A II. világháború utolsó szakaszának néhány napját idézi a történet. Egy munkatábort egy kieső tanyára helyeznek, ahol pár napig napszámban, valamint a templom tatarozásán dolgoznak a munkaszolgálatosok. Embertelen körülményeikről Margitnak címzett, el nem küldött leveleikben számolnak be. A templom tatarozásánál a hagyományok szerint a plébános memorandumot helyez a keresztbe a későbbi nemzedék számára, a memorandum mellé a munkaszolgálatosok saját, Margitnak címzett leveleiket is becsempészik és beforrasztják.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Lyanos1
2018 jan. 03. - 21:35:31
A film érdekessége, hogy egyik írója Dallos Szilvia, akit inkább (szinkron)színészként ismerünk.
Maga a történet hétköznapi, csak egy csepp a háború végtelen tengerében, de azért kerek: katonák, munkaszolgálatosok, szenvedés, értelmetlenség, a helyzetbõl ügyeskedéssel hasznot húzó civilek és katonák, indulás a frontra, vagy ki tudja hová.
A címbeli leveleket meg talán megtalálja az utókor, talán nem, de legalább a remény megvan rá.
Emberábrázolásból telitalálat. A fõhadnagyocska remekül tudja ugráltatni az embereit, meg elfogadni a potya enni- és innivalót, viszont egybõl összecsinálja magát, amikor felmerül, hogy a következõ állomásuk valahol a fronton lesz.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások