Nővérek, akik abban a hitben választottak pályát, hogy ha kevés pénzért is, de mindig lesz biztos állásuk, hiszen beteg mindig lesz. Éveken, évtizedeken keresztül vállalták az áldozatos munkát, amely legtöbbször a családjuk, a magánéletük rovására ment.

Az átalakuló gazdasági, társadalmi viszonyok mindenütt alaposan megrázták a kórházak zárt világát is, a Kazincbarcikai Városi Kórházban pedig különösen. Hiszen a magas munkanélküliséggel küzdő borsodi kisváros sok családjában a nők, az ápolónők az egyedüli családfenntartók. Nekik most új, ismeretlen és veszedelmesen hangzó fogalmakkal kell megismerkedniük: a kórházprivatizációval és a fenyegető munkanélküliséggel.