|
|
A
BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ előadása
Író:
William Shakespeare
Fordító:
Nádasdy Ádám
Rendező:
Kálloy Molnár Péter
Színész:
Romeó, Montague fia -
Gulyás Attila
Júlia, Capuleték leánya -
Tarsoly Krisztina
Capulet -
Bartus Gyula
Capuletné -
Kovács Edit
Montague, az egymással vetélkedő egyik család feje -
Hodu József
Montague-né -
Gál Zsuzsa
Tybalt, Capuletné unokaöccse -
Tege Antal
Mercutio, a herceg rokona, Romeo barátja -
Csomós Lajos
Benvolio, Montague unokaöccse, Romeo barátja -
Czitor Attila
Páris, ifjú gróf, a herceg rokona -
Dénes Gergely
Dajka, Júlia dajkája -
Muszte Anna
Lőrinc barát, franciskánus -
Jancsik Ferenc
Herceg -
Presits Tamás
Patikárius -
Szőke Pál
Péter, Júlia dajkájának szolgája -
Tapoti Antal
Gergely, a Capulet ház szolgája -
Szabó Lajos
Baltazár, Romeo legénye -
Rédei Roland
János barát, franciskánus -
Vadász Gábor
Apród -
Bors Kata
Őrparancsnok -
Gajdocsi Pál
Őr -
Balázs Csongor
További szereplő:
Dudás Gabi, Gergely Izabella, Péter Enikő, Tóth Zsófia, Dézsi Ádám, Sallay Gergő
Jelmez:
Pintér Réka
Díszlet:
Székely László
Mozgás:
Gyöngyösi Tamás
Súgó:
Kiss Katalin
Rendezőasszisztens:
Fehér Tímea
span
Ismertető: Ősi viszály dúl két előkelő veronai család, a Capuletek és Montaguek között. A Montague család egyetlen fia, az ifjú Rómeó lelkét afféle kamaszszerelem tartja fogva. Barátai, Benvolio és az örökké élcelődő Mercutio feledtetni akarják vele a bánatát, és álarcosan magukkal viszik a Capulet-ház estélyére. A tánc forgatagában Rómeó szembekerül családja ősi ellenségének szépséges leányával, a tizennégy esztendős Júliával. Egy szempillantás alatt egész életükre szóló igazi szerelem támad lelkükben. Azonban alighogy a szent a kötelék egybekapcsolta a Capueletek és Montaguek legifjabb sarjait, a vak véletlen vagy sokkal inkább a régi családi háborúság örökre elválasztja őket. Capulet öccse, a kötekedő Tybalt az utcán beleköt Mercutióba, és amikor hozzájuk ér, éppen a titkos esküvoőéről jövet Rómeó őreá ront. Az ifjú Montaque azonban immár szentnek tekinti Júlia családját és szelíd, engesztelő szavakkal válaszolt Tybalt durva sértéseire. Tybalt hát Mercutióval csap össze, és amikor Rómeó közéjük áll, hogy elválassza őket, az ő karja alatt döfi halálra Mercutiót. Nincs már olyan megfontolás, mely visszatarthatná Rómeót, hogy megvívjon életre-halálra barátja gyilkosával. Párviadalukban Tybalt holtan esik össze, Rómeó pedig Mantuába menekül. Verona hercege száműzetésre ítéli. A büntetés felett mindkét szerelmes egyformán leírhatatlan fájdalmat érez. Lőrinc barát és Júlia dajkája mégis hozzásegítik az ifjú házasokat egyetlen rövid szerelmes éjszakához, mielőtt Rómeó elhagyja szülővárosát. Júliára, ifjú férjétől való keserves búcsúja után, újabb megpróbáltatás vár. Szülei ráparancsolnak, hogy két nap múlva Páris gróffal álljon az oltár elé. Júlia hasztalan könyörög, atyja hajthatatlan. De a gyengéd, fiatal gyermekasszonyt nem tudja az apai szigor megtörni. Szerelme megacélozza erejét. Megissza a Lőrinc baráttól kapott bűvös hatású főzetet, amely látszólag holttá merevíti, hogy ősei sírboltjába temessék, és ott várja meg az érte jövoő Rómeót. Lőrinc barát követét azonban nem engedik be Mantuába. Helyette Baltazár, Rómeó inasa viszi a hírt urának Júlia haláláról, azt hívén, a valót közli. Rómeó gyorsan ölő méreggel tér vissza Veronába, hogy Júliája holtteste mellett fejezze be szomorú életét. A kriptában Páris gróf siratja a halottat, amikor Rómeó belép. A gróf azt hiszi, hogy az ellenséges család fia a halottat meggyalázni jön, és karddal támad rá. Megvívnak, Páris holtan esik össze. Rómeó, búcsút véve halottnak vélt hitvesétől, kihörpinti a mérget, és meghal. Júlia ekkor ocsúdik fel dermedtségéből. Az éppen odaérkező Lőrinc barát magával akarja vinni megözvegyült védencét a klastrom falai közé, de Júlia visszautasítja a földi életet, és Rómeó tőrével vet véget életének.
Bemutató
időpontja:
2006. október 27., Békéscsabai Jókai Színház
|
|