A 17. század második felében Európa-szerte megélénkült az építőtevékenység. A harmincéves háború befejezése, illetve a török uralom megszünte eleinte lassú, majd gyorsabb gazdasági fejlődést indított meg. A főnemesség, főpapság korszerűtlen vagy éppen lerombolt erődített lakhelyei helyett újak épültek. Általában nem a várépítés, az erősségek emelése a cél, hanem az építtető hatalmát, gazdaságát kifejező, az új udvari élet ceremóniáinak megfelelő, reprezentatív kastélyok emelése.