Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
6/10
nick név
2021 júl. 21. - 09:12:39
6/10
Szerintem a sírás éppen azt jelentette, hogy felszakadtak - felszabadulnak - főhősünkben az érzelmek, amelyek bár fájdalmasak, de a dühös elfojtásból mégis a felszínre kerültek a végponton. A hiábavalóságot a töretlen rideg, üres tekintet jelenítette volna meg inkább, azt gondolom. Így ha a film azt nem is állítja, hogy a vérbosszútól minden helyreáll, de azt igen, hogy nagyon is elvezethet a feldolgozáshoz, a tragédia teljes feloldásához. Ami tekintve a koreai drámák/drámai eszközökkel élő filmek eddigi hagyományát érdekes, pont, hogy ezzel ellenkező végkicsengésű konzekvenciát szoktak ábrázolni, már a maradandóbb alkotások (abból a szempontból itt persze kicsit más a felállás, hogy az antagonista jelen esetben nem egy megromlott, gyarló ember, hanem egy pszichopata, egy lelkiismeret nélküli gyilkos, de ez sajnos semmit nem ad hozzá magához a filmhez). Sok hűhó egy viszonylag középszerű elkövető-elégtételt vevő dialógusért.
Nem volt rossz film, viszont hiányzott belőle a nyomasztó légkörön túli igazi lelki dráma a katarzissal a végén. Nekem mindenképp. Emlékszem talán már négy éve a hiányérzetre, amivel felálltam az Ang-ma-reul bo-at-da elől.
Még annyi, hogy a film utolsó perceiben, amikor az úton sétál a kamera felé a srác, üres tekintettel, majd kitör belõle a sírás, rájön, hogy semmit sem ért az egész, a bosszú nem enyhített a fájdalmán...
Én inkább thriller-nek mondanám, de valóban közelebb áll a horrorhoz, mint a krimihez...
Brutálisan nyomasztó a film, egy elmebeteg sorozatgyilkos megöli egy ügynök feleségét, aki bosszút esküdik ellene, de amikor megtalálja, az csak a film kezdete... A történet és a hangulat nagyon hasonlít Hong-Jin Na Az üldözõ címû filmjére, ami 2008ban sikerfilm volt Dél-Koreában, így Ji-Woon szinte ugyanazt a receptet és történetfûzést használja.
Zavart a filmben, hogy a rendõrséget itt is önkéntes, félamatõr gittegyletként mutatja be a film, a történet elején gyanusítottként kezelik a gyilkost, de még egy házkutatást sem tartanak nála, ami nyilvánvalóvá tenné a dolgokat.
Ha kicsit gondolkodunk a történetet, még tanúlságokat is levonhatunk a bosszúról, fájdalomrõl és a szemet-szemért tézisrõl...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások