Egy kisfiú mászkál a városban, és a hangokra figyel. A város hangjai, a zajok, zörejek az ő fejében ritmussá állnak össze. Ezek a hangok inspirálják őt, mert a kisfiú élete maga a ritmus. A város pedig éjjelnappal ontja magából azokat a ritmikus hangzásokat, amiket keres. A kisfiú meg a város így élnek együtt nap mint nap. A kisfiú hallgat, a város felel.