Gengszterpop. A jól ismert történet az Orfeum különleges terében egészen szokatlan és humoros köntöst kap. Az új magyar jukebox-musicalben a legnagyobb magyar előadók slágerei csendülnek fel, ugyanakkor a számok pikáns és robbanékony elegyet alkotnak az őket körülvevő véres történet nem mindig komolyan vehető figuráival. Adhat-e felmentést egy elemi erejű szerelem a legőrültebb tettekre? Ne pszichologizáljunk! Rugaszkodjunk el a valóságtól! Ezt teszi a két főhős is, Bonnie és Clyde. A darabban elhangzó dalok:Kiss Gábor – Szabó Ági: OLYAN, MINT TEPély Barna – Romhányi Áron – Szabó Ági: GYÉMÁNT ÉJSZAKÁKRakonczai Viktor – Szabó Ági: MINDHALÁLIG MELLETTEMRakonczai Viktor – Rácz Gergő – Szabó Ági: TÖRJ KI A CSENDBŐLNagy Tibor – Szabó Ági: SORSKERÉKSzűcs Norbert – Szabó Ági: IGAZ, AMI IGAZJózsa Alex – Szabó Ági: TÉPD SZÉT!Kiss Gábor – Szabó Ági: FUTOK A SZÍVEM UTÁNPély Barna – Romhányi Áron: BONI ÉS KLÁJDRakonczai Viktor – Szabó Ági: MOTEL
Marilla Mehr Svájcban élt, jenis írónő volt.A cigány nép harmadik legnagyobb európai kisebbségeként tartják számon a jeniseket, akik a biológiai népirtás áldozataivá váltak, mely 1926-ban vette kezdetét es csak 1975-ben ért véget Svájcban.A svájci jenisek jelenleg 35000-en lehetnek, és mindössze 10 százalékuk folytatja a nomádnak nevezhető életmódot. M. Mehr Kőkorszak és Üzenetek a számkivetésből c. művének alapján átdolgozta és rendezte: Lábán Katalin
Egy igazán izgalmas főszereplői páros teszi különösen érdekessé Puccini keserédes és atipikus operájának New York-i előadását. Nicolas Joël 2008-ban bemutatott, art déco ihletésű, elegáns produkciójában ugyanis most a mindig felvillanyozó amerikai szoprán, Angel Blue és honfitársa, a Metben e szereplésével debütáló Jonathan Tetelman egymásra találásának és bús elválásának lehetünk szem- és fültanúi. A fecske zenéjének felszárnyalásáért pedig a biztos stílusérzékű Speranza Scappucci szavatol. „Könnyű, érzelmes, olykor komédiába hajló opera - de kellemes, tiszta, könnyen énekelhető a maga keringőzenéjével, lendületes és magával ragadó dallamaival… amolyan válaszféle a mai kor visszataszító zenéjére.” Komponálás közben így jellemezte kalandos sorsú, eredetileg Bécsnek szánt, ám végül Monte Carlóban bemutatott operáját Puccini, s alighanem maga is tisztában lehetett azzal, hogy a könnyed érzelmesség operaszínpadi megteremtése a gyakorlatban éppenséggel nehéz feladatot fog jelenteni A fecske előadói számára. Ezért is nagy szerencse, hogy Magda és Ruggero Párizsban lángra kapó, majd a francia Riviérán elhamvadó szerelme, ez a tragédiamentes Traviata-történet ezúttal Angel Blue és Jonathan Tetelman vonzó és illúziókeltő párosával kerül elénk. A csodás szoprán több New York-i közvetítésből ismerős lehet már számunkra, s akár első nagy sikerénél is jelen lehettünk, hiszen 2009-ben Budapesten nyert második helyezést Domingo Operalia-versenyén. Tetelmant pedig a Müpa közönsége előbb ismerhette meg, mint a Met publikuma: 2021-ben, amikor Elīna Garanča koncertjén mindenkit lenyűgözött sötét árnyalatú, hódító tenorjával. A közvetítés eredeti nyelven, magyar és angol nyelvű feliratokkal látható. díszlet: Ezio Frigeriojelmez: Franca Squarciapinofény: Duane Schulerrendező: Nicolas Joël szereplők: Magda: Angel BlueLisette: Emily PogorelcRuggero: Jonathan TetelmanPrunier: Bekhzod Davronov Közreműködik: a Metropolitan Opera Ének- és Zenekara
A premier buli minden egyes létrejövő színházi produkció rendkívül fontos eseménye. Ilyenkor az utolsó meghajlások után újra összegyűlik a teljes stáb, hogy megünnepeljék közös munkájuk gyümölcsét, megerősítsék az egymáshoz fűződő kötelékeiket, és folytassák az örökké változó előadáson való munkát, most már a premier közönség reakcióit is figyelembe véve. Ez a munka jó esetben felszabadult és örömteli, ugyanis a létrehozás első gesztusán túl van az alkotói közösség, és a nehéz munka után jár egy kis jól megérdemelt pihenés – és alkohol és tánc és bódulat – is Különösen akkor fontos ez, amikor a munkafolyamat nem volt feltétlenül felhőtlen. Amikor van sok egyéb más is, amit ki lehet és kell beszélni közösen. A Premier Bully színházi dinamikákról szól. Emberi kapcsolatokról színész és rendező, színész és színész, rendező és dramaturg, rendező és látványtervező, tehát színházi művészek és kollégák között. A ’bully’ szó az angolból ered: elsősorban iskolai szleng, amely olyan fiatalt jelöl, aki hatalmaskodik osztálytársai felett, üldözi a közösség szélére sodródott gyengébbeket, és önző indokból – gyakran félelemből – visszaél hatalmi helyzetével. Lehetne remek vezető is, ha szem előtt tartaná beosztottjai, csapattársai érdekeit és szempontjait is… Ugyanígy a kreativitás és az ihlet is lehet egyszerre szép és fenséges, a biztonságos színházi játék pedig olykor bizony kevésbé izgalmas, mint a lüktető, inspiráció által hajtott, bátor és vérre menő harc a színpadon.
Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Seneca művei és más források alapján írta Alessandro Serra. Sardegna Teatro, Teatro Bellini Napoli, ERT Emilia Romagna Teatro Fondazione, Fondazione Teatro Due Parma előadása. Induljunk ki újra Artaud könyörtelen vízióiból: Ostobaság a tömeg szemére vetni, hogy nincs érzéke a fennkölt dolgokhoz, miközben a fennköltséget összekeverjük formális, ráadásul régóta kimúlt megnyilvánulásaival. Merem állítani, hogy ha a tömeg ma nem érti az Oidipusz királyt, akkor erről az Oidipusz király tehet, nem a tömeg. Hogyan magyarázzuk az Oidipuszt a kortárs közönségnek eredeti rendeltetése szerint, azaz pharmakoszként? Egy bűnbaknak kikiáltott ember, akit elűztek saját városából, mely azelőtt királyának tartotta őt. Hogyan tehetjük Szophoklészt mindenki számára befogadhatóvá? Hogyan végezzük el a polisz és a szent értékek elvesztését követő gyászmunkát? Hogyan szabadítsuk meg Oidipuszt a bűntudattól? Oidipusz, a polisz szerencsés megmentője megold egy gyermekeknek való feladványt. Oidipusz, a vérfertőző apagyilkos. Oidipusz rettenthetetlenül igyekszik megismerni önmagát. Oidipusz elveti az isteneket és a látnokokat. Oidipusz leás a családfája rothadó gyökeréig, megismeri önmagát, majd kiszúrja a saját szemét. Nem önbüntetésül, hanem hogy prófétaként lásson. A külvilág látásától megfosztott Oidipusz végül megleli az útját, közben nem veszíti el emberi sebezhetőségét. A sötétben bolyongva keresi a fényt. Vezető nélkül indul az Eumenidáknak oly kedves liget felé, majd fényes villanással felmegy az istenekhez, Krisnához hasonlóan szabadul ki az anyagi világból. Rendező: Alessandro Serra Díszlet, fény, jelmez: Alessandro Serra A görög nyelvű szövegek fordítója: Salvino Nucera Hangzás és dalok: Bruno De Franceschi Szereplők: Alessandro Burzotta, Salvo Drago, Francesca Gabucci, Sara Giannelli, Jared McNeill, Chiar Michelini, Felice Montervino
