Délibáb minden mennyiségben

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar vígjáték, 87 perc, 1962

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

Angyal András, a kis könyvelő névrokonának, Angyal Bandinak, a híres betyárnak nagy tisztelője. A betyárromantikát kedvelő nyugati turisták a Búsuló Juhász vendéglőben betyárnak nézik, és a csoport csinos asszonya, Edda, beleszeret a kackiás fiatalemberbe. A magyar vendéglátók, hogy a hangulat eredeti legyen, elrabolják a szép Eddát és némi pénzt. Angyal András, aki életében először ül lovon, az asszony megmentésére indul.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
vino-et-veritas 2019 febr. 26. - 19:31:40 Előzmény Nótárius
Sajnos technikailag - még a kor színvonalához képest - is gyatra.
Ennél már a '30-as években is jobb minőséget produkáltak.
Persze lehet, hogy a hiba az "én készülékemben" van...
furfang 2019 febr. 24. - 15:18:40
Nézem, mert imádom ezeket a régi színészeket. A sztori mellékes. Olyasn szocis.
1/10
Nótárius 2018 jún. 25. - 02:19:55 1/10
A bizakodó várakozásaimat megcsúfolva: az elnéző nosztalgiám, a nagyszerű színészek és alkotók sem mentik fel e filmet az alól, hogy SAJNOS; szinte minden tekintetben csapnivaló. Sőt!
1/10
olahmiki1959 2018 jún. 24. - 21:56:24 1/10
"Soha nem hallottam erről a filmről, de jónak ígérkezik, a szereposztásról már nem is beszélek, mert az szenzációs...:)"
Ezt írtam annak idején, akkor sajnos nem tudtam megnézni, de most igen.
Hát kérem, azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt írom, hogy ez a film valószínűleg a magyar filmtörténet legrosszabb filmje!
Katasztrófa, alulmúlhatatlan őrület, mélypont, meghaladhatatlan agyrém, és tudnék még hasonló jelzőket mondani.
Nem hiszem el, hogy ez az őrület elkészült, és hogy annak idején, amikor megnézték a filmesek, a stáb, a szereplők, senki nem mondta azt, hogy gyerekek, ez vállalhatatlan!
A kópia borzasztó!. Sötét, életlen, homályos.
A történet teljesen értelmetlen, se füle, se farka, a vége totálisan el van baltázva, nem lehet tudni, mi történik a szereplőkkel, befejezetlen az egész.
A zeneszerzőt, Vujicsiscs Tihamért imádtam, hatalmas tehetség volt, nagyon sajnáltam, amikor fiatalon meghalt.
De!
Amit ebben a filmben művelt, zene címén, azért még akkor 20 év várfogságra kellett volna ítélni, kenyéren és vízen.
Rettenetes volt az összes betétdal, a kísérőzene egy merő összelopkodott katyvasz volt, még zenészként is alig tudtam végighallgatni, a laikus nézők fejében valószínűleg komolyan megfordulhatott még az öngyilkosság gondolata is.

Szörnyű volt, paródiának értékelhetetlen, filmnek alulmúlhatatlan, Szinetár Miklós életművének legrosszabb darabja.
Azt hiszem, soha nem adtam még 0 pontot egy filmre, hát most megteszem.
Ez bizony 0 pont!!!
6/10
DcsabaS 2017 febr. 05. - 16:58:08 6/10
Tulajdonképpen nem indult rosszul, csak aztán átment egy egyre inkább fárasztó, félig parodisztikus, félig mûvészieskedõ abszurd izébe.
vino-et-veritas 2015 jan. 03. - 11:16:12
Én sem éltem még akkor, de a "Kádár-korban" nõttem fel, így nekünk azért könnyebb ezeket megérteni.

Az a baj, hogy a mai fiatalok vagy nem érdeklõdnek a múlt iránt (ez is érthetõ), vagy - ami még rosszabb - az éppen aktuális politikának "megfelelõ" - gyakran torz - képet kapnak a korábbi korokról...
paljanos56 2015 jan. 03. - 10:59:29
Igen, azt hiszem ez a lényeg, sokat akart markolni.
Nem tudom az itt hozzászólók hány évesek, de én még megéltem ezt a kort, ismerem a vendéglátást, pontosan ilyen volt.
Lehet, hogy a mai korban ez a film már unalmas és fárasztó (helyenként szerintem is az), de tudom mit szeretne pellengérre állítani.

Úgy érzem, hogz igazán azok érthetik meg ezeket, és a régebbi filmeket akik valamennyire ismerik az adott kort.
Ezért nem szól akkorát ma már pl. a "Tizedes.." mint anno...
Lyanos 2015 jan. 02. - 16:48:00 Előzmény vino-et-veritas
"A kitalált nyelv mondjuk humorosan érdekes."
A szavak egy része olasz vagy legalábbis olaszosan hangzik. A nõi fõszereplõ neve viszont Edda, ami német.
A Kálmán György által megformált tolmács belekever néhány hangutánzó szót, mint nyihaha, kot-kot. Ugyanõ többször, több minden idegennyelvû fordításaként használja a 'baromo' szót :-D
Lyanos 2015 jan. 02. - 16:39:47
'A filmmel alapvetõen az a baj, hogy túlságosan korán átjön az "eszmei mondanivaló" s a közhelyparódia közhelygyûjteményként hat.'
*** SPOILER ***
Már kb. negyedóra után tart a cselekmény ott, hogy valahol külföldön egy társaság bemegy az ottani Búsuló Kanász nevû vendéglátó egységbe. Ez a vendéglátóegység láthatólag a magyaros romantika túlburjánzó, emiatt hamis megjelenítése. A vendégeknek mesélõ csikós ruhája pld. nylonból van. Tulajdonképp innen kezdve végig ezt a túlburjánzás folytatódik, jelezve, hogy szatíráról van szó.
Maga sztori egyébként pár mondatban elmondható. Lehet, hogy rövidjátékfilmnek jobb lett volna.
*** SPOILER ***
LexH 2015 jan. 02. - 12:51:29
:))

