Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A természet IQ-ja

korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető magyar dokumentumfilm, 58 perc, 2012

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
Videó
+ 12 kép
Videó + 18 kép

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
Honnan származnak az állatok titokzatos ösztönei? Két magyar szerző amerikai könyvsikerének filmes adaptációja, látványos természetfilm-betétekkel. A veleszületett állati ösztönök meghökkentő eseteivel ismerkedhetünk meg, miközben kirajzolódik előttünk a modern természettudományos magyarázatok egyik fehér foltja - és a lehetséges megoldások skálája.
Bemutató dátuma: 2012. október 4. Forgalmazó: Gauranga Kft.

Stáblista

Alkotók

Linkek:

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
godfatherhanyadikigfoglal 2020 máj. 23. - 14:10:12 10/10
Kiváló alkotás, és azon ritka esetek egyike, amikor az uralkodó nézettől eltérő alternatíva is szóhoz juthat. Aki egy kicsit is érdeklődik az élővilág, a biológia és egyáltalán természet iránt, annak kiváló intellektuális szórakozást nyújthat ez a dokumentumfilm, és persze a könyv is, amin alapszik. De csak akkor nyújt szórakozást, ha előítélet-mentesen ülünk le elé. Nem tesz mást ugyanis ez a film - és a könyv -, mint kérdéseket tesz fel, gondolkodtat, ám nem szuggerál a nézőre semmilyen vallást, világnézetet. Néhány ellene felhozott kritikai megnyilvánulásból azonban arra lehet következtetni, hogy ezek a kérdések amennyire fontosak, ugyanannyira kényesek is némelyeknek. És mivel mind a film, mind pedig a könyv szerényen, a tudomány eredményeit nem átírni próbálva KÉRDEZ, és nem pedig állít, érdemi kritikát ellene megfogalmazni nehéz. Talán ennek tudható be, hogy csak érzelmektől fűtött, rövid, részletekbe nem menő "kritikák" születtek róla, amelyeket a köznyelvben inkább neveznénk már pocskondiázásnak. Tartalmi értéküket megítélni nehéz ezeknek, mert jobbára arról tanúskodnak, hogy írójuk olyasvalamiről alkot véleményt, amit nem látott/olvasott.

Érdekesség, hogy néhány évvel ezelőtt szerepelt a műsorújságban, talán az Ozonetwork csatornán, de végül nem vetítették le.

Én bátran ajánlom vallásosnak, ateistának egyaránt. Nem tapos bele senkinek a materializmusba vetett hitébe, de aki fél a gondolkodástól, az könnyen legyint a felvetéseire, merthogy "ez hazugság". Mi más lenne, és ha már elkönyveltük hazugságnak, minek is foglalkozni vele? (Ez kiválóan rávilágít arra, ha olyasvalaki kritizálja, aki nem látta; hiszen egy kérdés hogy lehetne hazugság?)
Válasz
8/10
Révész István 2019 jún. 21. - 21:10:07 8/10
Végre egy hiánypótló film. Nagyszerű, hogy már ilyen is van. A sok agymosó hazug materialista "tudományos" filmek után egy film amiben legalább merik feltételezni, hogy esetleg amit a tudósok zagyválnak az életről, az lehet, hogy másképp van?
Megértem, hogy a sok hívő, akiknek az anyag az istenük azok kiakadnak, mert nem szeretik amikor szembesítik őket azzal, hogy nagy valószínűséggel hülyeséget gondolnak :)
De MERNI KELL újra gondolkodni és kétségbe vonni amit nekünk tanítanak. És akkor lehet, hogy újra lesznek tudósaink. :)
Válasz
1/10
tombenko 2016 júl. 31. - 19:02:24 1/10
Már megint ki van takarítva minden innen. Ez a film hazugság. Ha tetszik, ha nem.
Válasz
1/10
Torolt Felhasználo 2016 júl. 31. - 18:58:30 1/10
Ismeretlen ezt a Katolikus Krónika Klónt (csak ez hindu) miért hazudták a mozik és hazudják a katalógusok/tévémûsorok dokumentumfilmnek, mert nem az, hacsak nem a kreácionistákról szól.

Mert nem az élõvilágról, nem az evolúcióról, és nem tudományos kérdésekrõl szól, hanem egyszerûen vallásos zagyvalék.


De lássunk egy teljes elemzést:


--------------


Elsõ probléma az elején lévõ szövegben feltûnõ egyik mondat. Az egész elég gagyi, de ez a mondat már nem pusztán bulvárvacak, hanem problémás:

"Vajon a szemet az optikában való jártasság nélkül gondolták ki?"

