Az ötéves Florence édesapja kómába esik, és a kislány nem érti, mi történik vele. Úgy tűnik, sem az érintése, sem a szavai nem képesek elérni őt, így a kislánynak az a benyomása, hogy apja otthagyta őket. Flo édesanyja, Julia megpróbálja elmagyarázni, hogy "apa velünk van, de mégis messze van". Flo véget nem érő kérdései arra késztetik Juliát, hogy történeteket találjon ki apja hollétéről. A lakásuk falán lévő kép, ami a Holdat ábrázolja, megihleti a kislányt, mert illik gyermeki világképébe a gondolat, hogy apukája a Holdra utazott. A kis Flo innentől saját világot kezd el megálmodni magának, de vajon gyermeki hite elegendő-e ahhoz, hogy édesapját visszahozza a halálból?