Négy olyan könyv is van, amit egyik stúdió sem akar megkaparintani.
Agatha Christie nem csak az egyik legnépszerűbb krimiszerző, de szinte az összes művét feldolgozták már mozgókép formájában. Kivéve négy regényt, amihez még mindig nem akarnak hozzányúlni:
- És eljő a halál… (1944)
- Úti célja ismeretlen (1954)
- Frankfurti utas (1970)
- Sors-rejtekajtó / A sors kapuja (1973)
De vajon miért?
Nem hagyományos krimik
Az Úti célja ismeretlen és Frankfurti utas esetében arról lehet szó, hogy ezek nem passzolnak az írónőről kialakult általános képbe, nem klasszikus nyomozós sztorik. Christie időnként ki akart próbálni valami újat, de a kritika is úgy véli, hogy igazi terepe a detektív-, és nem a kémtörténet. Az Úti célja ismeretlen egy vérbeli thriller, ami először folytatásokban jelent meg a brit John Bull magazinban, és bár kezdetben lelkesedtek érte az olvasók, a végére már kevésbé tetszett nekik, a végső fordulatot pedig túlzónak érezték. A kritika viszont lelkes volt:
„A megszokott Christie-színvonalon van megírva, van itt minden: tömeges hamvasztás, lepratelepek, plasztikai műtétek.”
A Frankfurti utast nyolcvanévesen írta a szerző, és általános vélemény, hogy eddigre már túl volt a fénykorán. A kritika ráadásul hozzáteszi, hogy a regényben
„Miss Christie zavaró módon hagy elvarratlanul fontos szálakat”.
Ez is érdekelhet
8 film, amiről talán nem is sejtetted, hogy Agatha Christie ihlette
Wes Craven, Tarantino és Shyamalan is előszeretettel használta a krimi királynőjének fordulatait.
Lássuk!
Se dráma, se lendület, se rejtély
Az És eljő a halál… egyszerre bűnügyi regény és történelmi fikció, ami kifejezetten jó kritikákat kapott a maga idejében. A BBC 2019-ben tervezett is belőle egy minisorozatot, ám végül nem lett belőle semmi. Valószínűleg azért, mert a regény szereplői mind egyiptomiak, és a történelmi Egyiptom megjelenítése nagy költségvetést kíván – ez pedig elég kockázatos, ha nincs a sztoriban egyetlen olyan húzónév sem, mint Miss Marple vagy Poirot.
A Sors-rejtekajtóval viszont az a helyzet, hogy ez volt Christie utolsó regénye, és minden korábbinál jobban érződik rajta, hogy kezdett kifáradni.
„Bárcsak azt mondhatnám, hogy ez az egyik legjobb munkája, de az az igazság, hogy nincs benne se dráma, se lendület, se rejtély.”
– írta róla a kritika.
Ennek ellenére lehet, hogy mégis érdemes lenne hozzányúlni ezekhez a művekhez is, hiszen Kenneth Branagh egy kevésbé népszerű Poirot-regényt dolgozott fel 2023-ban. A Szeánsz Velencében valójában a Halloween és halál (vagy más címen: Ellopott gyilkosság) szabad adaptációja. Mivel a regény nem a legjobban sikerült műve a krimi királynőjének,
a film teljesen megváltoztatta a helyszínt, a hangulatot, a témát, a gyilkos indítékát és a halálesetek sorrendjét is.
Tehát ha alapanyagként használnák az említett négy regényt, simán fel lehetne dolgozni őket.
Ez is érdekelhet
Kenneth Branagh végre forgatott egy jó Poirot-filmet!
Persze csak azzal a megkötéssel, ha a Poirot-film kifejezést hatalmas idézőjelek közé tesszük, mivel ennek az alkotásnak már vajmi kevés köze van az Agatha Christie által megteremtett univerzumhoz. Kritika a Szeánsz Velencében című premierről.
Lássuk!
(via Slashfilm)