A kérdés hazugság, mert semmi nem gondolta ki a szemet. Az csak úgy létrejött az evolúció során, és nemis egyféle képpen.

És bár idézõjelbe került a szöveg - nemmondta senki, ez nem idézet. A film csinálói maguk ötlötték ki.


Aztán bevágnak egy képet Isaac Newtonról - de miért?

A hang is beakad, el-elhalkul egy rövid idõre mintha kontakthibás fejhallgatóval néznénk - de ilyen ez gyárilag!


Hm, miért mutogatják nekünk a film könyv eredetijét? Ennek semmi értelme. Chewbacca egy wuki, de az Endoron lakik, az Endoron ewokok élnek, és ennek nincs semmi értelme. Ha ennek nincs semmi értelme, szavazzanak bûnöst!

Aztán megszólal Hornyánszky Balázs, a könyv írója, akineksemmiféle tudományos kvalifikációja nincsen, a fellelhetõ anyagok szerint egy pap, így semmi keresnivalója olyan kérdések közelében mint evolúció - vagy bármi tudományos kérdés ha már itt tartunk.

Az imdb íróként jegyzi, tehát megint nincs tudományos végzettsége hogy hozzászóljon a témához mint szakértõ.

A társa, Tasi István sem jobb. Õ egyértelmûen pap, kulturális antropológusként végzett, azaz népszokásokat tanulmányozott. Állati, növényi biológiáról, evolúcióról a leghalványabb fogalma nem lehet képzettsége szerint. Megszólaltatni ilyen alakokat fölösleges.

Az meg hogy õk ketten "úgy gondolták" az általuk talált viselkedésleírások, anatómiai példák "kihívást jelenetenek", nem jelent semmit mindaddig míg a) nem tudjuk mik ezek b) nem tudjuk megkérdeztek-e errõl szakértõ tudóst c) illetõ szakértõ tudós még hipotézist sem tudott felállítani a meglévõ ismeretrendszer segítségével.


Aztán sorolnak egy rakás mimikrit, hasonlót - de nem tudni miért. Bajuk van vele? Mert a bemutatott állatokat ezerszer láttuk már, és mindenhol elmagyarázták miért olyanok amilyenek. Véletlenszerû mutációk és természetes szelekció az alapja az evolúciónak, azaz a tulajdonságok véletlenszerûen jelennek meg, de nem véletlenszerûen maradnak fenn az adott tulajdonsággal rendelkezõ egyedek. De ismételten, nem tudni még csak a jól ismert tényekkel alapoznak-e, vagy itt már szerintük "probléma" van. Ha utóbbi, akkor javasoljuk visszamenni az álatlános iskolába, mert többségében már ott elmagyarázzák ezeket!


Stanley Salthe a következõ arc. A film állítása szerint "evolúcionista biológus" (mely nemlétezõ besorolás szakmát tekintve) azt sugallva az illetõ evolúcióbiológus, valójában zoológus (állatokkal foglalkozik, de nem azok evolúciójával). Kb. annyira megbízható mint Egely György, lévén leginkább a termodinamika 2. törvényébe ártotta bele magát anélkül hogy bármi fogalma lett volna róla hogy az megengedi a zárt rendszerben a helyi entrópiacsökkenést a rendszer általános entrópianövekedése ellenére. Késõbb pedig - mikor rájött hogy végkép bakot lõtt azzal hogy valaha szóbaállt a kreácionistákkal - élesen elhatárolta magát minden kreácionizmustól, de már kezdetben is erõsen kritizálta. Még viccesebb hogy õ maga egyáltalán nem evolúcionista, lásd a wikipédiát:



"Egy másik elgondolkodtató eset" - mi volt az elõzõ???

Az viszont óriási tévedés (mondtam hogy valódi tudósokat kellett volna hívni) hogy azért dagad meg hogy ne lehessen lenyelni. Azért gömbölyödik ki hogy a) nagyobbnak, ezáltal fenyegetõbbnek látszon b) a tüskéi felmeredjenek, amik az õ esetükben MÉRGEZÕEK (a hozzájuk közeli kategória, a sünhalak tüskéi nem mérgezõek, hanem egyszerûen szilárdak, ezért nagyon szúrósak, ettõl válik ehetetlenné a halacska).

Ráadásul már egy 1997-es Discovery-cikk leírja ezen halak evolúciós megjelenését.

A kretén pap helyett pedig ismét jelzés hogy tudóst kellett volna hívni, hiszen akkor fel sem merülne kizárólag a Darwin által 1850-körül megalapozott fokozatos változásra alapozni, hanem tudnának a lépcsõzetes evolúció lehetõségérõl.


Az aligátorteknõsrõl most nem találok cikket, de anno a Spektrumon láttam egy doksit ami elmagyarázta hogyan mozgott egyre kevesebbet vadászat közben az evolúciója során a teknõs. Szóval a válasz adott.

A lámpáshalak "problémája" szintúgy megmagyarázott. Az általánosan elfogadott álláspont szerint az állat képes volt elviselni egy baktériumfertõzést (a fényt nem maga az állat állítja elõ ugyanis, hanem a testében izolált baktériumok). Mivel pedig a fény (evolúciós okok miatt) vonzza a többi élõlényt, csak ki kellett használnia a lehetõséget, és szó szerint várhatott a szájába repülõ "sültgalambra".

A teknõsre visszatérve: tehát eredetileg a teknõs sokat úszva vadászott. De egyes példányok mutálódtak "barna" színûre (vagy amilyen az adott faj környezete), így már várhatott amíg közel ért hozzá a zsákmány. Ekkor megint jött pár mutáció, és az aerodinamikus, úszást segítõ alak helyét átvette a "rendezetlenebb", de a környezetbe jobban hasonuló kõ/korall/stb.-re hasonlító alak. A szájat kitátva még véletlenszerûbbnek, kõszerûbbnek tûnik az állat, ezért felvette ezt az "ösztönt".

Az viszont már tudatlanság (hazugság?) hogy a mozdulatlanság tisztán öröklött lenne. Valójában tanult, illetve tanult/öröklött magatartásforma, a fiatal aligátorteknõsök ugyanis sokkal többet mozognak - és emiatt kevesebb sikerrel vadásznak!

A nyelv pedig annyi féle ahány fajta, tehát egyértelmû a véletlenszerûség, és különben is már csak mellékes probléma a többi folyamat után.


Ismét a hazugság/durva tudatlanság emlegetése hogy "apró, fokozatos lépések". Ez nem igaz, különösen mióta elvégeztek egy 2000 generációs baktériumtenyésztést, aminek egyik laboratóriumi törzsében egyszercsak megjelent egy olyan törzs, ami a táptalaj egy olyan részét is képes volt megenni, amit az alappopuláció nem. Ehhez olyan gének megjelenése kellett amikkel az alappopuláció nem rendelkezett, és ami miatt az alappopuláció, sem az azt követõ egyetlen generáció sem a "mutáns populáción" kívül ezt az anyagot egyáltalán nem tudta megenni.


Azt is bedobja - teljesen alaptalanul, alátámasztást nélkülözve - hogy ez "annyira valószínûtlen, hogy gyakorlatilag lehetetlen". De ezt mire alapozza? Ráadásul a tudomány úgy áll hozzá az ilyen jelenségekhez, hogy lehet hogy az esély rá minimális, DE LÁTJUK HOGY MEGTÖRTÉNT. Minden más történelemtagadás.


Aztán ugrunk a zoológusra, aki bebizonyítja hogy nem evolúcióbiológus azzal, hogy feltétlen elõnyt vár minden egyes lépéstõl egy adott pillanatban létezõ fenotípus kialakulásához vezetõ mutációtól. Ez azonban - középiskolás anyag nálunk! - nem így van. Az is elég ha nem okoz túlságosan nagy hátrányt. A mutációk legnagyobb hányada pedig amúgy semleges.


Pap-bácsi rátér a tipikusan baktériumflagellum-állításra, miszerint "ha bármely elemet kihagynánk, nem mûködik a rendszer". Szerencsétlenségére a) ilyen rendszert még senki nem talált b) ha találnánk az csak azt jelentené MÉG NEM tudjuk hogyan alakult ki, nem mutatna holmi Tervezõre c) senki nem mondta hogy minden lépésnek egyre elõnyösebb formához kell vezetnie d) elõfordul hogy egy mutáció az adott szervben funkcionális változást okoz, pl. a baktérium flagelluma eredetileg méregtüske volt.


A bohóchal/csalánozó szimbiózisnál alapvetõen nem értem hogyanlehet bárkinek problémája.

Adott egy hal és egy csalánozó amik egymás nélkül is tökéletesen elllennének. Egymással sokkal jobban tudnak szaporodni, azaz ha egyszer megjelent ez az együttélés/tulajdonság, akkor - az evolúció szerint - fenn is marad (egyéb körülmény híján).