Szinetár Csárdáskirálynõjérõl írtam már itt. Van abban minden...
vino-et-veritas 2015 jan. 02. - 12:36:27
OFF

Ezek szerint a Szinetár-féle Csárdáskirálynõ (amit mostanában újra játszottak) is ebbe a sorba tartozik?
vino-et-veritas 2015 jan. 02. - 12:35:45
Sajnos mindez igaz.
A legnagyobb baj, hogy ezek olyan mértékben banalizálják az igazi értékeket is, hogy azok eltûnnek a középszer tengerében (lásd "humgarikumok" dolgát). "Ami magyar az csak jó lehet, a többi meg külföldi szemét..."

Ennek a filmnek az a baja, hogy a egyszerre akart minden sablont, közhelyet kritika alá venni, így valóban nehezen emészthetõ.
perry 2015 jan. 02. - 12:01:47
Ez így igaz, mivel a közhelyek a velünk élõ "történelem". :)
LexH 2015 jan. 02. - 11:51:10
Nem volt betiltva, de rendkívül rossz kritikákat kapott. Nem vették, amirõl írsz, hogy itt az ún. "népiesch" konzumkultúrát cikizik, ami egyébként Szinetárnak azóta is örök vesszõparipája. A filmmel alapvetõen az a baj, hogy túlságosan korán átjön az "eszmei mondanivaló" s a közhelyparódia közhelygyûjteményként hat. Igen fárasztó.
paljanos56 2015 jan. 02. - 09:56:05
Önmagában -egyenesetben - nézve érthetetlen. De ha szatíraként és a kor gúnyrajzaként nagzon is találó.
Borzasztó volt a népiesch törekvés (nem a valódi értékek mentése), a falvédõ satöbbi.
És a lényeg: Ma amikor 52 év eltelt , ismét itt tartunk, Dankó rádió, tele mûdalokkal, mûmagyarkodás, Hunharikumok erõltett kinevezése, hamis magyarkép erõétetése - még a magyarokra is.

Szinetár és többiek jól látták, már '62-ben, hogy a külföldieknek mutatott kép hamis, és ez még a következõ években fokozódott.

Lehet, hogy a film egyeseknek túl abszurd, de ugyanez amerikai kivitelben telt házat jelentene a moziben...
Örülök, hogy leadták, mert nem egy agyonjátszott fim! Nem volt ez véletlenül betiltva?
vino-et-veritas 2014 okt. 07. - 08:30:20
Azon kívül, hogy "nagyok" játszottak benne Agárdytól Váradiig (és õket jó volt együtt látni), meg (részben késõbbi) nagyok készítették (Szinetár, Kardos, Szabó, Hildebrand, Vujicsics, stb) nem túl sokat lehet róla elmondani.

A kitalált nyelv mondjuk humorosan érdekes.

Agárdy hozta a kötelezõt, de neki rutinosan ment, mert táncos-komikus szerepkörben is erõsen mûködött korábban.

Ebbe a filmbe mindent igyekeztek belezsúfolni a magyar nótától a burleszkig, nem túl eredményesen.
LexH 2014 okt. 07. - 07:01:25
Ami talán maradandó a filmben, az Agárdy Gábor éneke. Bár éppen azt kellett parodizálnia, ami nála paródia nélkül lett volna az igazi. Azon kevés színészek közé tartozott, akik tudtak (volna) jól magyar nótát énekelni. Filmen ezt a mûfajt Jávor és Páger mûvelte a legmagasabb szinten. Közéjük tartozhatott volna Agárdy is.
vino-et-veritas 2014 okt. 06. - 12:32:46 Előzmény olahmiki1959
Sajnos a film nem az...

Én is jobbra számítottam, de az elõttem szólók leírták már a lényeget.

Egyfajta kísérleti film, ami sajnos nem sikerült és nem a színészek miatt...
LexH 2014 okt. 06. - 12:09:11
Bizarr stáblista: Kardos Ferenc és Szabó István mint Szinetár Miklós elsõfilmes rendezõ forgatókönyvírói. Hozzájuk csatolva társrendezõként Banovich Tamás...
1/10
Dalmát 2014 okt. 05. - 18:06:13 1/10
Ehhez a filmhez képest Sas Tamás legrosszabb munkája is igazi remekmû. Nem igazán jöttem rá, hogy mi volt az alkotók célja, de ilyen összedobált marhaságot rég láttam. A fõhõs egy magyar Don Quijote, aki belehülyült a betyárromantikába. Van itt még egy csapat teljesen debil külföldi, akiknek Magyarország csak a gulyás meg a puszta hazája, és vannak a kapzsi vendéglátósok, akik nem érik be annyival, hogy jól megfejik a pénzes idiótákat, még a rablástól sem riadnak vissza. A vicc az, hogy ennek a pusztai romantikának az egyik szörnyszülöttjét, a Rózsa Sándor sorozatot is Szinetárnak köszönhetjük. Lehet, hogy az ország nagy részében imádták ezt a remek színészeket felvonultató szériát, de itt, Szeged környékén mai napig jókat röhögnek az emberek, amikor meghallják a pesti mûvészeket állítólagos itteni tájszólással beszélni.
Összes hozzászólás