Beskempir, a fogadott fiú

Beshkempir
kirgiz-francia játékfilm, 78 perc, 1998

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
A Beskempir, Abdikalikov debütáló rendezése az első igazán független kirgiz film. A rendezőt egy még mindig élő, ősi kirgiz szokás ihlette meg: ha egy nőnek nem lehet gyereke, a házaspárnak felajánlanak egy gyermeket, aki már nem szopik. Beskempir olyan, mint bármely más gyerek: békés, háborítatlan életet él, részt vesz kortársai játékaiban és csínytevéseiben. Kamaszkora kezdetén ártatlan szerelem és szexuális vágy ébred benne a szomszéd lány iránt. Más szóval: egy gyermek kezd felnőni. Ám egy nap Beskempir megtudja a szörnyű igazságot, hogy anyja és apja nem vér szerinti szülei. Úgy tűnik, a legjobb barátja egy csapásra riválisa, sőt ellensége lesz, és szíve hölgye is mással megy el biciklizni.

Abdikalikov filmje a Locarnói Filmfesztiválon megosztott Ezüst Leopárd-díjat kapott.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
Vegliad 2006 máj. 02. - 15:59:13
Sziasztok, nekem nagyon tetszet a film ezért, ha nem baj idebiggyeszetnék egy véleménytsort a filmrõl. Bocs a sok elütésért.

Aktan Abdikalikov:
BESKEMPIR, A FOGADOTT FIÚ
-filmelemzés-

A kirgiz filmmûvészet virágzása Csingiz Ajtmatov író regényeinek adaptációival kezdõdött a hatvanas években. A kilencvenes évek elsõ felében, fõleg európai segítséggel, új generáció próbált friss hangot adni a külföldi indiai filmek áradatában elveszõ, csõdbe jutott filmmûvészetnek.
Aktan Abdikalikov és Erneszt Abdisparov korai rövidfilmjeikkel keltették fel a nyugati filmkritikusok figyelmét. A kirgiz tájba helyezet minimalista, modern rövid drámáik után Abdikalikov elkészítette életrajzi trilógiáját. Amelynek elsõ darabja az 1993-ban készült A hinta címû rövidfilmje, amelyben a gyermekkor álomvilágára helyzete a hangsúlyt. Az ifjúkori szerelem témájának egy különös, metafizikus hangulatú víziója volt ez. Ennek a filmnek továbbgondolása, az 1998-as kirgiz-francia produkcióban készült Beskempir, a fogadott fiú. A trilógia záródarabja a Magyarországon nem forgalmazott (még angolul, franciául se) Maimil (2001) címû mûve. Sajnos emiatt nem tudok reflektálni erre mûre.
A Beskempir… Abdikalikov elsõ egész estés filmje, amelyben lefesti nekünk gyermekkorának élményeit. Filmjei zárt világokban játszódnak. A Hintában a messzirõl jött matróz, felborítja a kis közösség egyensúlyát, amikor elhozza a távoli tenger hangját egy kagylóban és ezzel „elszereti” a fõhõs szerelmét. A Beskempirben nemcsak a szerelem játssza a fõszerepet, hanem kívülállóság. Abdikalikov a Hintában még fekete-fehér kontrasztokban jelenítette meg a világát, ahol a fehér színtelenség, egyfajta mindent átható isteni jelenléttel is azonosíthatjuk, de mindenképpen egy megfoghatatlan szellem(álom)világ veszi körbe a szereplõket, ezt megerõsíti még a kopár falusi táj és liget látványa is, ahol felhõtlen barátságban megfér a három barát.
A Beskempir… túllép ezen is, a túlzott fehér kontúrok helyett a természeti, szellem-álom világot a színekkel jeleníti meg.
Mielõtt bármiféle filmelemzési fejtegetésbe belemennék szükségesnek tartom, hogy néhány szót ejtsek kirgiz gondolkodás alapjairól. A félig nomád életet élõ, arváhizmusba (az iszlám és kirgiz sámánizmus szinkretista vallása) hívõ falusi kirgiz emberek, a körülöttük lévõ világba szinte mindenben jelet látnak. A betegséget, a sorsot, Isten és a jó-rossz szellemek mûködésének tekintik. A kirgiz filmen ez mindig nagyfokú érzékenyéggel jelent meg, még hatvanas években is, amikor sok Ajtmatov –adaptációban a kirgiz folklór egyfajta rossz, elmaradott életformának tûnt.
A Beskempir név jelentése öt vénasszonyt jelent, amit a bevezetõ képsorok meg is magyaráznak.. Abdikalikov egy kirgiz hagyományból indul ki, amely szerint, ha egy nõnek nem lehet gyermeke, akkor a falubeliek, vagy a rokonok felajánlanak egy gyermeket, aki már nem szopik. A film bevezetõ színes képsorai is ezt mesélik el nekünk az elsõ k
Vegliad 2006 máj. 02. - 15:29:39
hello