A fiatal lány

La joven
mexikói filmdráma, 92 perc, 1960

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?
A negyvenéves, rasszista nézeteit nem tagadó Miller egy kis dél-tengeri szigeten él. A férfinak van egy gyengéje: beleszeretett egy fiatal kamaszlányba és emiatt a külvilág megvetésével kell számolnia. A szigeten megjelenik a színesbőrű Traver, akit alaptalanul azzal vádolnak, hogy megerőszakolt egy fehér asszonyt. Miller nem akarja védeni a "szökevény négert", legszívesebben feladná őt. Kettőjük helyzete azonban sok szempontból annyira hasonló, hogy a két férfi segíteni kezd egymásnak.

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
tortura 2018 júl. 18. - 17:11:26
Meg egy SPOILER-es dolog.
Az jár a fejemben, vajon hány kislány életét teszik tönkre örökre az ilyen helyzetek. Az első szexuális élménynek nem ilyennek kéne lennie, hogy ki van szolgáltatva egy apja korabeli férfinak, akitől láthatóan undorodik. Még attól is viszolygott, mikor csak a haját fonta be. Borzalmas.
tortura 2018 júl. 18. - 17:09:34
Rettentően sajnáltam a kislányt, hogy ilyen abnormális helyzetbe kényszerült. A férfitól láthatón viszolygott. Nemcsak mint férfit nem kedvelte, de még apaként se tudta szeretni. Sajnáltam, hogy az előzményekről semmi szó nem esett (miért a férfi nevelte, hogy került oda, ki volt a halott, stb.).
Jim Hacker 2014 aug. 17. - 15:14:54
Amerikában 'White Trash' (Fehér szemét/hulladék), Angliában 'Island of Shame' (Szégyen-sziget) néven is forgalmazták.
Még egy érdekesség: A forgatókönyvet Hugo Butler írta, azonban H.B Addis-ként tüntették fel a nevét, mivel az 1950-es években feketelistára került.
Jim Hacker 2014 aug. 16. - 21:28:40
Szimpla történetnek indul egy távoli csupán néhány ember által lakott kis szigeten. Elõször megjelenik a parton egy ütött-kopott színesbõrû (Traver), aztán hirtelen van egy halott a házban, majd nem sokkal késõbb egy kislányt jól megpofoz egy középkorú férfi (Miller). Ez az eldugott hely Amerika egyik déli államához tartozik, ahol a fehérek és feketék helyzete körül rengeteg az anomália. Fokozatosan elõtérbe kerül a rasszizmus, és ezzel együtt a 13 éves árva lány (Evalyn) kiszolgáltatottsága. A fehér és a fekete férfi közti nagy társadalmi különbség érdekesen jelenik meg a külvilág faji diszkriminálásából nem sokat értõ ártatlan kislány életében. Evalyn elõször gyanakodva fogadja a házba lépõ feketét, késõbb azonban egyre barátságosabban viselkedik vele. Késõbb megjelenik még két férfi, Jackson és egy atya. Ezzel kezdetét veszi a bûn, vagyis a feketék és fehérek által elkövetett avagy feltételezett bûncselekmény feltárása.

A karakterek Bunuelre oly jellemzõen nem egydimenziósak. Remek szóváltások vannak benne, fõként Miller és Traver között. A vége egyfajta vádalkura utal, ami egyúttal a nézõt további elemzésre serkenheti.

Filmtörténeti érdekesség, hogy néhány évvel késõbb készült el a nagysikerû 'Ne bántsátok a feketerigót! - egy nemi erõszakkal vádolt fekete férfirõl, egy jószívû fehér ügyvédrõl és egy kedves gyereklányról. Kiváló film az is, bár Bunuel alkotásához képest eléggé cukormázas. Az összevetéshez érdemes mindkét filmet megnézni.
7/10
sanderb 2012 nov. 21. - 21:04:02 7/10
Imádom Bunuelt, de ez a filmje enyhe csalódást okozott. Minden kockája érthetõ, logikusan és jól építkezik, a fordulatok jól idõzítettek és hatásosak, ám az egész mégis túl statikus, a párbeszédek pedig ritkán érik el a remélt színvonalat. Pedig a téma forráspont közelében került vászonra; 1960-ban még napi szinten érzõdött a faji megkülönböztetés és az ellene vívott küzdelem is. A témaválasztással nincs is baj, nekem a megismert, megszokott Bunuel hiányzott a saját filmjébõl. 10/7