Ismeretlen vírus üti fel a fejét egy budapesti gyerektáborban. Pillanatok alatt elterjed, lehet hogy a kór halálos. Mentők, orvosok érkeznek a helyszínre, karantént rendelnek el. A kisebb gyerekek zokognak, félnek, mindenüket elszedték, még csak telefonálni se tudnak. A nagyobbak gyanakszanak, mi van, ha ez csak valami túl jól sikerült átverés, mint a tévében, amiken nap mint nap olyan jól szórakozik mindenki.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ijesztő volt a kísérlet és külön riasztó, hogy csak az érintett gyerekek és az életkorban hozzájuk közel esők látták át az egész embertelenségét, a többi csoport inkább racionalizálni próbálta a dolgot. Az külön meghökkentő, hogy Vekerdi Tamás csak a szakszerűséget kifogásolta, holott nyilván ő is ismeri azt a híre kísérletet, amiben a résztvevőket rabokra és börtönőrökre osztották, akik tudták, hogy ez csak a
játék, de fokozatosan azonosultak a nekik kiosztott szerepekkel. A személyiségre gyakorolt káros hatás egyértelmű.
Ha felnõttekkel "játszották" volna ezt, lehet, hogy lincshangulat alakult volna ki. =/ Szegény gyerekeket rossz volt nézni. Az a legjobb bizonyíték a tévedésükre a "programgazdáknak", hogy a bohócparókás csávó mókázásakor tovább sírtak a gyerekek. És ez nem azért van, mert õk nem értették a... poént. =( Tipikusan az a nevelési hiba lett elkövetve, mint a néger kisfiúnál az XBox-szal. Azt belinkelem, ha nem tudjátok mi az. =/ Az valami botrányos. Az a gyerek is meg lett nyomorítva lelkileg. És tényleg hova fajul már a világ, ha a saját Anyád átverhet, és aztán kinevet?
Itt van a kisfiú esete. http://www.youtube.com/watch?v=QKwCQWjTyI0
Ez is millió embert felháborított. (A leírásában benne van, hogy nevelési célzattal, büntetésbõl szúrtak ki vele, de másnap megkapta az XBox-ot.) De csak rá kell nézni az arcára. =/ Az az arc tényleg mindent elárul.
Ugyanígy ezekkel a gyerekekkel. Mennyire megalázó felvenni, ahogy a fiúk sírnak, és kétségbe vannak esve. Valószínûleg semmi következménye nem lett volna, ha nem kamerázzák az eseményeket. Mindenesetre az a véleményem, hogy az ilyen Vandákat, meg akárkiket, hm.. Törpapákat el kéne tiltani a továbbiakban ezektõl a szervezõi feladatoktól.
Erre nincs mentség. Nem mentség, hogy hát nem tudhattuk, hogy így sül el.
Respekt annak a fiúnak, aki azt mondta, hogy ne forgassanak már, mert ez nagyon megalázó!
Jácintnak üdv. Kerestelek a film után én is IWIW-en, azon a néven ahogy kiírtak, dehát mivel elírták a neved, nem találtalak. Most meg itt vagy. =D
Közrejátszott ez abban, hogy rockerré cseperedtél idõközben? =P Szimpatikus voltál. Ezeket Neked szerettem volna elmondani, de ha már megtaláltam véletlenül ezt a dühöngõ topikot... =D
Nagyon tetszett ez a dokumentumfilm. Sajnos a fesztiválon nem láttam, csak most, tegnap a Dunán. Mindenképp szeretném én is megszerezni, mert lenne néhány ember, akikem szeretném megmutatni, hogy mik történnek nálunk manapság.
Ha valaki felnyomná a netre, hálás lennék. Ha kiadnák, talán meg is venném. Érdemes megnézni, 10 ponttal szavaztam.