Egy furcsán hétköznapi kÓrtörténet"Ez az én világomAz én elmémAz enyém minden téveszmémEz az én országomAz akaratomMindenemet bemutatom"/Ricsárdgír: Éndalom/Rozi néni nyugdíjas. Roni a húszas éveiben jár. Rozi néni minden nap mesél a növényeinek. Roni fülében folyton Ricsárdgír bömböl. Rozi néni állandóan beszél, Roni általában hallgat. Két nő, két idegen. Két rokon, akik sosem találkoztak. Most két hetet kénytelenek együtt tölteni mielőtt mindketten új életet kezdenek.Bár ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól, a külvilág számára mégis egyformán láthatatlanok.Furcsák. Mint ahogy egymás szemében is. Két hét alatt megismerik a másik szokásait, félelmeit, vágyait és olyan titkait, amik segítenek lezárni a múltat. A sok szívszorító pillanat között egy dolog állandó: a humor.Hogyan válik két magányos ember egymás családjává?A FeLeMáS két kirekesztett ember egymásra találásának furcsán hétköznapi története. Zene: Ricsárdgír együttesLátványtervező: Kovács DorkaRendezőasszisztens: Gazder Adél
Mefisztóland fővárosának ünnepelt színházában vagyunk, ahonnan – nagyon úgy fest – mennie kell az eddigi igazgatónak. Az Elnök és az Aorta, telibeszarva a Nyolcak tanácsát, új igazgatót akar a társulat élére. Legyen a színjátszás végre egészséges és derűs, ne szolgálja a nemzetközi jakobinus erők luciferi esztétikáját. Mert a kritikai gondolkodás bűn Mefisztólandban. Önök, kedves nézők, végignézhetik, hogy ebben az ördögi helyzetben mit tesz a társulat: ki milyen és mekkora alkut köt, hogy mentse a bőrét. Az emberek Mefisztólandban is emberek, hiába jár közöttük sántítva maga Mefisztó. Lesz, aki lázad, lesz, aki boldogan adja magát oda a Sötétségnek, és lesz, aki észre sem veszi, hogy már elveszett a lelke. 2015/16-ban a berlini Maxim Gorki Theater felkérésére írtuk ezt a darabo. Szeretem úgy látni, mint egy bizarr atlaszt, csodakamrát, szörnygyűjteményt: alaposan feltérképeztük, milyen szintjei és mélységei vannak a megalkuvásnak, milyen változatos formákat öltve tud meghajolni az emberi gerinc. Az Európa-szerte növekvő populizmus és nacionalizmus hatását szerettük volna megvizsgálni a művészetben. Klaus Mann Mefisztójának elemeiből kiindulva egy sötét és szabadszájú komédiát írtunk, amelyben egy – épp a Mefisztót próbáló – társulat tagjainak keserves megpróbáltatásait követjük végig. Akiknek nem sok esélyt adunk sajnos, mert egy ponton maga az Ördög fog megjelenni. A mostani szövegváltozat kifejezetten a Katona József Színház számára készül, új történetszálakkal és karakterekkel alakítjuk a társulat színészeire
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Hatan Társulat előadása. A gyászban nincs kettős mérce, a szembenézés rideg tükör, annak kell lennie.Nem hallgattatik már meg a másik fél.Ők mennek, mi maradunk.Okoljuk magunk, felmentünk.Összekuszáljuk, ragaszkodunk, kapaszkodunk, majd kézen fog minket az idő és segít kibogozni az emlékek közül a fájdalmat.Történet az életről, halálról, szeretetről, csalódásról, elárultságról, a mélyünkben szunnyadó fájdalomról, egy Anya és Lánya története.Csernus Mariann lánya halála utáni gyászában Kató régi kézirataiba és levelezéseibe menekül, kutatja hátha a papírra vetett betűk között újra rátalálhat lányára. „Én megírtalak lányom, és az írással újból a világra hozlak.”Sok mindenre taníthatnak minket a sorok, de legfőképpen arra, amíg szeretünk valakit,sosem felejtjük el igazán.„A kör bezárul.”
Történik egy gyilkosság. A házaspár a háború sújtotta Kiotóból menekül, amikor a yamasinai országúton összetalálkozik a rablóval. A férj meghal. De mindenki máshogy meséli el, hogy mi történt valójában. Mi az igazság? Ki lehet egyáltalán deríteni, amikor mindenki hazudik? Van rosszabb, mint gyilkosnak lenni? A Vihar kapujában három alak áll: a Pap, a Favágó és a Koldus. Ide húzódtak be az eső elől. Látszólag véletlenül találkoztak. Mégis, egyiküket sem hagyja nyugodni ez a gyilkosság. Mintha közelebbről érintené őket, mint három véletlenül arra tévedt embert. Ahogy mesélnek, egyre több részletre derül fény, a kép mégis egyre zavarosabb. A világ véleményekből álló bozót. Az ember sohasem mond igazat.
