Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Gondolatbűn: a kannibál zsaru esete

Thought Crimes: The Case of the Cannibal Cop
15 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai dokumentumfilm, 81 perc, 2015

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
+ 2 kép
+ 4 kép

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Gilberto Valle, az egykori New York-i rendőr 2013-ban börtönbe került, mert azt tervezte: nőket rabol el, és megeszi őket. A film részletesen bemutatja ezt a rendkívüli esetet, és felteszi a kérdést, hogy valakit bűnösnek találhatnak-e a gondolatai miatt.
Forgalmazó: HBO
Streamelhető:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
7/10
InteriorLulu 2015 dec. 11. - 10:35:42 7/10
A film leírása, pontosabban az elsõ és az utolsó mondata eléggé félrevisz. Az amúgy aktív rendõr Valle természetesen nem mûködött közre senki elrablásában és megevésében; a tárgyalt ügyben hovatovább senki nem rabolt és evett meg senkit. Nem véletlenül Gondolatbûn a film címe. Továbbá nem pusztán "másokkal beszélt valamirõl" és "elhitette velük hogy akár igaz is lehet", hanem bizony olyan konkrét lépéseket is tett, melyek gyilkosságok és kannibalizmus elõkészületeként is könnyen értelmezhetõek.
És pont ez utóbbi itt a lényeg. A dokumentumfilm nagyobb részében a vád és a védelem különbözõ képviselõi, esküdtek, illetve egyéb jogi szakértõk beszélnek a kamerának arról, hogy szerintük hol húzódik a határ, a leírt gondolatok és a ráutaló magatartás így együtt honnan, mely ponttól válnak társadalmilag veszélyessé és ezáltal üldözendõvé. Az ügy azért verhetett fel nagy port, mert Valle problémás megnyilvánulásai és tettei úgy szorítkoznak kizárólag az internetre, az online térre, hogy ennek a viszonylag összetett esetnek önmagában az egyik eleme sem jogsértõ. Ám ezek a megnyilvánulások és tettek azáltal hogy logikusan épülnek egymásra - és így összességükben, folyamatként kell õket nézni -, mások életét, valamint az emberevés tilalmának alapvetõ, õsi normáját, tabuját is potenciálisan veszélyeztetik. Vagy inkább csupán veszélyeztethetik, és pont ennek az értelmezésében húzódik a Valle-t elítélõk és az õt felmentõk érvei közti különbség. Tágabban értelmezve, hogy az egyes konkrét esetekben vajon a privátszférához kapcsolódó alapvetõ emberi jogok, vagy a szintén mindenkit megilletõ, az állam által szavatolt lehetõ legnagyobb biztonság-e a fontosabb.

A film egyik nagy erénye, hogy nem húz egyik irányba sem, mindkét oldal érveit és ellenérveit korrektül bemutatja, a nézõre bízva az ítélkezést. A másik, hogy mindenki önmagát "játssza", ráadásul Valle-nak és szüleinek esetében nem is utólag felvett jelenetekben, azaz a kamera az egész ügyet végigkíséri. Ami a negatívuma, hogy jóllehet õ az eset fõszereplõje, Valle szükségtelenül sokat van a képben: a sok, háziõrizetben felvett jelenet nagyrésze minden további nélkül lehagyható, így semmit nem veszítenénk egy összesen 65-70 perces mûsoridõvel sem.
Válasz