Nagyon feldúlt, remegtem, miközben néztem. Olyan volt, hogy nem bírtam nem odatapadni a képernyõre. Elõtörtek a régi táboros emlékeim is. Mindig is gyûlöltem a táborokat. =D Tényleg szar dolog ez a kiszolgáltatottság. Ennyiben jó felnõttnek lenni. Nincs az a görcs a gyomorban. Hm.
Hello!
Lehet,h csak játék volt,de mi nem láttuk annak! én többé nem bízok azokban az ifikben!Ráadásul az egyik (nem nevezem nevén) ilyet szól be,h õ még húzta volna tovább!!! csz...normális ez,de komolyan??? és,h ki sír és ki nem sír az csak az idegzetén múlik... ha gyenge idegzetû vagyok akkor percek múlva zokogok,de ha erõs vagy,akkor bírod a strapát és magadba szorítod félelmedet!!! nekem sikerült, a bátyámnak nem!(bárki sírhat! még a "nagyok" is!!! ja és az egyik ifi mûsírást csinált,na ettõl még inkább nagyobb lett a pánik)!! ja és az iwiwes megnyilvánulást nem kéne ide keverni,mert oda bárki bármit írhat! õ csak kinyilvánította a véleményét arról a programról! na errõl ennyit!!
akik egyet értenek azzal,h ez csak játék azoknak üzenem,hogy: Veletek is egyszer tegyék ezt meg rémüljetek halálra aztán meg nevessenek a képetekbe!!!
Ti mit éreznétek???
ui:én nem beszélnék nevelési problémáról azért mert anyunak nagyobb volt a hangja a többi szülõnél!!!egyszerû felháborodás volt és még mindig van!
és mégegyszer mondom,h az iwiwet ne keverjük ide,mert nem ismered õt!!!
Üdvözlettel: Jácint huga!!!
/bocs Jácint/
Hé emberek, mit keres ilyen dolgok itt ezen az oldalán. Ez nem egy társkeresõ oldal, itt talána filmrõl kellene bezsélgetni, vagy tévedek? Én még mindíg azt mondom, hoyg tök jó volt szerepelni benn, nah és NINCS MEG VALAKINEK??? Anna
Bocsáss meg kedves kwazarz, meg kedves Jácint, (amúgy most 10-én én is megnéztem a filmet, hát eléggé megdöbbentem), de igazából én nem szoktam hazudni, és csakazért mert azt hiszitek, hogy holmi lányos szokás miatt kérdeztem meg, ez a teljes igazság, a barátnõmnek tényleg tetszik kedves Jácint. Sajnálom, hogy itt kavar mindenki össze-vissza. : )
Én jelen volltam ebben a bizonyos táborban, és sajnos csak akkor közvetlen a történtek után láttam a filmet, azaz még feldolgozatlanúl.(Valakinek nincs véletlenûl meg?) Nekem is fel volltak háborodva a szüleim, de mi ezt nem így éltük meg. Persze én is végigbõgtem az egészet, de ez egy életre szóló emlék marad, méghozzá a jók közé sorolható. Rengeted szervezés után sikerûlt ezt az átverést létrehozniuk és én azt mondom, hogy örülök hogy részese lehettem. Ha jól emlékszem 14 éves lehettem, és nem úgy fogtam fel ezt az egészet, hogy meg fogunk hallni, hanem az járt a fejemben, hogy nem akarok hazamenni a táborból. Persze én is féltem, zokogtam, még a mentõbe is betettek, de nem tudom miért, nem volt annyira rossz. Az ifieimet több éve ismertem, tudtam, hogy õk mindent megtesznek értünk, biztonságban éreztem magam. Bíztam bennük. Szóval szerintem az tudja igazán, hogy milyen volt aki jelen volt, és én és a társaim többsége ma már nevet a történteken!
Nem kell, nem is lehet ezt megmagyarázni, akik ezt megcsinálták egész egyszerûen embertelen, barbár dolgot tettek. Szvsz senki nem tudja, milyen kárt okoztak a gyerekek lelkében.