Az egész pedig egyetlen mutációnak köszönhetõ, miszerint a bohóchal immunissá vált a csalánozó adott fajára. Onnantól pedig semmiféle egyéb ösztönnek nem kell megjelennie, mondhatni megtanítja saját magát, hiszen nyilván észreveszi a tényt hogy ha ott marad a csalánozó közelében, nem zargatják a ragadozók. Az immunitás kiváltása pedig olyan mint a hím kutyák állvavizelése: tanult/ösztönös kombinációjú viselkedésminta (ha a hím kutya sosem lát más hím kutyát állva vizelni, örökké guggolva fog vizelni mint egy nõstény).


A tisztogatóhalakra ugrunk. Ez egy teljesen feltárt szimbiózis, ami nem is két, de három dolog ~szimbiózisa:

- a cápa szájában élõsködõk telepednek meg idõnként. Ettõl a cápa még élhetne, szaporodhatna, mint az ember védõoltás nélkül - csak kisebb lenne a várható átlagéletkoruk.

- a tisztogatóhal alapból megenné a cápát/egyéb ragadozót is, csak attól az bemérgesedne és elzavarná, így jobban jár ha csak az ételmaradékot és az élõsködõket zabálja fel. Ehetne õ máshol is... De így sokkal kevesebb energiájába kerül a napi táplálkozás.

- és persze ott vannak maguk a letisztogatott paraziták. Ha õk nem lennének nem lenne szükség a tisztogatóhalakra. Ha tökéletesen kitisztogatnák õket a világból a ragadozó-tisztogatóhal szimbiózis értelmetlenné válna. Így lesznek õk a kapcsolat harmadik "kereke".

Én magamtól amúgy arra tippeltem túl kicsi és fürge a halacska ahhoz hogy komolyan erõlködjön a ragadozó a megevésével, mert a megevéséhez több energia kellene mint amennyit a halacska megevése adna neki, és hát ráadásul még jobb is lesz tõle neki. De ez nem így van, hanem ahogy fentebb írtam róla.

Amikor pedig a zoológust próbálja felülbírálni a pap, az már egyszerûen röhelyes.



Különösen érdekes egyébként hogy bár a film szerint Salthe evolúcionista biológus, mégis azt mondja 19:25-nél hogy "nem olvastam semmit róla, de nem kizárt hogy egy evolúcionista biológus már alkotott róla elméletet" - mely kijelentéssel tökönlövi magát a film.


Ayush Goyal állítólag biológus. Ahogy a profilját nézem inkább bioinformatikus. Ezen kívül az derült még ki egy gyors kereséssel róla hogy egy hindu vallási dokumentumfilmhez is adta a nevét - innentõl a témában a megbízhatósága minimum kérdéses.

Az is probléma hogy a fentiekkel ELLENTÉTES INFORMÁCIÓT találni egy másik profilján, ahol már egyáltalán nem biológusi végzettséggel jelenik meg, hanem filozófiaival. Innen már kiderül hogy olyan pszeudotudmányokkal foglalja el magát mint testelhagyás, védikus kreácionizmus, elõzõ életek és egyebek. Bocs, a védikus kreácionizmus nem is pszeudotudomány, egyszerûen csak VALLÁS.

A méhek tánca amirõl tudatlanul zagyvál, pedig DE, létezik olyan leírás ami egyszerûbõl a bonyolultabb kommunikáció kifejlõdését leírja. Errõl elég megkérdezni egy nyelvészt, hiszen az emberi nyelv is ilyen. De egy számítástechnikus is nyilván tudja modellezni a folyamatot. Ismeretlen hátterû valláskárosultunk az, aki megsem kérdezi a valódi tudóst, sõt, fel sem tudja tételezni hogy bármi más válasz lehetséges lehessen mint "Istenmûve".


Amikor pedig a lazacokról zagyvál, még a Józan Paraszti Eszet sem képes alkalmazni.

Elõször is adott egy hal (a pisztráng) amilyen a lazac õse lehetett. Hozzá adott egy nagy sodrású, sebes vízû folyó. Szóval vajon hogyan került ki a tóból az elsõ hering-lazac-õs? Na hogyan? KISODORTA A VÍZ, eh?

