Sok hűhó semmiért

Bakancslistához adom
Much Ado About Nothing
angol filmdráma, 90 perc, 2005

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Beatrice igazi huszadik századi karrierista nő: egy esti tévéműsor vezetője, elismert médiaszemélyiség, a szerelemmel azonban nincs szerencséje. A csatorna vezetői egy napon úgy döntenek, új férfi műsorvezetőre van szükség mellé a képernyőn a részeges és öreg régi helyett. Másnap a stúdióba Beatrice egykori szerelme, Benedict sétál be mosolyogva hogy megkezdje első munkanapját. A sármos férfi három éve elcsábította Beatricét, majd egy sms-el eltűnt életéből egyik napról a másikra. A nézők megszeretik a duó új tagját is, a felvétel szüneteiben pedig Beatrice gyilkos pillantásai, Benedikt machós megjegyzései és kettőjük vérre menő szócsatái a stáb körében is elképesztő nézettséget produkálnak.

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
Tádeszka 2009 aug. 03. - 14:00:30 10/10
A Kenneth Branagh-féle változat szerintem a legjobb feldolgozás; e változat egyértelmûen nem éri el azt a színvonalat, de nekem mégis valahol tetszett. Sokszor olvastam a mûvet, nagy élmény volt Hevesi Sándor elemzése is; mindezek után ez a filmfeldolgozás nekem nem volt rossz élmény. Hogy miért? Nyilván nagyon eltér az eredetitõl, modern környezetbe helyezi az alaphelyzetet és a kifejletet, ezzel együtt tehát van benne sok olyan elem, amely alapesetben nem illene az eredeti Shakespeare-mûhöz. Például az elején az, hogy sms útján zajlik a történés. Tûnõdtem ezen, hogy miért használták ezt a motívumot, aztán arra jutottam, hogy talán azért az sms, ez a "nagyonmodern", de egyúttal szegényes kifejezési forma a randi lemondásának mikéntje, mert talán ezzel üzen a film, hogy a mai világban sokan tényleg sms és e-mail útján formálják lelki életüket, párkapcsolatukat és a szerelmet, tág értelemben az emberek túl felszínesen kezelik ezeket a dolgokat. Nem véletlen szerintem, hogy a filmbeli Don többek között ál-sms-ekkel gyõzi meg Claudio-t Hero hûtlenségérõl. Szóval mint az eredetiben: a látszatra és a felszínre ad. Benedek meg egy szintén sms-ezõ, tehát látszatvilágban élõ emberbõl eljut oda, amelyet s szonettolvasós és az oltárjelenet képvisel. Szóval szerintem, legalábbis számomra, a film minden hibájával együtt azért hordoz egy olyan üzenetet, hogy érzelmi életünk több sms-eknél és a látszatnál; és ha valami, azért ez kidomborodik a filmbõl számomra. Az eredeti dráma is ezt üzeni: nem biztos, hogy Hero és Claudio idealizált, azonnali és meggondolatlan, tehát jórészt a látszatra adó és gonosz ármánykodással aláásható szerelme az igazi és mély érzelem. (Egyébként az õ kapcsolatuk nekem mindig Rómeó és Júliát juttatja eszembe.) Benedek és Beatrice annyira mások, annyira érettek és fejlettek. Õk az okos emberek, akik félnek a másiktól, mintha éreznék, hogy a másikhoz közeledve valamit fel kell adniuk magukból. Végszóként azt mondom, ha jó feldolgozást akar valaki látni, nézze meg az 1993-as Kenneth Branagh-filmet, mert utánozhatatlanul jó (nem is beszélve a Sigh no more-kezdetû dalról). Ez a változat egy alternatív megközelítésként fogható fel, alacsonyabb színvonalon és sekélyesebben, de nem értékek nélkül. Szóval azért gondolkodó embereknek született.
10/10
hajnaliszél 2009 máj. 28. - 09:42:16 10/10
Hali! Tudom, h "mindig a régebbi az igazi" - de azért sztem nem kéne így szapulni ezt a verziót sem.. Én nagyon jókat derültem rajta - jók a fõszereplõk, jó a magyar szinkron is sztem (mint mindig xD).. Nekem bejött, na. Érdemes megnézni mint könnyed esti filmet. ;D
rapanui 2008 máj. 11. - 18:18:41
Hogy minek nevezzük, az egy dolog:)
Az meg a másik, hogy hova is tartozik valóságban irodalmtörténetileg.
Ezelôtt negyven évvel nem létezett punk, hip-hop, trance, house sem:)
Most van bosszúdrámánk, királydrámánk...de ezek mondvacsinált kategóriák:)
yoyo444 2008 máj. 11. - 18:18:32
Hûha, különös érzéked van hozzá, de valóban ez a mondat tette nálam a pontot az i-re XD Szerintem ez tipikusan olyan mû, ami úgy tökéletes, ahogy van és halálos vétek akárcsak egy vesszõt odébb tolni benne, nemhogy ez..
1/10
bree-gee 2008 máj. 11. - 18:08:38 1/10
Mennyire ragaszkodik az alapmûhöz, mi?
"majd egy sms-el eltûnt életébõl egyik napról a másikra"
yoyo444 2008 máj. 11. - 18:05:30
Nah erre aztán tényleg nem vagyok kíváncsi :)
rapanui 2008 máj. 11. - 18:04:52
inkább tragédia lenne az)
rapanui 2008 máj. 11. - 17:50:18
a dráma egy összefoglaló elnevezés.
Abele spelen
Abszurd dráma
Analitikus dráma
Bábjáték
Bohózat
Bosszúdráma
Burleszk
Céldráma
Commedia dell’arte
Commedia erudita
Daljáték
Drámai költemény
Egyfelvonásos
Elõjátékok
Epikus színház
Érzékenyjáték
Exodium
Farce
Farsangi játék
Grand guignol
Hitvitázó dráma
Interludium
Iránydráma
Iskoladráma
Kabaré
Kamaradarab
Klucht
Komédia
Középfajú dráma
Közjáték
Lazzi
Liturgikus dráma
Lovagdráma
Melodráma
Mesejáték
Mirákulum
Misztériumjáték
Monodráma
Moralitás
Népszínmû
Paraboladráma
Passiójáték
Pásztorjáték
Polgári szomorújáték
Rémdráma
Sottie
Stációs dráma
Szatírjáték
Színjáték
Táncjáték
Társalgási színmû
Tézisdráma
Történelmi dráma
Tragédia
Tragikomédia
Tündérjáték
Utójáték
Vaudeville

