázia birodalmában. A beteljesüléshez próbákat kell kiállniuk, a történetben megjelenő akadályok, kudarcok szimbólumaként Mirígy, a boszorkány ármánykodásaival kell szembenézniük, aki megpróbálja megakadályozni boldogságukat. Táncművészek: PR-Evolution Dance Company Szereplők: Tünde- Elise Paris Turco Csongor- Matthew Joseph Retcho Mirigy- Saioa Poblador Ördögök- Rudisch Boglárka, Valerio Zaffalon, Fabio Valcarenghi Ledér- Rudisch Boglárka Hajnal, Nappal, az Éj- Martina Balzamo/Somogyi Zita Alkotók: Díszlet: Nagyváradi Szandra Videó: Kiss Réka Fény: Józsa Olivér
Valovics Ágnes, Kovács Dániel Attila előadása.Kísérleti táncszínházi előadás az óceán és a szárazföld között.Merre tart az otthon? Hogy kerültél ide?Megállunk a pillanatban.Kötéltánc a partvonalon. Alkotók: Valovics Ágnes; Kovács Dániel Attila
1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az elkövető édesanyjával Vajda István készített tényfeltáró riportot, melyből később megrázó erejű monodrámát írt. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. Csak erős idegzetűeknek!
"Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játékosan mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia." - Rudolf PéterAki ismeri a történetet, annak élvezetes a két tehetséges, rokonszenves színész. Aki a történetre kíváncsi, az kapaszkodhat, mit ért meg mindebből. Amúgy zene, mozgás, mimika, átváltozás, kellékek puritán használata rendben. Minden invenciózus, a helyén van. A dajka szerepét bátran felvállalja, aki éppen ráér. Mercutio-ét is. Apa-anya szintén rendben. Sok vidám kacaj forrása, ahogyan a dajka ide-oda futkos, s ahogyan Rómeót féltik a barátai. Szintén kettős megjelenítést kap a derék Lőrinc barát. Hol Nagy-Kálózy, hol Rudolf kapja magára a barátcsuhát. Az erkély-jelenetnél Rudolf Péter a könyöklőt is adja. Nagy-Kálózy papként is, dajkaként is, Rómeó barátjaként is helytáll, nincs szükségük a nemi identitás szigorú szétválasztására. Egyszerű, csuklyás, szürke, kétrészes ruhájuk alkalmassá teszi őket mindenféle lény megszemélyesítésére. Elég odavetniük egy csipkekendőt: ím, dajkává változott. Elég felemelniük a fejüket - ha ezt különböző ritmusban, szép koreográfia szerint teszik, tudjuk, különböző időben ébredtek a félelmetes sírkamrában. Számtalan efféle lelemény ékesíti a játékot. Szép ez így. Jó zene, szép és tehetséges emberek találnak új lehetőségeket a maguk és a klasszikus mű megmutatására. Nevezzük beavató színháznak: teljes a siker, örülünk. - Budai KatalinBemutató időpontja: 2000. április 1., IBS Színpad
Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója:mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet.Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait. Huncut szórakozottságán meg is ütközik a szanatórium hasonló korú, szintén magányos, kissé morózus főorvosa: nem igazán elnéző a„vétkező” nővel. Próbálja rendre utasítani. Aztán lassan mégiscsak meglágyul. Vagyis kénytelenengedni annak: találkozni sohasem késő, mindenkinek szüksége van valakire, a boldogság pedig nemkényszer, az jön, ha hagyjuk, és emlékeztet minket arra, hogy élünk, még akkor is, ha a jelen esetlegmár csak pillanatokban mérhető.Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense késeitalálkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel –jutalomjáték a színészeknek. 1977-ben jutalomjáték volt Tolnay Klárinak és Mensáros Lászlónak.Negyven évvel később jutalomjáték Molnár Piroskának és Jordán Tamásnak, akik évek óta kötődnek aRózsavölgyi Szalonhoz, s nagyon szeretnek együtt játszani. Rendezőként Sándor Pál csatlakozikhozzájuk: így válik a hihetetlen páros hihetetlen hármassá.