Megtették, mert megtehették - a maguk szórakoztatására. Hitetlenkedve néztem a filmet, teljesen most sem akarom elhinni, hogy gondolkodó emberek ilyet kitalálhattak. Nagyon remélem meglesz ennek a büntetõjogi következménye.
Teljesen egyetértek „ann” véleményeddel. Táborokat valóban nem ilyen jellegû keretmesékre kell felépíteni. A gyerekeket tényleg sajnáltam, de a szervezõket is. Senkit nem ismerek közülük. Mostanra már lehiggadtam, mert engem is feldühített a látvány, és az is, ahogyan a tegnap bemutatták. Valahogy a vádlottak padján láttam a szervezõket, és vádlóknak azok nagy részét, akik körülöttük ültek: táborban résztvevõ gyermekeket és egyesek szüleit.
Én még egy régebbi történetre mennék vissza. A lényeg a kérdésben van: ASSZONY, HOL VANNAK, AKIK ELITÉLTEK? Tudniillik mindenki elsomfordált a bûnös nõ mellõl, anélkül, hogy egy követ is rádobtak volna. Mert mindannyin hasonszõrûek voltak, nõk és férfiak egyaránt.
Én csak annyival szeretném kiegészíteni, hogy kisebb nagyobb bakikkal mi is nap mint nap szembesülünk. Én is gyakran vagyok táborok szervezõje, vagy éppen meghívottként résztvevõje. Volt olyan, hogy teljes felelõsségem tudatában majdnem tragédiába torkollt a gyerektáborom. Két tucatnyi 1-8 osztályos gyerekkel sziesztázó nagy medvére toppantunk… A medve ijedtében, hogy megzavartuk felugrott, és a bokrokat maga után tépdelve hanyatt-homlok elrohant, hála Istennek ellenkezõ irányba…. Ezek szerint engem is a gyermekjogi védnökök elé kellett volna állítsanak a szülõk, mert az addig nevetõ gyermekekkel többé kevésbé sírásra fakadtunk, félelmünkben és egyben örömünkben is, hogy megúsztuk. Megölhetett volna a medve bennünket ott helyben!!! A szülõk nagyon jók voltak. A gyermekekkel közös beszámolónk után nem vonták meg bizalmukat, sõt a gyermekek a maguk hõsiességére emlékeznek vissza ma is egyetemistákként, hogy ilyenen is átestek. Utána is mindig rendszeres táborozóim maradtak.
Tehát szervezõként engem is elítélhettek volna, úgymond megkövezhettek volna, de a jó szülõk, jó gyermekeikkel az ellenkezõjét tették. Tovább bátorítottak, segítettek és ma is lelkesek vagyunk az újabb generációkkal.
Elítélendõ minden félresikerült tett, fõként azok amelyek embereket aláznak meg, akár érzelmeikben is. De kérem, nézzük a mögötte álló EMBERT is. Ha megfélemlítjük õket jó szándékból adódó tévedésük miatt (legyen bármekkora is az a tévedés), lehet, hogy több tucatnyi remek szervezõ visszalépik a magyar táborszervezõk közül. És akkor mi marad a gyermeknek? Számítógépezés, tévézés, csavargás stb.
Segítsük inkább azokat, akik valamit tenni próbálnak A MAGYAR GYERMEKÉRT, A MAGYAR JÖVÕÉRT. Ismétlem: NEM A BAROMSÁGOKAT VÉDEM ÉS PÁRTOLOM, hanem a nagy ügyet, amiért gondolom ez a rosszul sikerült tábor is létrejött. Legtöbb szülõ csak a saját gyermekét látja, anélkül, hogy teljes felelõsséget érezne azzal a közösséggel, amelybe gyermekét beengedi.
Jön a nyár. Bátorság és kitartás minden jó szándékú táborszervezõnek! Legyünk sokkal körültekintõbbek, de ugyanakkor sokkal de sokkal megértõbbek és emberebbek is!!!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar dokumentumfilm, 56 perc, 2007
Hozzászólások