És a kis gyopárnak esetleg úgy van "bekötve" az agya, hogy területérzékeny. Nem védi, csak ott akar lenni, Tehát miután elsodródott, majd valahogy megállt, és ezt túlélte, megpróbált visszajutni, mert az ösztön azt mondta neki hogy neki ott kell lennie legalább ikrázáskor. Hát visszament. És mivel visszament, az ikrái nem változtak meg hogy bírják a sósvizet. Ellenben mondjuk egy élelemben gazdag területre sodorta a víz, tehát miután elmúlt az ösztön késztetése a szaporodás végeztével, önként és dalolva visszament. Ta-da! Lazac!

A madarak vonulása csak erõsíti a hipotézisemet. A cikk szerint a kulcs a táplálék: pl. egy gólyánál Afrikában nagy a konkurencia, tehát érdemes eljönni onnan. Ám télen Európában nincs annyi kaja hogy megéljen, ezért érdemes visszamennie. A költözést meg kibírja, mert elég nagy hozzá hogy kellõ mennyiségû energiát raktározzon az útra. Ennyi.

A godáknál meg egyértelmû hogy a geomágnesesség alapján tájékozódnak mint általában a költözõ madarak. Egyébként az ilyen viselkedés a kontinensvándorlás is kialakulhatott (kezdetben kicsi volt a távolság, aztán csak pechük volt hogy az két hely ösztönként beléjüképült). Az mindenestre látszik hogy a vándorlás korántsem olyan tutitökéletes, hiszen Ausztrália teljes keleti partvonalán szétterülnek, és még egy kicsit távolabb is.

Amikor meg a Hawaiira repülõ madárkákról van szó pár dolog evidens: a kontinensre elég jól szóródik a faj - végülis ha picit tévesztenek nem halnak bele. Hawaii felé sokkal pontosabban repülnek - aki nem találja el, az megdöglik. A táplálkozásukról meg annyit: aki nem evett eleget, az lezuhan mert nem bír végigrepülni és megdöglik hiszen útközben nincs szárazföld. Amelyik túl sokatevett és elfárad az ugyanígy hár. Ezért van hogy "pontosan" annyit esznek amennyit - a szelekció kiszelektálja amelyik nem így tesz.

Itt azonban említsük meg hogy Mr. Goyal HAZUDIK. NEM Hawaiira repülnek az (amerikai) pettyeslilék (létezik még ázsiai is), hanem KÖZÉP- ÉS DÉLAMERIKÁBA. Mivel Európa -> Amerika vándorlásról van szó, nyilvánvalóan kontinentális sodródás következtében alakult ki a vándorlás, aminek az útvonala egyre hosszabbra és hosszabbra nyúlt az ÉVMILLIÓK alatt.


A lábastyúkról annyit, hogy miután Salthe felvázol egy lehetséges variációt, az egyik pap kijelenti hogy véleménye szerint "az átmeneti formák nem léteznek" - csakhogy ki nem szarja le léteznek-e MA az átmeneti formák? A kérdés hogy A MÚLTBAN léteztek-e, létezhettek-e (itt lévén olyan eset ahol közvetlen bizonyíték, pl. fosszília nem elképzelhetõ). És igen, épp egy fél perccel elõtte vázolta fel a haverja hogy létezhettek az átmeneti formák. Innentõl csókolom.


Aztán jön egy idézetbányászat Darwintól. Ha ki tetszik nyitni a Fajok Eredtét, látni tetszik hogy Darwin visszatérõen feltett retorikai kérdéseket - AMIKET HELYBEN MEG IS VÁLASZOLT, külön kiemelve az emberi szem evolúcióját. Innentõl kezdve viszont a film készítõi nem tudtalanok - HANEM HAZUGOK.

Nem átallják azt sem ÁLLÍTANI hogy "egyes tudósok elvetik akár az egész evolúcióelméletet" - de nem mondanak egy nevet sem, így ez puszta rágalmazás, hazugság.

Amikor pedig azt kívánja hogy komplex, lépcsõzetes evolúciós változásokat akar saját szemével megfigyelni, akkor olyan szinten károssá teszi magát hogy az elképesztõ. Az általa megfigyelni kívnt folyamatok millió éveken át zajlanak a természetben, így nem megoldható az elsõkézbõl való megfigyelésük. Ellenben kísérleti bizonyítékot mégis találhatunk a témában, pl. volt egy fickó aki rókákat kezdett szelídre tenyészteni. Pár generáción belül mélyreható viselkedésbeli változásokat sikerült elérnie, kedves, bolyhos, cuki háziállatokká sikerült alakítania a rókáit pusztán azzal hogy mindig a legszelídebbekre szelektált.

De említhetnénk egy sziget mindenevõ állatpopulációját is, ami pár nemzedék alatt ember által megfigyelten szétvált növény- és ragadozó (rovarevõ) fajtákra. Darwin pintyei pedig mindenki által ismert megfigyelések.