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
„Egy gazdának kötelességei vannak, de te hagytál volna meghalni. Én nem vagyok rabszolga. Én szabad vagyok. De magányos vagyok. Minden teremtett lénynek van társa, minden madárnak az égen. Miért tagadod meg tőlem azt a vigaszt, amiben neked magadnak is részed lesz? Egy perce még lenyűgözött az értelmem, de most megkeményítetted a szíved. Semmi mást nem kérek, csak a szeretet lehetőségét!” Victor Frankenstein, a zseniális, becsvágyó ifjú tudós halott testekből élő testet, lélegző, érző, gondolkodó lényt alkot, de megretten saját művétől és eltaszítja magától. A Kreatúra egy gyermek ártatlan kíváncsiságával vág neki a világ felfedezésének, ám útja során csak rettegéssel, elutasítással, gyűlölettel találkozik. Ereje hatalmas, dühe kozmikus, magánya az elképzelhető legszörnyűbb magány, hisz senki nincs a világon, aki hozzá hasonlítana. Felkeresi hát teremtőjét, hogy alkosson neki társat... Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.
Nuovo Balletto di Toscana előadása. A Bajadért mind melodramatikus cselekményét, mind általános esztétikáját tekintve áthatja az idealizált egzotikum. A Bajadér hagyományosan leghíresebb felvonása, az Árnyak birodalma ennek a világnak és a másvilágnak a határán jelenik meg. Tragikus sorsukba belekövült árnyai rituális mozdulatokat végeznek. Ez a rész a saját kontextusán túllépve tisztán mozgásból felépülő, a maga formai egyszerűségében elvont és letisztult utazásban ölt testet. Engem éppen a jelenet kompozíciós lehetőségei hoznak lázba: nem az vezet, hogy pusztán újraalkossam, hanem fel akarom szabadítani a benne rejlő dinamikus erőt, illetve hogy megmutassam Szolor látomásának valódi, pszichedelikus természetét. Az Árnyak birodalma fiatal táncosok számára megkoreografált, titokzatos és evokatív, új értelmezését azok a rendkívüli idők ihlették, amelyekben most élünk. Valami elveszett, ugyanakkor mégis elérhető dolog kifejeződése: testek jelenvalósága és útjuk összefonódása. Mindez egy olyan térben játszódik le, amely már nem csupán túlvilági lét, hanem egy olyan jelen, amely arra vár, hogy finom hozzáértéssel és szenvedéllyel alkossák újra. Koreográfus: Michele Di StefanoZene: Ludwig MinkusEredeti zene: Lorenzo Bianchi HoeschJelmezterv: Santi RinciariFényterv: Giulia Broggi Táncművészek: Cristina Acri, Matteo Capetola, Carmine Catalano, Alice Catapano, Beatrice Ciattini, Matilde Di Ciolo, Veronica Galdo, Aldo Nolli, Niccolò Poggini, Paolo RizzoMűvészeti vezető: Cristina Bozzolini Maître de ballet Sabrina VitangeliProdukciós menedzser: Alessia LazzaroSzínpad menedzser: Saverio ConaVarrónő: Chiara FontanellaVilágítás: Luca Cittadoni
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
Sheffield. Két munkanélküli darukezelő csodálatos tervet eszel ki: férfisztriptízzel keresnek pénzt, hogy kisiklott életüket helyrehozzák. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat.
Az Art Színtér előadása. 3 nő 1-1 életszakaszban vagy 1 nő 3 életszakaszban? Játsszunk! Az életünkkel! Játsszuk azt, hogy előre tudjuk a sorsunkat! Mikor a legjobb, ha már túl vagyunk rajta, ha benne vagyunk a közepében vagy, ha még minden előttünk áll? Erre a kérdésre keresik a választ a Pulitzer- díjas darab szereplői és talán mindannyian. De vajon megkapjuk-e a választ… A „Három magas nő” világpremierje a bécsi English Theatre-ben volt 1991. júniusában, Franz Schafranek producer irányításával. Az első Egyesült Államok-beli produkció létrehozója a River Arts, Woodstock, New York, színházigazgató: Lawrence Sacharow. A színdarabot New York City-ben a Vineyard Theatre mutatta be. A Vineyard Theatre produkcióját az Off-Broadway-n Elizabeth I. McCann, Jeffrey Ash és Daryl Roth mutatta be a Leavitt/Fox/Mages-szel együttműködésben a Promenade Theatre-ben, New York City-ben.