Színház

Oszlopos Simeon

színmű, magyar, 2015.

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

"Kérem, Kis úr, a házmester azt mondta, hogy elveszik magától a lakást. Én csak mondtam, hogy az nem lehet, mert Kis úr mindenkivel jóban van, ilyen embertől ugyan el nem veszik a lakást, de hát a házmester azt mondta, hogy Kis úr nincs jóba senkivel, mert Kis úr, magyarán mondva, egy részeg disznó, és nem csinál semmit, hanem várja a sült galambot."

Sarkadi Imre az ötvenes évek csodagyerekének számított, generációja egyik legtehetségesebb írója volt; vonzó, ugyanakkor végtelenül ellentmondásos személyiségét legendák övezik. Az 1960-ban írt Oszlopos Simeon című darabját Hegedüs Géza "irodalmunk egyik legnyomasztóbb és legriasztóbb remekművének" nevezte, és - főként amiatt, ahogy Sarkadi az illúzióvesztett értelmiség közérzeti válságát, vívódását, reményvesztettségét láttatja benne - ma is rendkívüli erővel hat. Több, mint ötven év távlatából ez az értelmiség-kép bizonyos mozzanataiban kifejezetten ironikus.

Munkatársak: Tóth László, Kántor László, Mészáros László, Mucsi Gábor, Tóth Norbert, Ignácz Éva, Kelecsényi Bernadett, Méreg Mariann, Tóth Irén, Wirth Tamás, Pető Gergő, Pető Sándor, Tőzsér Gábor, Bokor László, Pintér Mária, Gáspár Viktória, Petróczy László, Nedár Barnabás, Gerlóczi Judit, Molnár Jenő, Molnár Fanni Rebeka, Orange Optika, a Scabello Bt. munkatársai

A(z) Kamra előadása

Bemutató időpontja:

2015. október 16., Kamra

Stáblista:

Hozzászólások

6/10
barrix1 2017 máj. 30. - 23:06:29 6/10
Gothár Péter rendezései nálam sajnos soha nem ütik meg a szokásos katonás szintet: ezért ritkán, és félve ülök be rájuk. Most is talán a darabválasztással volt a baj, semmiképp sem a színészekkel. Ötvös Andrást én kimondottan szeretem, nekem személy szerint még az utóbbi években felszedett + kilóival is sokkal vonzóbb férfi mint Mészáros Béla, pedig az õ játékát is kedvelem. Ebben az elõadásban a fõhõs iránt aztán szemernyi szimpátiát sem tudtam érezni, maximum sajnálni tudtam. Rezes Judit alakítása tetszett talán a leginkább. A díszlet nagyon ötletes és hangulatos volt, sajnos az elõadásra 2 év múlva tuti nem fogok emlékezni.
Edmond Dantes 2016 jan. 09. - 15:29:01
E fórum hasábjain, film és színház rovatban egyaránt trendi és nyomatékos kiszólás: fél óra múlva elaludtam rajta, tíz perc múlva elkapcsoltam avagy (színházban) e l m e n t ü n k a szünetben. Nálam ez utóbbi itt a fórumon megírva egyetlenegyszer (és amúgy korábban is csak elvétve) fordult elõ...és most, ennél a produkciónál másodszor.

Nem tudom elismeréssel nyugtázni, hogy a Katona egy bõ 50 éve talán elismert író akkor újszerû (??) hangvételû darabját elõvette és 2015 végén a nyakunkba varrta. A színház hon- és szórólapján lévõ állítás, miszerint az író "rendkívüli erõvel ható eszközökkel mutatja meg" azt, amit (nem másolom be ld a honlapon): egyszerûen nem igaz. És ha 1960-ban netán "irodalmunk egyik legnyomasztóbb és legriasztóbb remekmûve" volt is (ld feljebb itt), ez a mára ugyancsak és végképp nem érvényes és alig hihetõ. Gothár Péter kimondottan érdekes és a szûk térben tágasra varázsolt színpadán a komplett elsõ részben üres és alig követhetõ szócséplés folyik, amit csak olykor szakít meg 1-1 (mellék)szereplõ bejövetele hangos csengõszó és az ajtó/k meg a tetõablak nyitogatása-csukogatása kíséretében. És valljuk be, Ötvös András, akinek illetve az általa alakított (anti)fõhõsnek a vállán nyugszik-roskadozik-dõl össze az egész elõadás, nos õ sem alkatilag sem színészi formátumban nem tölti ki sem gyûrött ballonkabátját sem szerepét: az utóbbi sajnos sorsdöntõnek bizonyul. Az elsõ rész közepén elhangzik: Oblomov. Goncsarov hõse õ, a tipikus orosz "felesleges ember" archetípusa, az orosz irodalom alapkaraktere. Ha Kis János lenne Sarkadi "felesleges embere", akkor ez az elõadás, az Oszlopos Simeon a Katona felesleges e l õ a d á s a. Olvasom: a 2. rész jobb. Sosem fogom megtudni, így van-e.

Három szóval: nem kellett volna.
virata 2015 nov. 10. - 11:59:23
A színház ünnepe. Remek darab, remek rendezés, remek színészek, remek díszlet, jelmez és maszk, remek közönség. Csak egyetlen egy dolgot nem értek: miért aktuális ma a hatvanas évek alkotásképtelen, önrontó, másokat is megbecstelenítõ mûvész alakja? Persze, a maga korában Sarkadi ezt jól megformázta, de azokra az évekre már csak a nagyon idõsek emlékeznek - fiataloknak, külföldieknek ez a most bemutatott darab alig mond valamit, mert nem tudják elképzelni, mi volt itt 50 évvel ezelõtt. A szereposztásról csak annyit, hogy én Ötvös András és Mészáros Béla szerepét kicseréltem volna, mert utóbbiról jobban elhihetõ, hogy sikeres nõcsábász. Ötvös nem olyan vonzó férfi - már elnézést, de itt nincs helye az udvariaskodásnak -, persze ettõl még lehet akár tehetségesebb is. Csakhogy a színház azért van, hogy a nézõben illúziót keltsen, és elképzeltessen vele egy szituációt. Márpedig így elég hiteltelen.