Az evolúció amúgy ja, komplexen hat az egész szervezetre - nem meglepõ, pláne nem 201X-ben.

Ahogy az sem, hogy egyetlen gén megváltozása kihata teljes génkörnyezetre.

Az meg egyszerûen HAZUGSÁG hogy ne lenne bizonyíték új tulajdonságok megjelenésére, fentebb már írtam róla. De már Darwin is leírt érdekes megfigyeléseket egy kecskecsalád két tenyészetben történõ szelekciójáról a Fajok Eredetében, és ezcsak egy példa a számtalanból.


Ekkor jelenik meg elõször egy fizikus. Nem tudni mit keres itt, a témához köze nincsen. Fõleg hogy jelenleg pap.

A "tudományok hierarchiájáról" amit zavgyvál egyszerûen HÜLYESÉG, ilyen nincsen. Van olyan a biológiában aminek semmi köze a fizikához, teszem azt. De amúgy az egész tudományos kutatás arra épül hogy egyetlen tudományág sem mondhat ellent egy másiknak - ha mégis az azt jelenti hogy van mit kutatni.

A kijelentése meg hogy "a darwinista elképzelés ellentétben van a fizikával ésa kémiával" alaptalanul hagyott, és így azonnal elvetendõ kijelentés. Pláne hogy "darwinizmus" nem létezik, Darwin nem vallási alak hogy változtathatatlan szentírást hagyott volna örökül, hanem tudós volt, akinek elméletét mára jelentõsen átdolgoztáka felmerült bizonyítékok fényében, bár az alapja még mindig helyesnek bizonyult.


A következõ fickónál is kiírják milyen iskolát végzett - és ismét elhallgatják hogy ezen a teürleten nem mûködik, jelenlegi szakmája PAP.



A fickó a fentebb már említett Termodinamika Második Fõ Tételével próbálkozik ismét, és ismét csak a saját szegénységi bizonyítványát sikerül kiállítania. Ennyi. De elgondolkodhatna azon is hogyan épül fel 2 db sejtbõl egy egész kifejlett élõlény (pl. ember), mert az is azt mutatja hogy lokálisan lehetséges a komplexitás növekedése/entrópiacsökkenés természetes módon, holmi Tervezõ Inettligencia beavatkkozása nélkül, és nem minden csak elpusztulni tud.

Egyébként mindnekinek ajánlom az egyszerûbb struktúrákból kialakuló összetett struktúrák módját még érthetõen ismertetõ könyvet:



Az is hazugság a szájából hogy nem vallásos. A Dower kontra Iskolaszék is kimondta többek között hogy az "intelligens tervezettség" azonos a "kreácionizmus"-sal, ami vallás. Aki ilyennek tagja, az tehát definició szerint vallásos.

Ja, és a tudomány NEM materialista.


Michael Cremo a következp delikvens, szintén vallás tagja, ami vallásnak (hinduizmus) aktív terjesztõje írói munkássága által, azaz pap. Azaz minek van itt. Tudományos képzettsége semmi. A Smithonian Intézet (a Doktor Csontból biztos ismerõs eme megbízhatóan tudományos intézet) cikke errõl az Erich vonDaniken szintû sarlatánról itt megtekinthetõ.

Kreténsgének bizonyítéka, hogy azt hiszi a "kutya" az faj. Nem faj, hanem annál magasabb rendszertani kategória. Legalábbis a SZIE-n (Gödöllõ, Agrártudományi Egyetem) úgy tanították. De megnézem hogyan párosodik temrészetben egy csivava és egy dán dog... Elvégre a fajdefiniciója hogy olyan élõlények csoportja, amik a természetben szaporodási közösséget alkotnak, és terméskeny utódokat hoznak létre (utóbbi az öszvérek miatt érdekes, amik ugye alapesetben nem tudnak továbbszaporodni, hiába jönnek létre két különbözõ faj párosodásakor az adott esetben).

De akkor említsük meg a saláta/káposzta/kelkáposzta/karfiol/brokkoli csoportot, amiket az emberiség - fel van jegyezve - egyetlen növénybõl nemesített megannyi fajjá és fajtává. De nálam okosabbak biztosan ezer meg ezer példával tudnak szolgálni, akár a Gyilkos Darazsakkal, amik minden mást azonnal agresszívan megtámadnak, így elképzelhetetlen hogy akár más méhekkel/darazsakkal párosodjanak!


