A tizenkilenc évesen trónra lépő II. Lajos megkoronázásakor így beszél gyóntatópapjának: "Magam köré gyűjtöm a nagy tudósokat, a nagy művészeket és alázattal megkérem őket, segítsenek nekem. Így teszem emlékezetessé királyságomat..." Ám az első dolog, amivel Bajorország királyaként szembe kell néznie, von Holstein herceg összeesküvése. II. Lajostól teljesen idegen a politika, meg sem hallja, fel sem fogja, hogy az életére törnek. Ugyanakkor szenvedélyesen rajong Richard Wagner zenéjéért, és fogadalmához híven felkéri a mestert udvari szerzőjének. A valóság és az ábrándképek diszharmóniájára épül ennek a gyönyörű filmnek a cselekménye, melyet a főszereplő arcának premier plánja keretez. A nyitójelenetek koronázási ünnepségének káprázatos pompájában Lajos rendkívül szenzibilis vonásain egy törékeny lélek tükröződik, mely menthetetlenül kiszolgáltatott a valóságnak.