Kiakadtam a szemanyámnál, de végig mentem rajta, távolabb nem is állhatott az egész KETTŐ/TÍZ

Miután szeretem a reggae-t, de nem vagyok nagy Marley fan, ezért érzelemmentesen tudok véleményt alkotni. A forgatókönyv gyenge, ehhez nem fér kétség. De a jelenetek, a szereplők, a környezet hitelesek és a zene is megfelelően reprezentált. Egy szóval: nekem tetszett. (Kár, hogy nem azelőtt láttam, hogy jártam Marley házában.) Yeah, man!

egy jó filmet, de egy hamis, gagyi filmet kaptam

Teljesen igazad van. Jó néhányan nem látnak a "film mögé", úgy érzem.

Most igazán, mire számítottál, mit vártál (komolyan kérdem én kíváncsiságból)?

Összességében maga a film nem volt rossz, egyet leszámítva. A londoni jelenetet rövidebben is megoldhatták volna, nem kellett volna annyira elnyújtani. A gyermekkorából inkább vártam kicsit többet. Ettől függetlenül egy Bob Marley-rajongónak ez egy nagyon jó kis film. Szerintem nem csak egyszer megnézős. Várom hogy eredeti nyelven nézhessem meg! Aki szerint pedig akadtak unalmas párbeszédek, részben igaza van, de képzelje csak magát Marley helyébe... háború, támadások, bujdoklás stb.

Ez egy csodálatos film. Nézzétek meg.

Semmitmondó párbeszédek, unalmas story. A feleség jelentei értek valamit.

Zseniális film, magával ragad BM életszemlélete, legyen béke, szeretet, nyugalom és boldogság! A legtöbb, amit kívánhatunk!

nekem alapvetően tetszett. sok libabőrös jelenet volt benne, főleg amikor felcsendült pár ikonikus dal, szinte a semmiből. pl koncert jelenet. elfogultnak mondom magam, mert nagyon szeretem az ilyen jellegű játékfilmeket (zenészekről szóló életrajzi filmeket, főleg ha sok benne dalok megszületésének története, felvétele, háttérmunka, stb.), és bob marley zenéjét is, ismerem a munkásságát, életét, és még a raszta kultúrával is képben vagyok. a film marley londoni emigrálásához vezető eseményektől (ellene elkövetett merénylet) veszi fel a fonalat, az ott töltött éveket meséli el, illetve zenei életének legsikeresebb időszakába enged bepillantást. nem egy hosszú film, sőt a mostani blockbuster filmek között kifejezetten rövid. és bár a jamaicai legenda nagyon fiatalon hunyt el, bőven lett volna még miről mesélni. de a koncepciót értem, és sztem okos döntés volt életének ezen részét gorcső alá venni, és csak flashback-ekből bemutatni a gyerek-, és fiatalkorának azon jelentős részeit, amik kihatottak a pályája alakulására, világnézetére, és személyiségére. így tudtak beleférni a játékidőbe. viszonylag sok zenei rész volt benne, amit én nagyon üdvözlök, elvégre ez az ő, és majd minden zenészlegenda igazi öröksége. ez engem zenerajongót sokkal jobban érdekel, mint a gyarló emberi mivolta a nagy sztároknak, vagy a gyerekkori traumái, addikcióik. és így személy szerint élveztem volna még több próba, stúdió, és nem montázs jellegű koncert jelenetet, mert a queen filmben az iszonyat erős volt, hogy a live aid koncert majd kétharmadának újrajátszása bekerült a mozis vágásba! sok dolog mellett elsiklott a film, sok dologra nem adott kellő magyarázatot sem, amire annyira talán nem is vágyunk miután kijöttünk a moziból. a legtöbb karakter csak felületesen lett bemutatva, vagy még azt sem. a főszereplő ben-adir nagyszerű választás volt. már malcolm x szerepében is nagyon tetszett 'az egy éjszaka miamiban'-ban. (bár az a film amennyire fikció, annyira fantasztikusra sikeredett. mindenkinek ajánlom, mert zseniális korrajz 4 külön-külön is közismert, nagyon különböző személyiségek, ám kivételes afro-amerikai gondolataival társadalomról, az amerikai feketék helyzetéről) és a ritát játszó lashana lynch is remek volt. sztem sikerült a címszereplőt kellő mélységében bemutatni, egyben nem féltek az alkotók (és a család), személyiségének árnyoldalába is bepillantást nyújtani. sajnos a feleségét már nem sikerült annyira, és ezért igen nagy kár. de gondolom ez nem volt koncepció, elvégre mégiscsak egy a címszereplőről készült első életrajzi játékfilm. ahogyan a beatles nem túl hosszú karrierjéről, létezéséről sok film készült már, akár a hamburgi időszakról, vagy john-ról, de pl külön filmet kapott a legenda mccartney és első felesége linda közös története, úgy biztos látnak majd fantáziát más alkotók egy bob és rita marley közös életét előtérbe helyező filmben. ahol annyira nem fog dominálni a zene, mint ebben a filmben dominált.
előzetesen nagyon tetszett, hogy több zenekartagot a saját gyermeke alakította, pl aston barrett-et a fia, aston barrett jr, aki szintén basszusgitáros, és mellette zenei producer. de az nem tetszett, hogy minthogy első bob marley életét bemutatni szándékozó játékfilm, szinte alig esik szó benne a két másik legendás wailer-ről, peter tosh-ról, és bunny wailer-ről. kizárólag flashback-ben jelennek meg, a legendás studiófőnök, és producer coxson dodd-dal és lee perry-vel közösen. ami jelenetek számomra, aki kedveli a jamaicai zenei kultúrát, és kellő ismerettel is rendelkezik róla, abszolút szívet melengető volt, hogy feltűntek arra a pár snittre, de egy laikusnak nyilván semmit se mondanak. miközben egyébként karrierjének első felének meghatározó szereplői. de persze koncepció. és ezt érzem a film valahol talán gyengeségének, hogy számomra sok fanservice volt a filmben, de aki járatlan a reggae világában annak a jelentős része talán zagyvaság. pl belekerült egy látomás jelenet, amit én pontosan értettem, beleértve annak a jelentését is, de aki sose hallott a rastafari kultúráról, annak feltehetően totál értelmetlen lesz. hasonlóan egyes londoni jelenetekhez is, ami számomra roppantul tetszett.

vártam nagyon a filmet, sokan, akikkel egyébként főleg ska-reggae koncertekre, fesztiválokra járunk, közösen mentünk el megnézni. és kellően felemás volt a társaságban a megítélése, de sokan többet vártak tőle. én nagyon jól szórakoztam rajta, és persze mindig lehet több, de összességében nekem kifejezetten pozitív a véleményem róla. sokkal jobban tetszett így, minthogyha végigrobogtak volna dokumentumfilm jellegűen az egész életén. ez az életszaka messze a legizgalmasabb, de a megértéséhez szükséges visszatekinteni a múltjába.
azt mindenképpen szeretném leírni, hogy én eredeti hanggal néztem meg, direkt olyan előadásra mentünk el, mert jelenleg el se tudnám képzelni ezt a filmet szinkronizáltan. jamaica-ban egy egészen különleges angol dialektust használnak, főleg a vidéki emberek és a raszták. szerencsére a filmben is a patois-t használják többnyire, és még egy vicc is belefért ebbe. ha szinkronizáltan nézzük meg a filmet, akkor ez a rétege, ami a reggae és a jamaicai kultúra egyik igen jelentős sajátossága eltűnik. sokat levonva a hitelességéből, mert nem lehet visszaadni, nincs a magyar nyelvben olyan dialektus, sokszor még csak hasonló kifejezés sem, amivel hitelesen lehetne helyettesíteni. és sokszor a felirat se tudott ezzel megbírkózni. sok igen vicces pillanatot okozva számunkra, meg némi szekunder szégyent is.
nem egy hálás műfaj az életrajzi játékfilmek műfaja. ha az előadó széles körben ismert, és kedvelt, mint a queen és freddy mercury akkor azért érheti sok kritika, mert nem elég merész a film, nagyon óvták a legenda megítélését. vagy annyira nem ismert az előadó széles körben, hogy maximálisan tudjuk élvezni. pl a james brown film. (én imádtam chadwick boseman-t brown szerepében, és a soul keresztapjának zenéjét is imádom. de zavart, hogy csak énekesként és zenekarvezetőként volt ábrázolva, meg egy dörzsölt, mindenhájjal megkent seggfejként. de se arról nem volt szó, hogy miként jött a funk, és arról se, hogy egyébként több hangszeren is játszott) számomra azért is jelentős ez a film, mert jelenleg a reggae műfaja, bár a mai napig belengi a könnyűzenét a hatása (akár azahriah zenéjét is), idehaza tetszhalott állapotban van. talán sikerül egy kicsit lebontani néhány sztereotípiát vele kapcsolatban. és rávilágítani, hogy ez egy mély tartalommal átitatott forradalmi zene, nem csak betépett lötyögés.

Kevés jelenet szól az életéről, inkább koncertvideó jellegű. Kíváncsi lettem volna jobban Ritával való kapcsolatára. Sok jelenet nincs kimaxolva, csak pár perces snitt. Összességében csalódás!

A trailerben valahogy nem jön le semmi a színész srác arcáról. Hülyén hangzik, de valahogy túl jóképű meg kisimult, el is képzeli az ember, ahogy forgatás után indul a Starbucksba :D Bob Marley nagyon nem ilyen volt.

Ez a film felháborítóan gyenge, ahhoz képest, hogy mit ki lehetett volna belőle hozni. A cselekmény nincs kibontva, nulla mélysége van, csak össze van csapva. Semmi nincs kifejtve, vagy normálisan összefűzve egy történetté. Ennél sokkal többet vártam, nagy csalódás...