Az előadás Pányik Tamás, SZFE harmadéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. 1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell. Szenvedélyes küzdelmet folytatnak a fa alatt lévő padért, miközben akaratlanul is elkezdik megismerni egymást. Ám a sors újra közbeszól és csavar egyet a helyzeten. Az első világháború szele mindent beleng, az elmenekülni vágyók, álmodozók valahogy mégis el tudnak tőle szakadni. Szép Ernő egyfelvonásosában az Élet maga ad reményt a jövőre – nem ereszt, kapaszkodik abba is, aki már letett róla. „Én jót akarok. Én azt akarom, hogy élj. Én nem tudom, ki vagy, mi vagy, én most se tudom. De én látom, én érzem, hogy élsz. Én nem tudlak itthagyni evvel a fával ma éjszaka.” Alkotók: Hangmérnök: Fazekas LászlóZenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Látványtervező: Lonkai Lilla e.h. és Décsi Anna e.h.Dramaturg: Szalánczi Ágota e.h.Rendezőasszisztens: Fazekas Flóra e.h. Szereplők: Az öngyilkos: Krauter Dávid Róbert e.h. A lány: Polyák Anita e.h. A fiú: Nagy Noel m.v. Rendőr: Horváth Dániel m.v. / Kalivoda Imre e.h.
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy. – Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol pokoli események tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok. Interjúk, vallomások és beszámolók alapján íródott a regény, amelyben három nő sorsán keresztül kirajzolódik Európa egyik legsötétebb maffiatörténete. A rendes lányok csendben sírnak nemcsak felkavaró, hanem felszabadító és felemelő is. Erőt és bátorságot ad azoknak a nőknek, akik némán tűrték az erőszakot, akik nem merték felemelni a hangjukat, akik eddig szégyenbe burkolózva éltek.
Az Erkel Színházban 2023. október 21-22-én kerül bemutatásra a Petőfi emlékév egyik legkiemelkedőbb alkotása, a szabadakarat. Ez a koncertszínház újszerű stílusban és tartalomban közelít Petőfi Sándor életéhez. Nem az 1848-as márciusi eseményeket teszi meg cselekménye középpontjává, hanem Petőfi és Szendrey Júlia szenvedélyes szerelmét, a reformkor első „celebpárját” és az ő rövid, de intenzív közös éveiket. A darab arra keresi a választ, hogy miért került a lánglelkű, ám gyenge fizikumú költő újra és újra a csatatérre? Lelkében nem is csak szabadság és szerelem viaskodik, hanem legfőbb dilemmája is: tollal vagy karddal szolgálhatja-e jobban hazáját? Ez a reformkor első „celeb párja”, Petőfi Sándor x Szendrey Júlia különc szokásait, egymásnak jutott két évük felfokozott érzelemvilágát, a véleményformáló szerepük jelentőségét húzza meg tengelyül és mesél köré egy térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a hamarosan színpadra kerülő szabadakarat>>>> című előadás. A csak néhány napra tervezett „pop-up produkció” bemutatója október 21-22-én lesz a fővárosi Erkel Színházban, a főszerepben – mások mellett – Schoblocher Barbarával, Ember Márkkal, AKC Misivel és Filoval.