A fickó abban is HAZUDIK hogy Darwin szerint a kövületek (fosszíliák) problémát jelentenének számára. Ellenkezõleg, Darwin (lehetséges) bizonyítékként tekintett rájuk. És nem, nem kéne "tengernyi átmeneti formának" létezni, hiszen a) mi az hogy "átmeneti forma"? Mik között átmeneti, és mennyire? Mert átmeneti forma a halak és az emlõsök között egy hüllõ (persze mindegyiknél õsi variációk) b) rendelkezésünkre áll pár jelentõs átmenet ma határozottan elkülönített állatcsoportok közöttrõl (pl. dinoszauruszok és madarak, halak és kétéltûek, õsember és mai ember stb.) c) egyáltalán nem törvényszerû hogy akár egyetlen fossziliát is találjunk, az evolúcióelmélet igazolására pedig ugyan kényelmes de egyáltalán nem szükségszerû.

Amit szeretne, hogy meglegyen 2-3 milliárd éven kerezstül mindegyik õse mondjuk egy maiembernek - az lehetetlen elvárás, szimpla ostobaság. Olyan lenne mint annakbizonyítására hogy az emberek születnek milliószámra követelne videofelvételeket az illetõ minden egyes percérõl a születésétõl a mai napig, mondjuk 50 éven át. Abszurd. Vicc kategória.


A következõ szegmens lényegtelen, mert Darwin személyét próbálja hitelteleníteni, csakhogy az a tudomány, és különösen az evolúció Tudományos Elmélete kapcsán lényegtelen. Ha egész nap részeg lett volna (Stephen King), kurvázott volna (Bill Clinton, Arnold Shwarzenegger), levagdossa a fülét (Van Gogh) és a vonat alá sétál (József Attila) azsem számítana, mert a tudománybanmindegy ki mondja, az számít, mit mond.

Albert Einstein pl. az Üreges Földben hitt - azt nem is emlegetjük a neve kapcsán, mert marhaság volt. Isaac Newton kerezstény volt - de nem foglalkozunk vele, mert annaka marhaságának semmi köze nincs a gravitációelméletéhez. És így tovább. George Washington is rabszolgákat tartott, oszt kit érdekel.


Salthe mindenestre azt hazudozza, "mikor nézetükkel ellentétes tényekbe ütközneka tudósok, félreteszik a rendhagyó tényeket" - ebbõl is látszik mennyire nem ért a tudományhoz. A tudomány lényege hogy díjat kapsz ha bebizonyítod hogya többiek tévedtek. Díjakat, amikkel súlyos pénzek járnak.

Akik nem törõdnek a tényekkel, azok pont a vallásos bugrisok, akik a filmet is készítették!

Természetesen egyetlen ilyen (állítólagos) esetet/tényt sem említenek - mert nincsen ilyen.

Ugyanez a HAZUGSÁG ismétlõdik a "paradigma-monológban". Csakhogy a tudomány a "paradigmát" (itt: elmélet) alakítjuk a tényekhez, nem - mint a vallásban - a tényeket az elmélethez.

A "paradigmaváltás" amirõl rendkívül amatõr szinten beszél (mert nem ért hozzá) nem a tudósok saját munkáját jelenti, hanem a közismerten tanított elméleteket. És pont azért történik meg esetenként, mert a tudósok SOHA NEM "tesznek félre" egyetlen tényt sem.


Végül elkezd emlegetni holmi "alternatíváka" a "darwini evolúcióelmélethez képest". Természetesen a "darwini evolúcióelmélet" már lassan 200 évvel túlhaladott. Pl. a természetes szelekció mellett már van más szelekciós folyamat is az elméletben, és mint említettük már nem csak a folyamatos lassú változások képezik az elmélet részét, hanem esetenként lépcsõzetes evolúciós ugrásokat is láttunk.


Kérdés: mi köze lenne filozófiai szempontoknak az evolúcióban? Az evolúció tény. Ha megcáfolná valaki (ma minden eddiginél erõsebb lábakon áll az elmélet) akkor meg nem foglalkoznánk többet vele. Filozófinak ebben helye nincsen.


Olyan TUDOMÁNYOS kifejezés mint "soft szelection" (puha szelekció) egyszerûen nincs (mint a korábban pillanatokra feltûnt "mikroevolúció" is nemlétezõ és értelmetlen fogalom).


A természetfilozófia egyszerû baromság, ami szerint a "4 alapelem": tûz, víz, föld és levegõ, illetve ezek egymással való kölcsönhatása hozza létre a világot. Ennek visszakívnása súlyos szenilitásra utal.


