Az etűdökre komponált, szimbólumokban gazdag, költői szépségű film 1939-ben, az ország német lerohanásának évében, a gazdagon aranyló őszi tájban kezdődik. A svadron felfigyel egy gyönyörű fehér lóra, mely szédítő iramban száguld át a nyílt mezőn, míg a lövedékek egyre-másra csapódnak be körülötte. A lengyel lovasszázadot és katonáit, a kapitányt, a főhadnagyot és a zászlóst lenyűgözi a nemes állat szépsége. Amikor idős gazdája a katonáknak ajándékozza a lovat, versengés indul meg tulajdonlásáért. A lovasság felveszi a harcot a németek ellen, lóval és kivont karddal szállnak szembe a német tankokkal. Lotna sorsa összefonódik a katonákéval. Wajda filmje hazájában és külföldön is megosztotta kritikusai véleményét. De a barokkos, helyenként szinte szürreális és álomszerű, színesben és fekete-fehérben forgatott képsorok, Lotna, a gyönyörű fehér ló szimbolikus alakja máig emlékezetes maradt...