Sziasztok!!! Tudjátok, hogyan kell jó nőnek lenni?Nem tudjátok!Tudjátok, milyen nemi életet érdemes élni?Nem tudjátok!Tudjátok, miért jobb férfinak lenni, mint nőnek?Nem tudjátok!Mit gondolsz, mit kell felvenni, hogy mindenki beléd szeressen?Fogalmad sincs!Szerinted te feminista vagy?Nem tudod!Tudtad, hogy a 6 40%-a kerekítve majdnem 3?Nem tudtad!Szerinted te szexista vagy?Nem tudod!Barbiztál kiskorodban?Nem emlékszel!Tudsz olyan gyorsan futni, mint egy férfi?Nem tudsz!Tudtátok, hogy a nemiszervek is biztonságosabbak befóliázva?Nem tudtátok!Na de mégis, akkor most nehezebb nőnek lenni, mint férfinak?Nem tudod!Vajon hogyan legyünk szebbek?Nem tudod!Mi a jobb, a rózsaszín, vagy a kulcs?Na? Nem tudod!Szükségszerűen rossz a zár, ha jó a kulcs?Nem is érted a kérdést!Hallottatok már arról, hogy a nők fent tudják tartani a világot csak úgy?Nem hallottatok! Nem baj, hogy semmit nem tudtok. Pont emiatt csináljuk azt, amit csinálunk. Mi mindenre megtanítunk. Mi vagyunk a napsugár. Rátok sütünk, és valami kibimbózik. Szeretettel várunk zenés szemináriumunkra!Puszi, Anna és Maja Juhász Maja és Zilahy Anna a Freeszfe Egyesület első színházcsináló osztályában végeztek 2023-ban. Első közös munkájuk, a Kárpáti Péter által rendezett Égi Testek, valamint több későbbi előadásuk is megtekinthető a Jurányi Házban. Zeneszerző: Agata Angilella
Tudjuk, hogy minden mese igazából krimi.A Hang-villa titkának misztikus világa a gyerekeknek édes izgalmat, a felnőtteknek pedig nosztalgiát hoz majd. Egy komoly kérdéseket fejtegető, nagyon is mai történet kedvesen, mesébe ágyazva, sok humorral, szerethető figurákat elénk állítva. Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan párocska együtt már minden problémát le tud küzdeni. Reméljük, hogy amikor a közönségre kerül a sor, hogy döntsenek a szereplők útjáról, a szülők nem fognak nagyobb beleéléssel kiabálni, mint gyerekeik.
Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, az én a tied, te az enyém, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú boszorkány.
„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön erejének sokszínűsége határozza meg. A zenét állítjuk az inspiráció központjába, ám ezúttal hangsúlyosabb módon, mint eddig valaha. A zene és a tánc harmóniája életünk drámáit is könnyeddé változtatja. Együtt, még a távoli ősidőkben keletkeztek. Útjaik később elváltak, de minden időben megmaradt az egymásra utaltságuk érzete. A szerkesztésben sok a közös vonás, amely összetartja őket: a ritmus, az ütem, a párhuzam, az ellenpont és a szólamok. Kusza, izgalmas és bonyodalmas, már-már átláthatatlan, mégis matematikai pontossággal leképezhető, kísérteties viszonykavalkád összegzi az előadást. Az együttest jellemző érzéki mozdulatvilág tisztasága, annak egyedisége és összetéveszthetetlensége, egy buja és dúsan mozgalmas színpadi világot kelt életre. A Rising Sun egy dinamikus, ámbár meditatív mozgásra épülő, a csendet, mint zeneiséget nem kímélve vezeti a nézőt belső tájakra. A GDC elmúlt éveinek felettébb energikus lendületét most élő zenével szeretné tovább fokozni. Az együttes darabjaira jellemzően a művészeti vezető Hámor József / Gangaray Experimental Music mellett az Ataru ütőegyüttes közreműködésével folytatjuk tovább munkánkat. Az előadáskülönlegessége még, hogy Hámor József mellett az együttes igazgatója Maday Tímea Kinga is részt vesz, mint alkotótárs a darabban. Zene: Ataru ütőegyüttesKosztüm, illetve kivitelező: Kasza Emese Táncművészek: Maday Tímea Kinga, Szalay Attila, Elisa Insalata, Varsányi Zoé Szonja, Fekete Zsófia
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
Rejtő Jenő azonos című regénye nyomán. A fertőző bubópestis miatt blokád alá kerül a Grand Hotel. Senki se ki, se be. A minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt szállodában rejtélyes események követik egymást. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc közben valakit eltesznek láb alól, és eltűnik a szálloda teljes bevétele is. A Rejtő Jenő regénye alapján készült előadás egyedülálló színházi vállalás és zenei élmény. Továbbá: Csongor Nóra, Holczinger Szandra, Szucskó Noémi, Lámfalusy Szafira Zoé, Bereczki Karina Anna, Jakab Zsanett, Misik Renáta, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Katona Zsolt, Tarlós Ferenc, Szuromi Dániel, Czakó Gábor, Jakab Roland, Horváth Ádám, Matics Roland Zenekar: Hegyi Miklós, Nagy Szilvia, Németh Attila, Oláh Márton, Sonkovics Lóránd, Tulkán Péter, Kiss Bálint, Szeifert Péter, Molnár Péter, Pengő Csaba, Papp Csaba, Haraszti Dávid