Farkas Ferenc ismét nekiáll hangoztatni hogy szerinte "a mezõn megjelent 10,000 elefánt és senki nem vette észre" - adja be neki valaki a gyógyszerét és haladjunk.

Amikor meg kijelenti hogy hisz egy istenben "de nem tartja magát vallásosnak", hát s*gget csinált a szájából.

De kérdés azért: ha a világ túl komplex hogy önmagától létrejöjjön, ezért kell egy még komplexebb teremtõ, akkor mivel ezen teremtõ/tervezõ még komplexebb, nyilván neki is kell egy termetõ/tervezõ aki még nála is komplexebb, ezért neki is kell egy tervezõ...


Élõ sejtet meg minek létrehozni, elég ha azahhoz vezetõ lépések lehetségességét bizonyítjuk. Ezzel az abiogenezis foglakozik - az evolúciót a kérdés nem érinti. Azért elmondandó hogy ma már szinte minden szükséges lépés lehetõségét igazolni tudtuk, így innentõl a dolog (szervetlenbõl szerves, élettelenbõl élõ) ma már tény.

Jeszenszky Ferenc meg hiába bizonygatja (hazudozza) hogy "ebbõl is látjuk hogy élettelenbõl nem lehet élõ", nagyon is azt látjuk hogy de igen, lehet. Laborban összeraknakneked akár atomonként egy DNS-láncot, amit berakhatsz egy sejtbe. Ami szintén atomokból épül fel,amik élettelendolgok, és egy szénatom egy kõszénben ugyanolyan, a másiktól semmiben nem különbözõ szénatom mint ami egy DNS-ben van (vagy cukorban, vagy akármiben ami "élõ").

Segítek azért neki valamiben: a kreácionizmus és az "intelligens tervezettség" nem hasonló egymáshoz hanem ugyanaz. És ezt bíróságon bizonyították.

Amúgy miféle "matematikai alapok"-ról vartyog az öreg? Ilynerõl szó nem volt, és a filmnek mindjárt vége.


Az igaz hogy megfigyelések és kísérleti alátámasztás a tudományban alapvetõ követelmény. A kreácionizmus/intelligens tervezettség ezekkel nem rendelkezik. Egyáltalán nem rendelkezik velük.


A védikus kreácionizmus/teológia nyavajgása abszolút alaptalan, egyáltalán nem tudni mit keres itt. Lélek1, lélek 2, lélek 3, reinkarnáció, százmilliárd éves földi élet - micsoda marhaság már ez?

Vagy hirtelen a Valóság az a Mátrix. Haszontalan, és megalapozatlan ötletelés. Amirõl a tudomány egyébként tud, csak nem törõdik vele mert nem hasznos, és számtalan bizonyítatlan állításttartalmaz, amik gyakran nem bizonyíthatóak/cáfolhatóak, így nem tudományos egyáltalán az egész.

De aztán átmegy full-kreténbe, és kijelenti hogy számítógépes mesterséges intelligencia/élet nem lehetséges, hiszen EDDIG nem sikerült alkotni. Mindezt egyetlen programozó (akárki) "a Natureben megjelent" cikke alapján. Csak mi pont leszarjuk ha autoritással prbálják is lenyomni a hülyeségeta torkunkon.



A hülyegyerek aztán röfög valamit 18 századi materializmusról (a filozófiai irányzata 17. században alakult ki), illetve 18. századi ateizmusról, de a nagy ateista mozgalom csak1850 környékén zajlott, azaz a 19. szzadban. A marha.

Végül kiderül neki kénylemetlen ha a Világegyetem csak úgy van. Pedig a tények azok tények,és akármerre mutatnak, azzal kell együtt élni bármennyire kényelmetlenek legyenek is!

Vgéül - ismét autoritásból való "érvelés"-ként - bedobják az atombombát (pardon the pun), valami idézetbányászat Einsteinrõl, aki mindenféle istenséget mint tudjuk visszautasított, az õ istene maga az Univerzum volt és kész.



A filmben megszólaló személyek:

-----------------

Hornyánszky Balázs: író/pap

Tasi István: kultúrális antropológus/pap

Stanley Salthe: zoológus/Egely György-szerû agyalmányok kedvelõje/deklaráltan NEM evolúcionista

Ayush Goyal: kreácionista filozófus

Jeszenszky Ferenc: fizikus/pap

Farkas Ferenc: vegyészmérnök/pap

Michael Cremo: vallásos író ~pap.
Válasz