ez mind drámai mûfaj:)
Az hogy a magyar nyelvben drámára csak véres, komoly, komor eseményeknél asszociálunk, az a mi hibánk:)
1/10
bree-gee 2008 máj. 11. - 17:50:16 1/10
Aki az ismertetõ után is meg akarja nézni, az megérdemli:

Beatrice igazi huszadik századi karrierista nõ: egy esti tévémûsor vezetõje, elismert médiaszemélyiség, a szerelemmel azonban nincs szerencséje. A csatorna vezetõi egy napon úgy döntenek, új férfi mûsorvezetõre van szükség mellé a képernyõn a részeges és öreg régi helyett. Másnap a stúdióba Beatrice egykori szerelme, Benedict sétál be mosolyogva hogy megkezdje elsõ munkanapját. A sármos férfi három éve elcsábította Beatricét, majd egy sms-el eltûnt életébõl egyik napról a másikra. A nézõk megszeretik a duó új tagját is, a felvétel szüneteiben pedig Beatrice gyilkos pillantásai, Benedikt machós megjegyzései és kettõjük vérre menõ szócsatái a stáb körében is elképesztõ nézettséget produkálnak.
1/10
bree-gee 2008 máj. 11. - 17:48:44 1/10
Azt IMÁDOM!!!:)))
Ez naaaaagyon rossz!De nagyon!Aki nem látta még ne essen abba a hibába, hogy megnézi!
yoyo444 2008 máj. 11. - 17:46:52
Ez valami modern feldolgozás? Még nem láttam. Bár szerintem az Emma Thomson, Denzel Washington, Kenneth Branagh (vagy hogy kell írni) -félét nem übereli semmi :)
zee944 2008 máj. 11. - 17:46:19
Majdnem letéptem a fejedet. Aztán rájöttem, hogy ez nem a Kenneth Brannagh-féle feldolgozás :)
eugénia22 2008 máj. 11. - 17:37:04
A drámái?A Szentivánéji álom,vagy a Sok hûho semmiért,nem igazán dráma.Azt persze,hogy feldolgozhatják vígjátéként.
1/10
bree-gee 2008 máj. 11. - 17:24:21 1/10
Ez a feldolgozás borzasztó! Damian Lewis ide vagy oda..
Nem érdemes rá idõt pazarolni...
rapanui 2008 máj. 11. - 17:20:59
más címet választani? akkor hogy adták volna el? :-)
eugénia22 2008 máj. 11. - 17:02:24
Nekem nagyon tetszett.Ezt, pont nem olvastam,de láttam egy színdarabban is, és az is, nagyon tetszett.A színdarab is ilyen laza volt... Szerintem úgy szórakoztat,ahogy Shakespere, egyszerre tud,mély és elgondolkodtató lenni,de közben mintha valami limonádéregényt olvasnál... Szerintem jó, ez a film,és "olyan Shakespeare-es"... Nekem a Szentivánéji álom olvasása közben volt olyan gondolatom,hogy szinte már vicces,de mélysége is van... Azok közül amiket olvstam tõle, eddig a Vízkereszt tetszett legjobban.(Egyébként azt is, láttam, nagyon régen színházban,és az is olyan laza, vicces volt...)
Talán, azért dolgozza sok színház is fel, vígjátékként Shakespeare drámáit,mert szórakoztatóak is...
Vinogradov 2007 okt. 27. - 13:41:09
Pardon: éttermi-Macbeth...
Vinogradov 2007 okt. 27. - 13:39:29
Az a helyzet - egyébként - hogy ez a film egy néhányrészes minisorozat része, amelyek lazán, látszólag szinte egyáltalán nem összefüggõ részei néhány ismertebb Shakespeare-drámát újítanak fel mai formában...

De szerintem ez a megszokott magas BBC-s színvonaltól eltérõen (mely csak úgy az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdett egyre gyorsuló mértékben romlani) rendkívül pocsék.
Ebbõl a sorozatból megemlíthetném még a szintén a Duna TV által sugárzott, rendkívül nehézkes és szánalmas Makrancos hölgyet, és az erõltetett, James Mcavoy-os (aki egyébként az egyik legzseniálisabb angol színész, aki az elmúlt tíz évben bukkant fel) éttermi Hamletet.

Valóban, a kulcsszó itt mindig az "erõltetett". Szörnyen nyögvenyelõs párhuzamok, az eredetitõl eltérõ történetek, amelyek épp a a lényegétõl fosztják meg az eredeti darabokat: nyelvi gazdagságuktól, irodalmi mélységüktõl...

Az utolsó jól sikerült modernizált Shakespeare-feldolgozás a III. Richárd volt (Sir Ian Mckellen-nel). Az viszont minden idõk egyik legjobb adaptációja.
Mérce, etalon, amit még egy általam ismert modernizált feldolgozás sem tudott megközelíteni.
Noncsa 2007 ápr. 11. - 15:22:23
sztem ez egy elég gyönge változatnak sikerült, bár néha voltak benne jó poénok, ennyi