Horváth Péter negyvenéves, a Dunaújvárosi Vegyeskar kórusvezetője. Péter egy nap felkérést kap, hogy állítson színpadra egy elveszettnek hitt kórusművet, amely a kommunista időkben született és városa, az egykori Sztálinváros, a szocialista kirakatváros születését énekelte meg. A mű címe Dunaújvárosi Kantáta, vagy ahogyan a városban emlékeznek rá: a Sztálinvárosi Kantáta. A zenemű felszakítja az emlékek szövetét és Péter szüleit is a múlttal való számadásra készteti.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások