Huszonöt évszázadon át a Parthenont hol lőtték, hol fölgyújtották, hol földrengés rázta meg, hol kifosztották a szobraiért; kis híján megsemmisült egy robbanás következtében; majd egy jó szándékú renoválás csúfította el. Szentélytől templomig, mecsettől lőszerraktárig minden volt. Mi lesz legközelebb? Mi a helyzet a tudományos kutatásokkal, melyek föltárják az összehasonlíthatatlan szépségű és megdöbbentően gyorsan felhúzott építmény titkait? Eddig példátlan megközelítéssel leplezzük le a nevezetes ókori szentély építészeti és mérnöki rejtélyeit.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szûz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszon. Az i. e. 5. századra Athén vezetõje lett egy adófizetõ közösségnek, amelynek célja az volt, hogy megvédjék a görög területeket a perzsákkal szemben. A szövetség pénztárát i. e. 454-ben Athénba szállították, majd Periklész, az államférfi és hadvezér az összeg egy részét a perzsák által elpusztított város újjáépítésére használta fel. A Parthenónt nem templomnak, hanem fogadalmi ajándéknak tekintették, ezenkívül így akarták kifejezésre juttatni Athén a szövetségben betöltött vezetõ szerepét.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások