"Talán régen hallottak engem... Kibírják" - ezekkel a szavakkal kezdte Kádár János (1912-1989) utolsó beszédét, és ezzel kezdődik Muszatics Péter portréfilmje is. A HCC Media Group, a Magyar Média Műhely és a Pelagi Film 70 perces alkotása az egykori pártfőtitkár életét mutatja be - azaz nem a máig velünk élő kádárizmust, hanem az egykori pártfőtitkár politikusi pályafutását helyezi a középpontba.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
7/10
Sadenal
2015 jún. 16. - 19:48:30
7/10
Érdekes volt olvasni a hozzászólásokat, de úgy belekavarodtam, hogy fogalmam sincs mit gondoljak Kárád elvtársról. Mindenesetre szerintem is lehetett volna hosszabb a dokufilm, kicsit kevésnek éreztem.
Olvasgatva a hozzászólásokat, érdekes gondolatokat látok. Fõleg nagatív jelzõket lehet látni. Szerintem ahhoz, hogy reálisan tudjuk értékelni Kádár személyiségét, azt az idõszakot kell megvizsgálnubk, amettõl a hatalom a kezébe került. Attól kezdve tehette (erõsen korlátozottan) azt, amit akart. A politikai környezet olyan volt, hogy teljesen soha nem tehette azt, amit jónak látott (ahogy a lengyelek és a keleti németek sem). Több olyan dolgot is engedett, amit a meggyõzõdése ellenére hagyott megtörténni, mert bár ideológialilag nem értett egyet vele, de a nép javát szolgálta. Ez a lényeg! A népjavát akarta, nem úgy mint Orbán vezér. Õ nem lett milliárdos és nem is azt tette, amit csak akart. Kádár puritán életmódon élt, ami a hagyatékából maradt, nem volt több, mint egy átlagos, vagy inkább az alatti ember hagyatéka. Orbán most azt teheti, amit akar és gyzdagodik, mert azt is akarja. Akkor Cocom lista tiltotta a modern technológia behozatalát, ma nem tiltja semmi. A mzõgazdaságunk még is világszinvonalon volt, nem úgy, mint ma. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent adott az akkori állam?! Én akkor egy kézsérülés miatt, két hétig voltam korházban, amivel ma járóbetegként látnának el. Akkor az igazgatóm legális jövedelme 7000 Ft volt, az enyém pedig 3000 Ft. Ma mekkora lenne a különbség? Akkor a dolgozó ment szinte ingyen, állami támogatással nyaralni, ma a pártvezérek. Akkoriban az állami cégeknek volt üdülõje, ahol minimális térítés ellenében mehettünk üdülni, ma a vezetõ politikusok és barátaik vették meg, veszik meg ezeket az üdülõket jóval áron alul. Akkoriban a korrupció abból állt, hogy a benfentesek pult alól kaphattak banánt. Akkor nem volt munkanélküli, sem hajléktalan. Tisztában vagyok a negatívumokkal, de azok elõsorban a politikai könyezettel és a gazdaság teljesítõ képességével igazolhatók. A mai életben, a mai politikai környezetben, szerintem Kádár is más országot vezetne, egy sokkal jobbat, mint elõtte. Nem úgy mint Orbán.
Nagyjából egy év múlva újra nézve elismerõ véleményem nem változik.
Érdekes, hogy idõszerûnek tartották az ATV-ben leadni.
Szerintem a film manapság igen aktuális, a jelen folyamatait tekintve.
Mer aszongya M.Kiss Sándor történész: „Nehogy már különös jópontként kelljen értékelni Kádár részére,
hogy a 60-as,70-es években már nem gyilkoltak rakásra embereket!+”.
Érdekes, hogy kicsit váltott szereposztással viszont elég sokszor hallani olyanokat,
hogy ha itt diktatúra lenne, akkor embereket gyilkolnának, s mivel ez nincs,
akkor itt diktatúra sincs.
Pedig hát M.Kiss gondolatmenete miért ne lehetne igaz a mostani helyzetre is?
Nagyon is tanulságos a filmen látni, lépésrõl lépésre,
hogyan lett lebetegítve a magyar nép immunrendszere, hogyan alakult Kádár népe,
csak kicsit szigorúbban nevezhetjük KertészÁkos népének is.
Hát csodálkozhatunk az egyre alakuló 2/3-os többségeken,
a választási rendszer kreatív átszabásának, az alkotmányozásnak, az ilyen-olyan „mutyiknak”
s megannyi egyébnek az elfogadásán?
Csak egy kérdés marad a kialakuló pozíció, a „jó király” pozíciója vajon ismét betölthetõ-e?
Az öreg sakk-bolond és a totyakos futballista összevetése nem sok okot hagy a bizakodásnak.
Egészen meglepõen jó film volt, a kor történelmileg is, politikailag is, pszichológiailag is.
Bonyolult, Kádár személyisége is.
Érdekes, hogy ez a bonyolultság jól tükrözõdik a filmben,
pl. egészen szembetûnõ a kisérõzene.
Ráadásul igen sok utalás annyira örökérvényû, hogy ihaj, legalább is a mához nagyon szól.
Évek óta téblábolok ezen a fórumon, ahogy visszaolvasom egy ilyen film topikját,
valóságos állatkerti séta élményt szerez a fórumozó kollegák különbözõ véleménye.
Fektevipera pl. egészen meglep, nem úgy Zampano barátunk(ahogy Fredi sem)
Grigorijhoz még nem volt szerencsém, nagyon tetszett, amit írt.
Bár, azért azt kétlem, hogy az egyedül igazságos izmus az anarchizmus lenne.
Az „izmusok” egyik jelentéscsoportja, amikor valamilyen eszme rendszert jelentenek
(van, hogy egész mást(daltonizmus, autizmus, szillogizmus),
de az eszmerendszer-jelentésen belül is csak némelyikhez társítható valós,
történelmileg létezõ uralmi rendszer, az tény, hogy az emberi történelem egyetlen uralmi rendszere sem igazságos,
noch dazu a hozzájuk tartozó eszmerendszer(„izmus”) sem.
Ez tehát semmit mondó általánosítás(pl. hogy a kommunizmus(igazából „létezõ szocializmus”) igazságtalan.
Ehhez nem kell nagy ész, vagy bátorság(hiába is lelkesedik ellene néhány buzgó fórumozó)
Ha tehát minden izmus igazságtalan, hogy érdemes mégis „rendet vágni” az izmusok között?
Szerintem egyértelmûen morális alapon.
Így már nem is annyira kárhoztatható a kommunizmus, inkább „(létezõ) szocializmus”.
Szokott sirám, hogy az „azonos mérce” jegyében tessék szíves elítélni a nácizmussal(fasizmussal, rasszizmussal) együtt a kommunizmut is.
Valójában, ha az igazságtalanságot tekintjük, akkor azonos a „mérce”, ha viszont belegondolunk a morálba:
„. . . a velejéig embertelen nácizmussal ellentétben a kommunizmus eszménye az európai humanizmus és felvilágosodás gyümölcse,
mely a kritikai szellem és a racionalizmus gondolati alapállásából próbál rendszert építeni magának.
Az egyenlõség õsi vágya és a kizsákmányolás-mentes társadalom akarása olyan érték, amely még megvalósulatlanul,
sõt megvalósíthatatlanul is magas erkölcsi mércét állít azok elé, akik e célok szolgálatába szegõdtek”.
Eörsi István írta, igaza volt.
Mivel a közelmúlt legkiemelkedõbb magyar történelmi személyiségérõl van szó, így rettentõen kevésnek tartom ezt a 70 perces dokumentumfilmet. Kevés a ráfordított idõ, a játékidõ és a megjelenített tartalom is. Egyedüli pozitívuma az objektivitásra törekvés, de ez sem sikerült maradéktalanul. Hagytak még teret az újrázóknak. 10/6
Vipera, te valójában ostoba vagy, de nem az itteni stílusodért, hanem mert láthatóan tanulatlanságod gerjesztette indulatokkal támadsz minden másképp gondolkodóra...
Elõször is soha egyetlen ideológia vagy izmus sem volt és lesz igazságos. Ha tanultál volna akkor azt is tudnád, hogy az egyedüli igazságos izmus az anarchizmus! Ezt tartják sokat a XXI. század izmusának, miután az elmúlt 200 évben az összes másik izmus kiürült és leszerepelt...
Másodszor Moldováról.
Ha nem vagy képes a dolgokat ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN átlátni és ezáltal képtelen vagy valamit tárgyilagosan megítélni, akkor ne nyilatkoztass ki, maximum tedd a mondandódhoz, hogy "szerinted"...
Ha valóban olvastad volna Moldova írásait, akkor tudhatnád, hogy vajon miért nem osztják egymást Csurkával! Akkor tiszteletben tartanád, hogy fegyverrel harcolt az oroszok ellen - csak nem dicsekedett vele, mint a sok ál-harcos!
Moldova soha nem mondta magáról, hogy kommunista, õ az mondja, hogy MOST, a mai állapotokhoz mérten BALOLDALI!
Valószínûleg Kádár-hívõ lehetett az ötvenes években és biztos a "rohadt kommunistasága" késztette a sok tucat tényfeltáró riportját, 50-es évek regényeit.
Moldova pontosan az az ember, mint sokmillióan hazánkban!
Ugyanott áll!
Hozzá képest "rángatják" a történelmet az évtizedek folyamán.
Korábban lázító volt, ma - mert nem sorolt be a számos hazug takony közé, sõt elmondja ma is a véleményét - megbélyegezett! És provokatív - ezért áll Kádár mellé!
De ezt te úgy sem érted meg...
Megdöbbenve olvasom az - évekkel ezelõtti - oktalan vitát és szánalmasnak tartom a film pontozását is!
Vajon azért 5 pont a film, mert egyesek gyûlölik Kádárt?
Ez nem egy mûalkotás? Nem AZT kellene értékelni? Vagy itt páran elhiszik, hogy a filmekben valóban meghal a fõszereplõ?
Ez a dokumentumfilm pontos és TÁRGYILAGOS!
Kár, hogy a üzleti vita, meg a kádárgyûlölet nem valamelyik szélsõjobbos portálon zajlott.
Szerintem is fontos film, és objektív! Gondoljunk a teljesen elfogult Horthy-filmre! Bár valószínû, hogy sokan nem fogják érteni - bonyolult, gondolkodni kéne, nem sémákban gondolkodni. Azért nem olyan reménytelen ez az ország, néhányan használják az agyukat. Például Pók Attila szövege a diktatúra lényegérõl szerintem zseniális. A vége is nagyon ütõs: köszönjük, Kádár elvtárs! Kemény irónia, de mondom, ezt szerintem itthon még kevesen értik...
Számomra egyszerûen felfoghatatlan,amiket írsz.Szerintem te magad sem igazán fogod föl ."újabban csak a holokauszt témájával lehet
filmes vagy irodalmi sikert elérni ld. az évtizedekig senki által sem olvasott Sorstalanságot,
amirõl csodák csodájára hirtelen kiderült, hogy a világ egyik legjobb regénye, olyannyira, hogy Nobel-díjat érdemel a szerzõje"
Elképesztõ. Gondoltam megemlítem,hogy Tomas Mann 1900-ban írta a Buddenbrook-házat és majd 30 évvel késõbb 1929-ben kapott
Nóbel díjjal érte,meg esetleg nem ártana megnézned az irodalmi Nobel-díjasokat,de nincs kedvem ilyen színvonalon diskurzust folytatni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások